Rizsázzunk!

Narancsos étcsokis cookie

Tavasszal végre délután is kiszabadulnak a kölkök az óvoda udvarára. Ettől akkora a mámor, hogy az óvónőkkel simán átbeszéljük az éves terveinket, mire a gyerek elengedi a játékot, meg a kis barátnőket. Az egyik legaljasabb, legszánalmasabb, de annál eredményesebb módja elcsalni a gyereket az oviból az, ha sütök neki és el is viszem magammal. Motiváló az is, amikor belengetem, hogy otthon valami finomság várja, de a legjobb, amikor az orra előtt húzom a nasi-dobozát. És bár pontosan tudja, mire megy ki a játék, imádom, hogy játszik velem. Vagy inkább nekem. De az is lehet, hogy értem…

Előkészítés: 10 perc

Sütési idő: 10-12 perc

 

Hozzávalók (25-30 db):

2 csésze tönkölybúza liszt (1/4 teljeskiőrlésű)

3/4 csésze finomítatlan nádcukor

fél csomag sütőpor

csipet só

1 tk. őrölt fahéj

fél csésze olaj (most finomítatlan repceolaj, de olívaolajjal is finom)

fél csésze víz

fél tábla étcsokolédé (tejmentes)

2 ek. kandírozott narancshéj felaprítva

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, légkeverésen. A gáztepsit kibéleltem sütőpapírral.

Az első öt hozzávalót (a száraz alapanyagokat) egy nagy keverőtálba tettem.

Az olajat egy kicsi keverőtálba öntöttem, hozzáadtam a vizet is. Elkevertem, majd a lisztes keverékhez adagoltam, amíg egy sűrű, homogén masszát kaptam. Hozzákevertem a felaprított étcsokoládét és a kandírozott narancshéjat.

Vizes kézzel nagyobb diónyi golyókat formáztam. A sütőpapírral bélelt tepsire tettem őket, 3-4 centire egymástól, és nedves kézzel kicsit lelapítottam a tetejüket. 10-11 percig sütöttem őket. Ekkor még lágy a tészta, de mire kihűl, kívül ropogós, belül mégis szaftos, puha marad.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Ötlet: Kristóf konyhája

 

 

Úsztatott joghurtos amerikai (stílusú) palacsinta

Tele van a fejem gondolatokkal. Amikor ezt a palacsintát sütöttük Rozival, akkor is tele volt. Amíg a tésztát sütöttem, szuper felvezetőt írtam fejben, valami nagyon magvasat. Aztán persze nem írtam le azonnal, most meg már azt sem tudom, honnan jött az ötlet, hogy palacsintát süssünk. Amire viszont kristálytisztán emlékszem: március 15-én csináltuk őket, a díszítést – a tálaláskor – pedig Rozira bíztam, így tudományosan igazolhatott egy feltételezést, miszerint a mini palacsinták jól úsztathatók a csokiöntetben.

Előkészítés: kb. 12 perc

Sütés kb. 8 perc

 

Hozzávalók (10 – 12 db):

a tésztához:

7,6 dkg liszt (negyede kölesliszt volt)

fél tk. sütőpor

3 ek. görög joghurt

2 közepes tojás

fél vanília rúd magjai

csipet só

a tetejére:

4 ek. görög joghurt 1 tk. mézzel elkeverve

házi meggylekvár

szezámmag

kandírozott narancshéj

mák

és/vagy csokiöntet*

Kettéválasztottam a tojásokat.

A sárgáját a joghurttal, a sütőporral, a vaníliás cukorral keverőtálba tettem, beleszitáltam a sütőporral elkevert lisztet. Sűrű, csomómentes tésztát kevertem belőle.

A tojásfehérjét a csipet sóval kemény habbá vertem. Két részletben nagy, óvatos mozdulatokkal a lisztes keverékhez kevertem.

Egy tapadásmentes serpenyőt közepes lángon forrósítani kezdtem. A tésztát kis adagokban (1-2 evőkanálnyi) kisütöttem.  Mielőtt megfordítjuk a palacsintákat, szórjuk meg a még nyers oldalt például szezámmaggal, vagy kandírozott narancshéjjal, vagy mákkal, vagy amivel szeretnénk. Szezonba például friss málnával, vagy áfonyával.

Tálaláskor tegyünk a tetejére kevés mézzel elkevert görög joghurtot, házi lekvárt, csokiöntetet*.

*a csokiöntet:

1 dl zsíros tejszín, 2-3 ek. kakaópor, 1 púpozott tk. keményítő, fél vanília rúd magjai, cukor ízlés szerint, 2-3 nagy csipet őrölt zöld kardamom, csipet só

A tejszínt egy forralóban az üres vanília rúddal, a cukorral és a csipet sóval felmelegítettem. Egy keveset kivettem belőle, amivel csomómentesre kevertem az átszitált kakaóport és a keményítőt. Ezt a tejszínhez öntöttem, hozzáadtam a kardamomot. Elzártam a tüzet, alaposan elkevertem és hagytam besűrűsödni.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

 

 

A fánk háromszor

Nem kell dagasztani, nem kell keleszteni, semmi szalagtorna, mégis közel 2 órámba telt összehozni ezeket a fánkgolyókat.

Ez az a fánk, ami annyira egyszerű, hogy a kiskutya is elsőre összerakta volna. Nekem mégis csak a harmadik nekifutásra sikerült… Rozi először drukkolt, utána csalódott volt, a végén már lemondott róla és (szerintem) rólam is: – Most akkor miért kellet olyan lelkesnek lenned anya?” 😉

Elsőre nem találtam a fehérlisztet. Sebaj, csinálok zablisztet, felütöm egy kis rétesliszttel és kész. Aha, a forró olajban úgy olvadtak le a rétegek a tésztagolyókról, mint rólam a naptej nyaranta. Oké, hagyjuk a réteslisztet, jó lesz csak a zabliszt, hagyom állni kicsit a tésztát, hogy a zabliszt jól felszívja a nedvességet és kész. Az eredmény ugyanaz volt, csak kicsit lassabban foszlott szerte a fánk(ál)om… Hogy az a megveszekedett gyúródeszka üsse meg. És akkor megtaláltam a finomlisztet a kamrapolcon… Mérgemben tettem egy meggondolatlan ígéretet magamnak, hogy azt mondja: elkezdek kísérletezni a különböző lisztekkel (is).

– Anya, látod, hogy megy ez neked, ha összeszeded magad?! És finom is lett. – kacsintott a lány, aztán befalt 4 golyót.

Lehet, hogy indítok egy bakiparádé rovatot…

Előkészítés: 15-20 perc

Sütés: 5-10 perc

 

Hozzávalók (kb. 12-14 db):

1 csésze (cup) tönkölybúza finomliszt

2-3 ek. cukor

1 tk. őrölt fahéj

fél ek. sütőpor

2,5 ek. hideg vaj

1 kezeletlen citrom héja

1 nagy csipet só

kb. fél csésze (cup) tej

növényi olaj a sütéshez

a forgatáshoz:

fahéjas porcukor

pirított szezámmag

darált mandula kissé megpirítva

Száraz serpenyőben először világos aranybarnára pirítottam a szezámmagokat. Kiszedtem, majd ugyanígy száraz serpenyőben kissé megpirítottam a darált mandulát is. Néhány evőkanál porcukrot elkevertem 1 tk. őrölt fahéjjal.

Keverőtálba tettem a száraz hozzávalókat, elkevertem őket. A hideg vajat a lisztes keverékhez kockáztam, elmorzsoltam, amíg morzsás állagú lett. Fokozatosan hozzáöntöttem a tejet, simává, egyneművé kevertem. Lehet, hogy a lisztes keverék nem veszi fel az össze s tejet, de az is lehet, hogy kell még hozzá. Ez liszttől függ. Gömbölyítettem a tésztát, majd diónyi darabokat tépkedtem belőle és kis golyókká formáztam mindet.

Egy közepes lábasban kb. 3 ujjnyi olajat hevítettem, kb. 175 fokosra (használhatunk cukorhőmérőt). Oldalanként pár perc alatt szép aranybarnára sütöttem az összes golyót. Figyeljünk az olajra, mert ha túl forró, a tészta hamar megsül kívül, de nyers marad belül. Ha viszont nem elég forró az olaj, túl sokáig ázik benne a tészta és ehetetlenül olajos lesz. Tapasztalat mindkettő… Egyszerre csak négy, maximum öt fánkgolyót süssünk, ha ennél többet teszünk a lábasba, túlságosan lehűti az olajat.

A megsült fánkgolyókat konyhai papírtörlővel bélelt tányérra szedtem, hogy a felesleges olajat a papír felszívja.

Mindenki azzal egye, amivel szereti. Mi tettünk rá szezámmagot, darált mandulát és fahéja porcukrot, és ettünk hozzá házi, fahéjas meggylekvárt.

Facebook: Rizsázzunk!

Ötlet: Fried Donut Holes

 

Gyors kukoricakrémleves

Tegnap farsang volt az oviban. Hétfőn délután már úsztam a csillámporban, Rozi ugyanis 3 az 1-ben angyal-tündér-hercegnőnek akart öltözni, aki álomszütyőjéből álomporral varázsolja el a rohanó világot. Pontosan így szólt az indoklása, amikor azt kérdeztem, nem lesz-e túl nagy a felelősség és/vagy nyomás ennyi kulcsfontosságú szerepben. Szóval, csillogó koronát, tündér varázspálcát meg farsangi maszkokat gyártottam.

A leves ötlete is Rozié. Hétfőn oviból hazafelé épp a hattyú halálát alakítottam, csillámporral a nyomomban, ugyanis fogalmam sem volt, mit vacsorázzunk. És akkor a gyereklány előállt a kukoricakrémlevessel.

Karbontallér helyett Ti azért inkább világos aranybarnára sült sajttallérokat süssetek. Én addig matattam valamivel, amíg well-done lett az összes korong…

Előkészítés: 5-10 perc

Főzési idő: nagyjából 25 perc

 

Hozzávalók (2-3 főre):

1 kis fej lilahagyma

25 dkg konzerv csemegekukorica (böndüellt vettem, mert szerintem jó és nem adnak hozzá cukrot)

só, bors

1 csapott kk. koriandermag

2 ek. olívaolaj

kb. 8 dl víz vagy zöldségalaplé (attól függően, milyen sűrű levest szeretnénk, lehet kicsit több vagy kevesebb)

kb. negyed (zöld) citrom leve

0,5 dl tejszín (habtejszín, nem főzőtejszín)

a sajttallérokhoz:

10 dkg ementáli jellegű sajt

A sütőt előmelegítettem 210 fokra. Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral. A sajtot lereszeltem és kis halmokban a sütőpapírra tettem. Mielőtt a levest leturmixoltam, betoltam a tepsit a forró sütőbe és pár perc alatt világos aranybarnára sütöttem a sajtot.

A koriandermagokat száraz serpenyőben pár perc alatt illatosra pirítottam. Vigyázzunk vele, könnyen megéghetnek. Mozsárban összetörtem, félretettem.

Egy közepes, magasabb falú lábast hevíteni kezdtem. Amikor elég forró volt, beleöntöttem az olívaolajat és rádobtam a lilahagymát. Kissé sóztam. Amikor a hagyma félig megpárolódott (kb. 5 perc), a lábasba tettem a koriandermagokat is. Lefedtem és közepes lángon további 5 percig pároltam. Időnként megkevertem. Hozzáadtam a kukoricát a levével együtt, sóztam és borsoztam, fedő alatt még 5 percig percig pároltam. Ezután felöntöttem a zöldségalaplével/vízzel, fedő alatt felforraltam. Botmixerrel krémesre turmixoltam. Egy nagy szűrőn átpasszíroztam. Kóstolás után ízesítettem még egy kis sóval, a zöld citrom levével, végül hozzáadtam a tejszínt. Friss korianderrel szórtam meg.

A sült sajttallérokkal ettük és csináltam még hozzá sajtos pirítóst is. Felnőtteknek ott volt még a chilipaszta is.

Facebook: Rizsázzunk!

Narancsos - zöld kardamomos étcsokoládéhab

Ezt a bejegyzést most telepakoltam képekkel, mert nem voltam hajlandó lemondani egyikről sem, amelyik tetszett. Nem alkudtam meg. Ahogyan a desszerttel sem, minden benne van, ami manapság a bűnös, egészségtelen címkét viseli. A recept rövid, karakterszámban messze a keresőmotorok ingerküszöbe alatt maradok, de a sok képtől jó hosszú lett a bejegyzés.

Nagyon csokis, nagyon ízes, nagyon krémes pohárdesszert. Mondhatni, buja…

Előkészítés: kb. 15 perc

Hűtési idő: min. 2 óra

 

 

 

Hozzávalók (4 főre):

20 dkg narancsos étcsoki (60-70%-os) vagy 20 dkg étcsokoládé + kb. 1 púpozott ek. kandírozott narancshéj
1-2 ek. szobahőmérsékletű vaj
1 mk. őrölt zöld kardamom (ízlés szerint lehet több vagy kevesebb)
4 közepes tojás, szétválasztva

csipet só

a tetejére felvert tejszínhab és/vagy kandírozott narancshéj

Egy alacsonyabb falú fazékba 2-3 ujjnyi vizet tettem. Ráültettem egy keverőtálat, amibe beletördeltem az étcsokit. Arra figyeltem, hogy a keverőtál alja ne érjen bele a vízbe. A vajat is hozzáadtam. Takarék lángon, hogy a víz éppen csak gyöngyözött, összeolvasztottam a csokit és a vajat. Közben kettéválasztottam a tojásokat. A fehérjét visszatettem a hűtőbe.

Amikor a vajas csoki teljesen felolvadt, lehúztam a tűzről, hozzáadtam az őrölt zöld kardamomot, a csipet sót és a felaprított kandírozott narancshéjat. Elkevertem. Annyit hagytam hűlni, hogy már ne legyen forró. Egyesével, gyors mozdulatokkal belekevertem a tojássárgákat. A fehérjét pár perc alatt kemény habbá vertem elektromos habverővel, majd egy nagyobb kanállal két részletben a csokis masszához forgattam. Az első felével nem kell annyira óvatosan bánni, bátrabban lehet keverni, a második felét viszont nagy, alulról felfelé történő mozdulatokkal kevertem bele, addig, amíg sima, egynemű masszát kaptam. Kis pohárkákba adagoltam és betettem a hűtőbe legalább 2 órára.

Közepesen keményre felvert tejszínnel és kevés kandírozott narancshéjjal ettük.

Facebook: Rizsázzunk!

 

Vöröslencse leves baharattal és görög joghurttal

Levest főztem. Magamnak. 3 napra valót. 😉

Előkészítés: 5 perc

Főzési idő: 15-20 perc

 

Hozzávalók:

20 dkg vöröslencse

1 kisebb fej lilahagyma

1 nagyobb gerezd fokhagyma

1 közepes sárgarépa

2 kicsi paszternák

1 tk. vaj

1 ek. olívaolaj

2 ek. paradicsompüré

1 csipet egész római kömény

1 nagy babérlevél

kb. 1 csapott tk. Baharat fűszerkeverék

frissen facsart citromlé (kb. 1 ek., de ez ízléstől függ)

kb. 1 l zöldségalaplé vagy víz

a tetejére:

görög joghurt

A vöröslencsét alaposan átmostam, hagytam lecsöpögni. Megpucoltam a zöldségeket és a hagymákat.

Finomra vágtam a lilahagymát és a fokhagymát. Felforrósítottam egy közepes magasabb falú lábast, majd a vaj-olaj keveréken közepes tűzön megpároltam a lilahagymát. Amíg a lilahagyma puhult, apróra kockáztam a sárgarépát és a paszternákot. A lábasba tettem a fokhagymát és egy csipetnyi egész római köményt. Kevergetve, 1 percig pirítottam, amíg elindult az illata. Ekkor hozzáadtam a paszternákot, amit kevergetés mellett 2-3 percig hagytam pirulni. Ezután belekerült a 2 ek. passzírozott paradicsom, a sárgarépa és a vöröslencse. Alaposan elkevertem, majd felöntöttem a zöldségalaplével. Fűszereztem sóval, borssal, a citromlével és a babérlevéllel. Megszórtam a baharat arab fűszerkeverékkel. Fedő alatt kb. 10-13 perc alatt megfő a lencse. Ne főzzük szét! A végén fűszerezzük, ha szükséges. Én kicsit sóztam még, és adtam hozzá egy csipet őrölt zöld kardamomot is, mert 1. imádom, 2. semlegesíti a tejtermékek nyálkásító hatását.

Tálaláskor sűrű görög joghurtot adtam hozzá és megszórtam egy csipet chili pehellyel.

Facebook: Rizsázzunk!

Petrus-krémleves

Harmadik hete szottyad a mentett bejegyzések között ez a cikk… Az egész úgy kezdődött, hogy Zoli húslevest főzött. Erről annyit kell tudni, hogy generációkon átívelő görcsként ő is minimum 3 literrel dolgozik, de inkább többel. A többi meg alakult. Petruskakrémlevessé is. Így lett nekem egy új bejegyzésem végre.

Előkészítés: kb. 10 perc

Főzési idő: 10-15 perc

petrezselyemkremleves2

 

Hozzávalók:

3 nagyobb csokor petrezselyemzöld

3 + 2 ek. olívaolaj

1 kis fej lilahagyma

1 közepes krumpli

2-3 gerezd fokhagyma

1 liter zöldségalaplé/zöldségleves/húsleves

víz, ha szükséges

só, bors

néhány nagy csipet frissen őrölt szerecsendió

kevés citromlé

1 dl tejszín

1 tk. vaj

a tetejére:

friss petrezselyemzöld

pirított rozskenyérkocka

pirított bacon (elhagyható)

A bacont kevés olívaolajon ropogósra pirítottam. Ugyanebben a serpenyőben a visszamaradt zsiradékon megpirítottam a kockára vágott rozskenyeret. A baconnel együtt konyhai papírtölővel bélelt tányéron félretettem.

A petrezselymet megmostam, az egyik csokorról lecsipegettem kevés levelet. Hagytam száradni. Felaprítottam a lilahagymát, nagyobb darabokra vágtam a fokhagymagerezdeket. A krumplit megpucoltam és apróra kockáztam.

Egy magas falú lábast hevíteni kezdtem, amikor felforrósodott, beleöntöttem az olívaolajat, rádobtam a lilahagymát és a felkockázott krumplit. Kicsit sóztam. Üvegesre pároltam, majd hozzáadtam a fokhagymát. 1 percig, kevergetve illatosra sütöttem. 2 csokor szárastól levelestől felaprított petrezselymet a hagymás keverékhez adtam. Fűszereztem borssal, frissen reszelt szerecsendióval, kevés sóval. Megfonnyasztottam, felöntöttem a levessel és felforraltam. Hagytam pár percig rotyogni. Levettem a lábast a tűzről, a levest botmixerrel krémesre turmixoltam. Hozzáadtam a tejszínt, jól elkevertem. Ha szükséges, adhatunk még hozzá sót, borsot, szerecsendiót. A citromlével frissítjük az ízeket.

Tálaláskor a pirított baconnel, kenyérkockával és friss petrezselyemzölddel tálaljuk. Meglocsolhatjuk extra szűz olívaolajjal.

Ötlet: innen

petrezselyemkremleves1

A sült camembert, ami nem látszik...

…mert csak szerintem látszik, a férjem szerint nem. Ami szerinte kár, mert a camembert jó. Szóval, lelkesen mutogattam neki a képeket tegnap este, mert egészen szépeket sikerült lőnöm a < sült camembert balzsamos sült fügével, dióval és pisztáciával > című bejegyzéshez. Ami történetesen éppen ez a bejegyzés, amit most olvastok. Na, tehát, repesve mutatom Zolinak a fényképeket, hogy ugye milyen szépek lettek? Mire ő: kár, hogy nem látszik, hogy ez egy camembert. Én ekkor becsuktam a gépemet, és levittem a kutyát sétálni. Az egyensúly pedig beállt, mert az univerzum mindig egyensúlyra törekszik. Legalább négyen állítottak meg kutyasétáltalás közben, hogy milyen aranyos és jófej kis kutyának látszik Prézli. A látszat. Mindig csak a látszat. Mondjuk a camembert és Prézli esetében a látszat egyezik a valósággal, mert a camembert látszik, a kép róla szép, Prézli meg tényleg aranyos és jófej (értsd: igazi kis gengszter).

Előkészítés: 5 perc

Sütési idő: 12-15 perc

sult_camembert_balzsamos_fugevel5

 

Hozzávalók (1 főre):

1 érett, lágy camembert

1 kisebb lila füge

2 kisebb zöld füge

1 ek. durvára vágott dió

1 ek. durvára vágott pisztácia

2 ek. sűrű balzsamecet

2 ek. extra szűz olívaolaj

1-2 tk. méz

1 nagy csipet só

1 nagy csipet fehér bors

A sütőt előmelegítettem 195 fokra. Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral. A lila fügét és az egyik zöldet négy darabra vágtam, a másik zöld fügét csak bevagdostam keresztbe (a képen a bal felső sarokban van).

A balzsamecetet, az olívaolajat, a mézet, a sót és borsot összekevertem. Beleforgattam a fügét, a diót és a pisztáciát.

A camembert tetejét fél centi vastagon kivágtam, ami lejött, azt félretettem. A camembert a tepsibe tettem, a fügés, magos balzsamos öntetet a tetejére halmoztam. A bevagdosott zöld fügét megtöltöttem a camembert tetejéről levágott darabbal, meglocsoltam egy kevés balzsamos öntettel. A tepsibe tettem ezt is. Ha marad ki negyedelt füge, azt is a tepsibe tehetjük és megsüthetjük.

10-15 perc alatt készre sütöttem. Elég csak addig sütni, amíg a camembert kissé bugyogni kezd, nem kell, hogy megbarnuljon.

Friss rukkolával és egy szelet pirított rozskenyérrel tálalhatjuk.

Facebook: Rizsázzunk!

Háttér: fotohatterek.hu

sult_camembert_balzsamos_fugevel3

sult_camembert_balzsamos_fugevel4

sult_camembert_balzsamos_fugevel_merge1

Uborkás tészta

Nyári tészta szeptember derekán. Szeretem. Augusztus végén még nagyon sajnáltam magam, amiért vége a nyárnak, most viszont kaptam egy kis hosszabbítást. A 31 fokot ugyan költői túlzásnak érzem, de nem bánom, hogy nincs még eső és szél, mert kilyukadt a gumicsizmám, esőkabátom meg igazából nincs. De mivel a gyereklánynak is kell egy új kabát, magamnak is veszek majd egyet, főleg, hogy a kutyát akkor is le kell vinni sétálni, ha esik és fúj. Aki mellesleg úgy lépked a vizes járdán, mint egy úri ficsúr, akinek épp szabadnapos a komornyikja, aki szárítaná előtte a járdát..
Ez a tészta nekem a napfény. Az aranyló olívaolaj mélységet, a zöld citrom leve üdeséget ad neki.
Előkészítés: 5 perc
Elkészítés: 10-12 perc
lime_uborka_teszta_merge1
Hozzávalók (nekem):
1 marék spagetti vagy linguine
1 kisebb uborka (kovászolni való, kb. 8-10 centis)
1 marék durvára aprított dió
1 tk. fehér szezámmag
1 zöld citrom héja (csak, ha kezeletlen)
1/2 zöld citrom leve
1 kis csokor friss kapor
3 ek. extra szűz olívaolaj
frissen tekert bor
A tésztát logobó forró, jó sós vízben fogkeményre főztem, a csomagoláson szereplő idő alatt.
A diót és a szezámmagot száraz serpenyőben világos aranybarnára pirítottam. A kaprot megmostam és felaprítottam.
A zöld citromot megmostam a héját lereszeltem. kettévágtam.
A fogkeményre főtt tésztát (első hozzávaló) leszűrtem, tányérba tettem. Az uborkát megmostam, zöldséghámozóval vékony csíkokat vágtam belőle és a többi hozzávalóval együtt a tésztára tettem. AAlaposan összekevertem.
Facebook: Rizsázzunk!
lime_uborka_teszta1
lime_uborka_teszta2

Fapados karalábéfőzelék

Van az úgy, hogy olyan dolgot látunk, ami nem egyezik az ízlésünkkel, az értékrendünkkel, az elképzeléseinkkel. De vajon tökös-e az, aki lefikázza minősíti azt, ami neki nem tetszik, minősítve ezzel valamit, vagy valakit? Tökös-e az, aki azt gondolja, csak az ő igazsága létezik, az az egyetlen, a megdönthetetlen és egyetemes? Más valaki minősítése tulajdonképpen önmagunk minősítése, önmagunkról mondott ítélet, még akkor is, ha erről fingja sincs ezt nem tudatosan teszi. Az ítélkezés nagyon nem menő. Sokszor az az érzésem, mintha már csak olyan seprőket lehetne kapni, amik csak a másik portáján sepernek, a sajáton meg egyáltalán nem működnek…

A vélemények fontosak, kellenek is, mondjuk el bátran, de tartsuk tiszteletben a másikat és ne minősítgessünk. Attól, hogy valami nekem nem tetszik, valamivel nem értek egyet, az még nem biztos, hogy rossz.

Nem váltottam profilt, nem megyek át életmódtanácsolós, spirizős blogba, de a minap kaptam egy olyan hozzászólást, amitől egy pillanatra elszállt belőlem az úrinő és még cifrákat is mondtam. Hiszen ami az egyiknek normális vagy természetes, az lehet, hogy a másiknak nem az. És fordítva is így van. Különben is, mi az, hogy normális? Egy pillanatra elgondolkoztam azon, hogy letiltom a kommentálás lehetőségét a blogon, azért, mert nem vagyok kíváncsi a beszólós, minősítősítő stílusra. Továbbra is örülök minden visszajelzésnek, de a stílust és a hangnemet szűrni fogom. A világ így is eléggé agresszív és önző, nem az én blogom lesz az, ahol edzeni lehet. Itt nincs helye az alpári stílusnak.

Valahol olvastam, hogy a szabadság nem azt jelenti, hogy azt csinálhatok, amit csak akarok, hanem azt, amikor nem azt csinálom, amit mások elvárnak tőlem. Évek óta írom a blogomat, a szívem csücske, kéretik ezt tiszteletben tartani és nem itt kiereszteni a gőzt. Arra ott van a futópálya, vagy (ha valaki nagyon nem bír magával) a férjek/feleségek… Nem célom másoknak megfelelni, és sem bárkinek is megmondani a tutit. Ez nem egy szakácskönyv, ez az én blogom, ami engem tükröz, azt, ahogyan én érzem a főzést, a konyhán keresztül pedig a világot. Illatosnak, színesnek, ízesnek. Van, hogy egyszerűnek, van, hogy bonyolultnak. És a hangulatomnak megfelelően főzök, vagy sütök.

Előkészítés: kb. 5 perc

Főzési idő: kb. 15 perc

gorog_joghurtos_karalabefozelek1

 

Hozzávalók (1 főre, azaz nekem):

1 közepes fej zsenge karalábé a leveleivel együtt

2 szál újhagyma

1 tk. vaj vagy 1 ek. olívaolaj

víz (amennyi 1 ujjnyira ellepi a karalábét a lábasban)

1 nagy csipet só

1 csipet őrölt fehér bors

1 nagy csipet őrölt kurkuma

1 tk. citromlé

2 púpozott ek. görög joghurt

1 púpozott ek. kölesliszt

Meghámoztam és felkockáztam (kb. 1,5 centi) a karalábét. A kisebb leveleket megmostam és vékonyan felcsíkoztam. Apróra vágtam az újhagymát, az zöldjéből félretettem egy keveset.

Egy közepes lábast hevíteni kezdtem, beletettem a vajat, és rádobtam a hagymát. Pár perc alatt üvegesre pároltam. Hozzáadtam a karalábét és pár percig erősebb lángon pirítottam. Jó nagy csipet sót adtam hozzá, borsoztam, hozzáadtam a felaprított karalábélevél felét, felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte és fedő alat bő 10 perc alatt ressre főztem.

Az 1/3-át a botmixer edényébe tettem, leturmixoltam a kölesliszttel, a joghurttal, a citromlével és a kurkumával együtt. Visszaöntöttem a lábasba, egyet forraltam rajta, elzártam alatta a tüzet, belekevertem a maradék felvágott karalábélevelet és az újhagyma zöldjét is.

Facebook: Rizsázzunk!

gorog_joghurtos_karalabefozelek2B

gorog_joghurtos_karalabefozelek3

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!