Rizsázzunk!

Fahéjas diós-kakaós keksz aszalt meggyel

Amikor az ember öntelten magabiztos, az élet mindig gondoskodik róla, hogy az ego kapjon egyet péklapáttal, amitől az ember a taknyán csúszik tudja, hol a helye. A hála és az alázat eléggé fontos… A március karcos volt, rendesen meggyötört, meggyűrt, megrágott és kiköpött. Nagy meló volt önerőből állva maradnom, a saját talpamon. De az április már jóval simább és lágyabb.

Ez a keksz volt a Nyuszi ül a fűben… receptfüzetem záróakkordja. A Húsvét előtti egy hónapban 4x sütöttem meg, mindig máshogyan. Szaftos, ragacsos, belül puha kakaós keksz. Nagyon finom.

Előkészítés: kb. 5-10 perc

Sütési idő: 12-25 perc

 

Hozzávalók (25-30 darabhoz):

30 dkg darált dió

3 dkg holland kakaópor

2 jó nagy marék aszalt meggy kicsit felaprítva

2 tojás

1 kisebb kezeletlen citrom reszelt héja (elhagyható, de jót tesz)

5 dkg finomítatlan nádcukor

1 csomag vaníliás cukor

1 tk. őrölt fahéj

csipet só

A sütőt előmelegítettem 160 fokra (légkeverésen).

Minden hozzávalót egy keverőtálba tettem és egy fakanállal jól összekevertem. Ragacsos tésztát kell kapnunk. Nedves kézzel kisebb diónyi golyókat formáztam, amiket a sütőpapírral bélelt tepsire tettem. Nedves kézzel kissé ellapítottam őket, kb. fél centi vastagra. 12-15 perc alatt készre sütöttem.

Hagytam kihűlni, mielőtt dobozba tettem.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Narancsos étcsokis cookie

Tavasszal végre délután is kiszabadulnak a kölkök az óvoda udvarára. Ettől akkora a mámor, hogy az óvónőkkel simán átbeszéljük az éves terveinket, mire a gyerek elengedi a játékot, meg a kis barátnőket. Az egyik legaljasabb, legszánalmasabb, de annál eredményesebb módja elcsalni a gyereket az oviból az, ha sütök neki és el is viszem magammal. Motiváló az is, amikor belengetem, hogy otthon valami finomság várja, de a legjobb, amikor az orra előtt húzom a nasi-dobozát. És bár pontosan tudja, mire megy ki a játék, imádom, hogy játszik velem. Vagy inkább nekem. De az is lehet, hogy értem…

Előkészítés: 10 perc

Sütési idő: 10-12 perc

 

Hozzávalók (25-30 db):

2 csésze tönkölybúza liszt (1/4 teljeskiőrlésű)

3/4 csésze finomítatlan nádcukor

fél csomag sütőpor

csipet só

1 tk. őrölt fahéj

fél csésze olaj (most finomítatlan repceolaj, de olívaolajjal is finom)

fél csésze víz

fél tábla étcsokolédé (tejmentes)

2 ek. kandírozott narancshéj felaprítva

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, légkeverésen. A gáztepsit kibéleltem sütőpapírral.

Az első öt hozzávalót (a száraz alapanyagokat) egy nagy keverőtálba tettem.

Az olajat egy kicsi keverőtálba öntöttem, hozzáadtam a vizet is. Elkevertem, majd a lisztes keverékhez adagoltam, amíg egy sűrű, homogén masszát kaptam. Hozzákevertem a felaprított étcsokoládét és a kandírozott narancshéjat.

Vizes kézzel nagyobb diónyi golyókat formáztam. A sütőpapírral bélelt tepsire tettem őket, 3-4 centire egymástól, és nedves kézzel kicsit lelapítottam a tetejüket. 10-11 percig sütöttem őket. Ekkor még lágy a tészta, de mire kihűl, kívül ropogós, belül mégis szaftos, puha marad.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Ötlet: Kristóf konyhája

 

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!