Rizsázzunk!

Bodzavirág szirupos meggyes sütemény

A játszótéri BFF-em hamarosan falura költözik családostul. Húzom is a számat, mert irigy vagyok, mint a dög, akkora kertjük van. ( 😉 ) Kint jártunk a házuknál, bitang nagy meggyfájuk (is) van, roskadásig tele meggyel, jófajtával. Szedd magad akcióztam, de annyit sikerült összeharácsolnom, hogy nem győztük enni. Sütit viszont régen nem sütöttem, kezdtem is szarul kellemetlenül érezni magam. A Mátrában töltjük a hosszú hétvégét, a kertben még virágzik a bodzabokor. És akkor jött a fény: meggyes süti lesz bodzavirág sziruppal. Pontosan annyi kinyílt virág volt még a bokron, amennyi nekem kellett.

És mivel Bénáék Horváthék fényképezőgép nélkül (!!!) hagyták el a fővárost 4 napra, mobillal fotóztam… A kutya meg csak sündörgött a süti körül, olyan kunyeráló arccal, amit még életemben nem láttam. Egon nagy kéregető. 😉

Előkészítés: 10 perc magozás + 10 perc a tészta összeállításához
Sütési idő: 25 – 30 perc

bodzavirag_szirupos_meggyes_sutemeny_merge - Copy

 

Hozzávalók:

a tésztához:

13 dkg liszt
10 dkg porcukor (nádcukrot daráltam le)
1 csomag vaníliás cukor
1 mk. sütőpor
5 tojás szétválasztva
10 dkg olvasztott vaj
1 citrom leve
csipet só
35 dkg meggy (magozott súly)

a bodzavirág sziruphoz:

4 – 5 nagyobb bodzavirág
7 dkg nádcukor
1 dl bodzaszörp
2 ek. víz

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra, alsó – felső üzemben. Egy tepsit kivajaztam és kiliszteztem. Megmostam és kimagoztam a meggyet.

A tésztához kimértem a hozzávalókat. A tojásokat szétválasztottam, a fehérjét betettem a hűtőbe. Megolvasztottam a vajat. A tojások sárgáját habosra kevertem a cukorral, hozzáadtam a vaníliás cukrot, a citromlevet, beleszórtam a lisztet, a sütőport és egy csipet sót. Végül beletettem a nem forró olvasztott vajat. Alaposan elkevertem egy kézi habverővel.

Kivettem a hűtőből a tojásfehérjét és elektromos kézi habverővel pár perc alatt kemény habbá vertem. Először csak az 1/3-át kevertem a masszához, még nem óvatoskodtam, majd a maradék habot is beleforgattam, de már óvatosan, lassú, alulról felfelé történő mozdulatokkal, hogy ne törjem össze a habot.

A kivajazott, kilisztezett tepsibe öntöttem a nyers tésztát, a tetejére sorakoztattam a kimagozott, félbevágott meggyszemeket és 25 – 30 perc alatt megsütöttem a süteményt. 20 – 22 perc után tűpróbával ellenőriztem. Nagyjából 30 perc alatt megsült.

Amíg a sütemény sült, elkészítettem a bodzaszirupot. A cukrot, a vizet és a bodzaszörpöt egy kis lábasba tettem, majd addig melegítettem, amíg a cukor teljesen felolvadt. Folyamatosan kevergettem. Ekkor beletettem a bodzavirágokat és addig főztem a szirupot, amíg szépen besűrűsödött. Még forró leszűrtem és félretettem hűlni.

Amikor a sütemény megsült, sűrűn megszurkáltam a tetejét és egyenletesen meglocsoltam a bodzavirág sziruppal. A meggyszemek szépen lesüllyedtek a tészta aljára. Puha és szaftos volt, a bodzavirág sziruptól pedig illatos.

A facebook-on is megtaláltok, itt.

bodzavirag_szirupos_meggyes_sutemeny - Copy

bodzavirag_szirupos_meggyes_sutemeny (3) - Copy

bodzavirag_szirupos_meggyes_sutemeny (3)

Bodzaszöröp (ahogyan egy kedves barátom hívja)

A tavalyi szörp megbuggyant. És ettől majdnem én is. Szépen indult a barátságunk, középtávú, virágzó kapcsolatnak ígérkezett. De kiderült, hogy csak egy hirtelen egymásra erjedés volt…
Tavaly új recepttel próbálkoztam, gondoltam mi baj lehet belőle. Lett. Közel 5 liternyi szörpkezdemény landolt a főváros csatornarendszerében…
Idén visszatértem a jól bevált régi használati utasításhoz. Nem cicóztam, megint a már megszokott recept szerint főztem egy jó savanykás bodzaszörpöt. A fele már el is fogyott. Két verziót csináltam: az egyik adag teljesen mentes minden téliesítéstől (semmilyen tartósítószer nincs benne), a másik befőzésnél használtam szalicilt, ugyan magába a szörpbe nem tettem, csak két fólia közé, amit a kupak alá raktam. Mindkét esetben száraz dunsztoltam is, persze. Jó pár napig pihentek a szörppel teli üvegek egy vastag törölközőkkel bélelt hűtőtáskában, amire még a tetejét is rázártam. Most tényleg nagyon biztosra mentem.
Hozzávalók (2 liter szörphöz)
25-30 db bodzavirág (fontos, hogy teljesen kinyílt, egészséges virágok legyenek)
2 liter tiszta csapvíz
2 kg finomítatlan nádcukor (cukorbetegeknek gyümölcscukor, esetleg nyírfacukor, de az kissé drága mulatság)
10 dkg citrompótló vagy citromsav (igen, 10 DKG, de ha soknak találjátok, nyugodtan csökkentsétek a mennyiséget, akár a felére is)
1 zöld citrom (lehetőség szerint kezeletlen citrom legyen
2 citrom (lehetőség szerint kezeletlen citrom legyen)
Fontos! Ha nem kaptok kezeletlen citromot, mindig hámozzátok meg, és úgy szeleteljétek fel.
Tipp 1.
Ne nagyon szedjünk bodzát az M7-es melletti bokrokról, ha csak nem vagyunk oda az ólomért és egyéb nehézfémekért, amik egy forgalmas út mellett beszerezhetőek. Ha sehol máshol nem találunk bodzát, fájdalmasan, de mondjunk le a házi bodzaszörp készítéséről.
Tipp 2.
Csak kosárba tegyük a leszedett virágokat. Ha nem akarjuk, hogy egy halom fura szagú, bebarnult virág maradjon a hófehér tányérokból, soha ne rakjuk zacskóba azokat. Tapasztalat, tapasztalat, tapasztalat…
Tipp 3. 
Próbáljuk meg olyan óvatosan leszedni a virágokat, mintha alvó gyerek lenne a háznál. Azaz, fontos, hogy a lehető legtöbb virágpor a virágom maradjon. Ollóval dolgozzunk.
Tipp 4.
Fejjel felfelé próbáljuk meg a kosárba tenni a virágokat, így még biztosabb, hogy marad is benne virágpor, mire hazaérünk a szajréval.
Most, hogy kiokoskodtam magam és kéretlen jó tanácsokkal is elláttam mindenkit, jön a bejegyzés érdemi része. 🙂
A virágokat a nagyobbik kuktánkba tettem. Felengedtem 2 liter vízzel, beleszórtam a citrompótló/citromsav felét és hozzáadtam a vastagabb karikákra vágott citromokat is. Rázártam a kukta fedelét és 1 teljes napig hagytam ázni. Néha óvatosan átkevertem.
Másnap leszűrtem a levet. Egy nagy szűrőbe steril gézt tettem, ezen keresztül öntöttem át egy másik fazékba a bodzalevet. A gézben maradt virágokat és a citromokat még jól bele is csavartam a lébe. Hozzáöntöttem a cukrot és közepes hőmérsékleten főzni kezdtem. 40 percig főtt, folyamatos kevergetés mellett. Oké, nem volt teljesen folyamatos, mert közben Rozi azért kevert-kavart a lakásban, a konyhában, még az erkélyre is kijutott valahogyan…
Menet közben a szörpöknek szánt üvegeket alaposan kimostam szinte már forró vízzel, majd ecetes meleg vízzel is kiöblítettem mindent, így tutira tiszták lettek.
Valamikor a teljes főzési idő felénél (vagyis kb. 20-25 perc elteltével) a maradék citrompótlót/citromsavat is beleszórtam és így főztem tovább. Eléggé zavaros tud lenni a bodzalé a főzés elején, de mire elkészül, kitisztul.
A főzési idő vége előtt pár perccel az üvegeket forró vizes tepsibe állítottam, hogy a szörp érkezése előtt legyen idejük kicsit akklimatizálódni. Magyarán: így biztosan nem repednek szét a forró szörptől. Tölcséren át szinte teljesen teletöltöttem az üvegeket. Azonnal rázártam mindre a kupakokat és mentek a dunsztba. Azt hiszem legalább 4 napig feléjük sem néztem.
A cukor és a száraz dunszt bőven tartósítja annyira a bodzaszörpöt, hogy az jó néhány hétig (akár 2 hónapig is) eláll. Biztonsági játékos vagyok: betettem a szörpös üvegeket a hűtőbe.
Extra tartósítás:
Ha valaki szeretné, hogy ősszel, esetleg télen is legyen bodzaszörp a kamrában, a következőt próbálja ki. A második befőző körben, mielőtt az üvegeket lezártam és a dunsztba tettem, kettéhajtott celofán közé késhegynyi szalicilt raktam, amit aztán az üvegek szájára helyeztem és így zártam rá a kupakokat. Ez azért jó, mert így a szalicil nem kerül bele a szörpbe, viszont kinyírja az esetleg bekerülő, a levegőből érkező kis genya gombákat, amik a szörp megpimpósodását (kulturáltan fogalmazva erjedését) okozzák.kesz_bodzaszorp
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!