Rizsázzunk!

Francia sós lepény, avagy a quiche

Isteni quiche-t sütöttem. Nem emlékszem, mikor ettünk utoljára, nagy hiba. Nagyon jó, nincs vele sok macera, és ezernyi módon variálható a tölteléke. Blogot kóstoltam (ezúttal Konyhalál Linda háziasszonykodásával), Juci blogját pörgette nekem a sorsolási bizottság. Rengeteg finomságot láttam nála, de végül a quiche mellett döntöttem. Nincs mese, én még mindig nem kívánom igazán az édeset a karácsonyi nagy zabálás után.

Gombás is, szalonnás is, tejszínes is. És persze szerecsendiós, amiről a férj csak azt szokta mondani, hogy szereti, de fogjam már vissza kicsit a reszelőmet. Apróbb módosításokkal, de Juci receptjét követtem, és ez sült ki belőle. Köszi! 😉

Az anyukámat meg jól felveszem mindenes kisegítőnek, ugyanis ő tartotta és forgatta nekem a derítővászonként funkcionáló hungarocell lemezt. Szép munka volt Anyukám. 😉

Előkészítés: 5 perc a tésztának + 10 – 12 perc a tölteléknek + kb. 20 perc a tészta pihentetéséhez
Sütési idő: kb. 20 perc elősütés + kb. 30 perc készre sütés

gombas_szalonnas_quiche (3)

 

Hozzávalók (24 centis formához):

a tésztához:

15 dkg liszt
12 dkg hideg vaj
2 ek. jéghideg víz
1 kk. só

néhány reszelésnyi szerecsendió – elhagyható (ugye, hogy szerecsendió függő vagyok? 😉 )

a töltelékhez:

1 szál póréhagyma
20 dkg füstölt húsos szalonna (én füstölt, nyers kolozsvárit vettem)
15 – 20 dkg apró gomba (és most barna csiperkét vettem)
3 egész tojás
2 ek. krémes ricotta (de csak mert volt itthon – elhagyható)
2,5 dl tejszín
1 kisebb gerezd fokhagyma
1 – 2 kk. só
bors
frissen reszelt szerecsendió (kb. fél diónyi)

Először összeállítottam a tésztát. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, majd hozzáadtam a felkockázott vajat és a sót. Az ujjbegyeimmel elmorzsoltam a vajat a sós liszttel, majd hozzáadtam a 2 ek. jéghideg vizet és gyors mozdulatokkal összegyúrtam. Gombócot formáztam belőle, majd folpackba csomagoltam és 20 – 25 percre betettem a hűtőbe.

Amíg a tészta pihent, elkészítettem a tölteléket. A szalonnát apróra kockáztam, majd egy serpenyőben zsírjára sütöttem közepesnél kicsivel erősebb lángon. Közben a póréhagymát megmostam (végével felfelé tartottam a víz alá, hogy a föld ne menjen be a rétegek közé, hanem szépen kifolyjon a vízzel együtt), hosszában félbevágtam, majd vékonyan felszeleteltem. Hozzáadtam a szalonnához és együtt sütöttem tovább. Közben nedves szivaccsal áttöröltem a gombákat, félbevágtam, majd kb. fél centi vastagon felszeleteltem őket. Amikor a szalonna kisült és a hagyma is szépen megdinsztelődött, rádobtam a gombát is. 5 – 6 perc alatt megpuhultak és kicsit meg is pirultak. Amikor a szalonnás gombás keverék megsült, elzártam alatta a lángot. Hagytam hűlni.

Ezen a ponton bekapcsoltam a sütőt, és előmelegítettem 200 fokra, alsó felső üzemmódban.

Közben megpucoltam a fokhagymákat és felaprítottam. Egy nagy keverőtálban felvertem a tojást, hozzáadtam a ricottát és alaposan elkevertem. Hozzáöntöttem a tejszínt, beleszórtam a fokhagymát, sóztam, borsoztam, a frissen reszelt szerecsendióval fűszereztem. Ha úgy érzitek, elbír még egy kis sót, nyugodtan sózzátok, de érdemes észben tartani, hogy a szalonna meglehetősen sós. A tölteléket félretettem, amíg elősütöttem a tésztát.

A hideg tésztát lisztezett felületen kb. 3 mm vékonyan kinyújtottam, próbáltam viszonylag szabályos kört nyújtani. Ezután a nyújtófa segítségével a formába emeltem. Szépen elegyengettem benne, a felesleges, túllógó széleket pedig a nyújtófa segítségével levágtam. Csak áttoltam a nyújtófát a forma peremén. Sütőpapírt tettem rá, majd arra 2 – 3 nagy maréknyi száraz babot. Ez segít abban, hogy a tészta ne púposodjon fel sütés közben. Az sem tragédia egyébként, ha mégis keletkeznek kis buborékok, az elősütés után villával kilyukasztjuk és elegyengetjük. A tésztát 10 – 12 percre betoltam a sütőbe. Ezután – a sütőpapíros nehezék nélkül – még 6 -7 percig sütöttem.

A szalonnás, póréhagymás, gombás keveréket egyenletesen elterítettem a tészta alján, majd óvatosan ráöntöttem a tejszínes tölteléket. A sütő hőfokát 190 fokra mérsékeltem, visszatettem a formát és kb. 30 perc alatt készre sütöttem. Ezalatt a keverék megszilárdult, a tojás is átsült, de még kicsit remegős marad az egész. Krémes, lágy, könnyű.

Rukkolával ettük. Nagyon, nagyon finom lett. Ez egy lehetséges verzió, a tészta és a töltelék is lehet más, én is ismerek jó pár tészta receptet, más arányokkal, tojással, tojás nélkül.

Innen pedig egyenes út (és egy kattintás) vezet a Facebook-ra. 😉

gombas_szalonnas_quiche (4)

gombas_szalonnas_quiche (6)

Francia epres lepény. Vagyis szamóca, tehát francia szamócás lepény...

…  uhh, ne ragozd Cookie, mert meghülyülök.

Na szóval. Az utóbbi időben több értekezést is olvastam arról, hogy az átlag ember jótékony (vagy kártékony) tudatlanságban él. Ugyanis: amit a piacon eperként megvásárol, az igazából nem az. És hogy ezt sokszor a piaci kofák sem tudják, vagy csak úgy csinálnak, mintha tudnák, amikor nekik szegezzük a kérdést: ez eper, vagy szamóca?

Gyerekkoromban a nagypapám elmagyarázta a különbséget szamóca (földfelszínen terem) és eper (fán terem) között. De gyorsan azt is hozzátette, hogy ettől még mindenki epernek hívja a szamócát. Van, amikor földi epernek. Nekem teljesen mindegy, hogy eper vagy szamóca, földi, vagy “fás”. Finom ez is, meg az is.
Egyébként előre megfontolt aljasságból én is leteszteltem a gyümölcsös cigány asszonyt. Gond nélkül vette az akadályt, de hozzátette: nem szokta ezzel bonyolítani az életét, a lényeg, hogy szép portékát hozzon a vevőinek.
Már megsütöttem ezt a sütit, amikor kiderült, hogy ez az úgynevezett galette. 🙂 Hiába, mindig tanul az ember valami újat. Ez a szép a sütésben, főzésben. 
Az anyósomékon teszteltem életem első olyan galette-ét, amiről már tudatam, hogy az. :-). Kapóra jött, hogy nálunk jártak. Amíg ők Rozival játszótereztek, elkerekeztem a zöldségeshez eperért. Vagyis szamócáért. A tésztát piszok egyszerű összeállítani, ráadásul amíg a hűtőben pihent, én is mehettem kicsit homokozni a gyerekkel. Igaz, nem sok vizet zavartam, a nagy bandázásban, pacsálásban sokáig fel sem tűnt Rozinak, hogy én is megérkeztem. 🙂
Szkúzi, nincs fotó, nem csináltam, mert kicsit elsodortak a teendők. De ha a Díványra kattintotok, látni fogjátok Doki receptjét. Hasonlóan nézett ki az enyém is, csak kicsit másképp. 🙂

Hozzávalók (1 nagy vagy 2 kicsi lepényhez):
220 g liszt 
170 g hideg vaj
1 csipetnyi só
20 g cukor
4 evőkanál hideg víz (sütés előtt 1 órával a hűtőbe tettem egy kis pohárnyi vizet)
350 g eper
4 evőkanál eperlekvár (az utolsó üveg a tavalyi befőzésből, remélem, hamarosan érkezik a cigány asszony a szamócával)
1 tojás a lekenéshez
(barna)cukor – elhagyható, de én nem tettem, megszórtam vele az epreket
A lisztet elmorzsoltam a hideg vajjal. Nekem nagyon bevált az a módszer, hogy a reszelő nagy lyukú oldalával a lisztbe reszelem a vajat. Így sokkal könnyebb dolgozni vele, kevesebb ideig kell morzsolni. Ezután hozzáadtam egy csipet sót, a cukrot és 4 evőkanál hideg vizet. Gyors mozdulatokkal összegyúrtam, gombócot formáztam belőle és folpackba csomagolva 1 órára a hűtőbe tettem pihenni.
Rozi és a nagyszülők után mentem a játszótérre. Miután hazaértünk, Rozit homokmentesítettem és kimostam a porból, megmostam, kicsumáztam és feldaraboltam az epret. Én most negyedekre vágtam a szemeket. 
A sütőt előmelegítettem 180 fokra légkeverésen. Ez gázsütő esetében kb. a 4-es fokozat. Szilikonos sütőpapírral kibéleltem egy tepsit. 
Kivettem a tésztát a hűtőből és lisztezett deszkán nagyjából 3 mm vékonyra kinyújtottam. Egy nagyobb (kb. 30 cm átmérőjű) tányért tettem a tetejére és a pereme mentén körbevágtam a tésztát. Megkentem a tetejét az eperlekvárral, de a szélén kb. 3 centit üresen hagytam, ezt hajtottam fel a végén. A lekvárra rendeztem az eperdarabokat, majd enyhén megszórtam a barna cukorral. 
Lezárásként végül felhajtottam a tészta szélét, majd szépen megkentem a felvert tojással. 
Nagyjából fél órát kell sülnie a sütőben, de mint mindig, ez is sütő függvénye. Lehet, hogy elég 25 perc, de az is előfordulhat, hogy 35 perc kell a tésztának. Vagy akár 40 is.

U.i.: legközelebb barackkal csinálok ilyen lepényt. 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!