Rizsázzunk!

Paradicsomos kovászos uborka saláta

Paradicsomsalátát bármikor ennék. Ezt meg sikerült egy kicsit feldobni, mert annyira ügyesek voltunk, megérzésből, hogy csak na. Nekem egy volt most a lényeg, hogy hideg és savanyú legyen. Nem volt koncepció sem (még az sem volt a fejemben, hogy bejegyzés lesz belőle), csak eszembe jutott, hogy  a paradicsom mellé mehetne egy kis kovászos uborka, a férj meg főzött egy krumplit, amíg én daraboltam.

Lehet kísérletezni másmilyen fűszerezéssel is, friss kakukkfűvel vagy majoránnával is isteni, de az a gyanúm, hogy akár a tárkonyt vagy a friss koriandert is elbírná.

Előkészítés: 10 – 15 perc
Hűtési idő: min. 1 óra

paradicsomos_kovaszos_uborka_salata_merge6

 

Hozzávalók (2 – 3 főre):

2 – 3 nagyobb paradicsom
1 kis fej vöröshagyma (lilával még jobb, de az épp elfogyott)
1 nagy gerezd fokhagyma
1 nagy szem krumpli vékonyra szeletelve
3 – 4 db kovászos uborka
3 dl víz (attól függően, mennyi levet szeretnénk)
néhány ek. nádcukor
néhány ek. fehérborecet (vagy alamaecet, vagy sima étkezési ecet)

1 ek. olívaolaj
frissen tekert fekete bors

A krumplit megpucoltam, vékonyan felszeleteltem és enyhén sós vízben megfőztem. Amikor már puha volt, leszűrtem és hagytam kihűlni. Megmostam a petrezselymet, félretettem száradni.

Amíg a krumpli főtt, előkészítettem a salátát. Az öntethez a vízbe tettem a cukrot, a sót, a borsot, az olajat és az ecetet. Alaposan elkevertem és hagytam állni, hogy a cukor felolvadjon, az ízek összekeveredjenek.

Megpucoltam a hagymát és a fokhagymát. A vöröshagymát félfőre vágtam és vékonyan felkarikáztam. A fokhagymákat a kés lapjával megroppantottam, és finomra aprítottam. A megmosott paradicsomokat félbevágtam, kivágtam a szemüket és vékonyan felszeleteltem. Felkockáztam a kovászos uborkát is. Mindent egy nagyobb tálba tettem, ráöntöttem az ecetes öntetet, alaposan összekevertem és a hűtőbe tettem lehűlni.

Tálaláskor megszórtam friss petrezselyemzölddel. Isteni lett.

Facebook-on is fent vagyok.

paradicsomos_kovaszos_uborka_salata (2)

paradicsomos_kovaszos_uborka_salata (1)

Vörösboros aszalt szilvás diógolyók

Puha, ropogós és szaftos. A kóstolás után Apukámtól csak annyit kértem, hagyjon másnapra is néhányat a fotózáshoz. 😉 Gyors, finom és nem is olyan egészségtelen. Ha gyerekek is eszik, a vörösbor helyett (bár felfőztem, de jobb a békesség) narancslevet vagy szűretlen, cukrozatlan almalevet használhatunk. Nálunk lesz ilyen Karácsonykor, követelték. 😉

vorosboros aszalt szilvas diogolyo

 

Hozzávalók:

20 dkg dió finomra, kissé krémesre darálva
10 – 15 dkg porcukor (nádcukorból vagy nyírfacukorból)
3 cl víz
csipet só
20 dkg aszalt szilva
2 dl száraz vörösbor
2 dl víz
4 szem szegfűszeg
1 kicsi ág rozmaring (kb. 3 centis darab)
1 tk. méz
kb. 5 dkg kókuszreszelék
kakaópor a forgatáshoz

A diót finomra daráltam, elkevertem a porcukorral, a csipet sóval és a vízzel, összegyúrtam és folpackba csomagolva a hűtőbe tettem. Őszintén szólva, nem tudom, pontosan mennyi ideig volt a hűtőben, de 1 órát biztosan, mert dolgunk volt.

Közben az aszalt szilvát felfőztem a vörösborban, az egészben hagyott rozmaringgal és a szegfűszeggel. Kevés vízzel hígítottam. Addig főztem, amíg a szaft kb. a felére sűrűsödött. Hagytam kihűlni. Ezután botmixerrel pépesítettem, és mivel sűrűnek találtam, adtam hozzá néhány evőkanálnyit a visszamaradt vörösboros szaftból. Kevertem hozzá még 1 tk. mézet és fél csomag (5 dkg) kókuszreszeléket. Az egészet a diós masszához gyúrtam és megint hagytam kb. 15 – 20 percet a hűtőben dermedni.

A tenyereim között diónyi golyókat formáztam és cukrozatlan kakaóporba forgattam.

Részeg disznó

Az a huncut kérés érkezett a Cafeblog csapatától, hogy valljunk színt, melyik a kedvenc receptünk. Nem kell feltétlenül karácsonyi receptnek lennie, de azért a Húsvéti Nyuszit még ne stresszeljük feleslegesen. Összeszedtem magam és döntöttem. 😉 Ez a ciderben pácolt és sütött tarja nagy kedvenc lett. És szerintünk akár Karácsonykor is az asztalra kerülhet, a fűszerezéssel bátran variálhatunk. Mert pl. szegfűszeggel is isteni. Az alma cideres pácolástól omlós lett a hús, az íze pedig bitang jó.

És ahogy a malacos keksznél már említettem, sűrű napok voltak. Az elmúlt egy hétben vezettem. Na nem a népszerűségi listát, arra még gyúrnom kell. 😉 Autót. Durván 700 km-t pakoltam bele a kocsiba. Ingáztam a nagyszülők – Rozi páros és a főváros között. Mondjuk ennyit szerintem simán betekertem a saját kilométerórámba is az elmúlt 2 és fél évben csak a lakás – játszótér – lakás viszonylatban. Na de, ha jól számolom (a matekkal ingatag a viszonyom), 3x tettem meg az oda-vissza utat, vagyis 6x részesülhettem a 4-es főút szépségeiből. Túléltük. Anyukám tegnap indulás előtt a kezembe nyomott egy kis tarját,  én meg azon kattogtam hazafelé – miközben a 2 és fél éves éppen aktuális kedvencét, a Nagymami c. örökzöld 60-as évekbeli slágert kellett hallgatni végtelenítve -, hogy mihez kezdjek a hússal. Soroksár magasságára összeállt a kép. Rozi meg szerencsére Albertirsa után kicsivel elaludt, kikapcsolhattam végre Nagymamit. Kezdtem túl erősen markolni a kormányt… 😉

Előkészítés: a páclé kb. 3 perc + a páclé lehűtése + a hús páclébe, majd hűtőbe ültetése
Másnapi előkészület: kb. 15 perc
Sütési idő: 45 – 50 perc a hús vastagságától és a sütőtől függően

cideres tarja

 

Hozzávalók:

5 szelet tarja
fél csésze nádcukor
1 csapott ek. só
3 + 5 db kisebb babérlevél
2 ek. koriander mag
1 tk. mustármag
1 tk. egész fekete bors
1 gerezd fokhagyma megpucolva
1 vékony szelet friss gyömbér
2 üveg alma cider (2 x 330 ml)
1 csésze víz

1 nagyobb fej lilahagyma
6 – 8 szem közepes krumpli
3 gerezd fokhagyma felezve

3 – 4 ek. olívaolaj

A cukrot, a sót, 3 babérlevelet, 1 ek. koriandermagot, a mustármagokat, a fekete borsot, a fokhagymát és a gyömbért egy kisebb lábasba tettem. Felöntöttem 1 csésze vízzel, majd felforraltam, amíg cukor és a só teljesen felolvadt. Néhányszor megkevertem. Ezután elzártam alatta a lángot és beleöntöttem a 2 üveg cidert. Hagytam kihűlni. A hússzeleteket egy olyan nagyobb műanyag dobozba tettem, ami légmentesen lezárható. Amikor a páclé kihűlt, a húsokra öntöttem, és lezárva éjszakára a hűtőbe tettem.

Másnap a húsokat 1 órával a sütés előtt kivettem a hűtőből, hogy legyen idejük felengedni. A szeleteket szárazra töröltem. A páclevet nem dobtam ki, leszűrtem és félretettem, jól jött egy kis szaft szaporításhoz.

A krumplit, a hagymát és a fokhagymát megpucoltam, egyforma cikkekre vágtam őket, tepsibe raktam, majd meglocsoltam az olívaolajjal. Sóztam, borsoztam, kézzel jól összeforgattam. A maradék koriander magot mozsárban durvára törtem. A sütőt 215 fokon előmelegítettem. A húsokat enyhén sóztam, borsoztam, majd mindkét oldalukat bekentem a felaprított korianderrel. Egy serpenyőt felhevítettem a közepesnél kicsivel erősebb lángon és 2 ek. olívaolajon elősütöttem a húsokat, oldalanként kb. 2 percig. A hússzeleteket a hagymás krumplis keverékre fektettem. Aláöntöttem 2 ek. páclevet. A forró serpenyőből kb. 1 dl páclével felszedtem a pörzsanyagot, ami a hús elősütésekor keletkezett. A húsokra 1-1 babérlevelet tettem, ráöntöttem a serpenyőből a szaftot, majd a tepsit lefedtem alufóliával és 40 – 45 percig sütöttem. Ellenőriztem a krumplit és ha már az is megpuhult, még 5 percig grill fokozaton pirítottam fólia nélkül. Ha a krumpli még nem főtt meg a szaftban, tovább süthetjük a hús nélkül, amit addig egy tányéron, lefedve pihentetünk. Külön jót tesz a húsnak a pihentetés.

Legalább 1 éjszakát pácolódjon a hús a hűtőben, de akár 2 teljes napra is békén hagyhatjuk.

cideres tarja (3)

Expressz mandulatorta citromsziruppal

Újabb falat Anglia a WR receptgyűjteményből. Jónak tűnt. Főleg, amikor kiderült, hogy ez a torta is sebtiben összeállítható. Szeretem az ilyet. A nehézbombázó ünnepi sütik előtt jó egyet rápihenni egy könnyedebb desszerttel. 😉 Kívül kissé ropogós, belül lágy és szaftos, a citromsziruptól kellemesen fanyar. Próbáljátok ki Ti is, ha van kedvetek. Laktóz -és gluténmentes. A cukor mennyiségét kicsit csökkentettem az eredetihez képest, de így is tökéletesen működött a süti.

Előkészítés: 10 – 15 perc
Sütési idő: 45 perc (vagy tűpróbáig)

wr santiago mandulatorta

 

Hozzávalók (20 centis tortaformához):

a tortához:

30 dkg egész mandula
4 közepes tojás, kettéválasztva; a fehérje legyen hideg
20  dkg nádcukor (kristálycukor is jó; ha valaki a 20 dekát is sokallja, lehet ennél is kevesebb; eredetileg 25 dkg cukor kell bele)
1 citrom reszelt héja
1 ek. citromlé
1 tk. őrölt fahéj

csipet só

a citromsziruphoz:

1 citrom reszelt héja és leve (a tortához használt citrom maradék levéből csináltam, plusz egy másik citrom héja)
2,5 dkg porcukor
1 ek. hideg víz

A sütőt előmelegítettem 160 fokra (gázsütőnél 3-as fokozat), légkeverésen. Egy 20 centis kapcsos tortaformát kivajaztam, az aljára sütőpapírt tettem.

A mandulát finomra őröltem. Ha ezt a lépést szeretnénk megspórolni, természetesen vehetünk darált mandulát is.

A tojásokat kettéválasztottam. Egy nagy keverőtálba tettem a sárgáját a cukorral, a citromhéjjal, a citromlével és elektromos habverővel addig kevertem, amíg kifehéredett és sűrű, krémes masszát kaptam. Ezután belekevertem a csipet sóval elkevert őrölt mandulát és a fahéjat.

A tojásfehérjéket egy tiszta, száraz keverőtálban pár perc alatt kemény habbá vertem. A mandulás masszához kevertem 2 evőkanálnyit a fehérjehabból, hogy fellazítsam. Itt még nem kell finomkodni a fehérjehab keverésével. Ezután beleforgattam a maradék habot is, de már nagy, óvatos mozdulatokkal, alulról felfelé, addig, amíg fehérjehab és a mandulás massza szépen egynemű lett.

A tortaformába öntöttem és betoltam a sütőbe. A sütési idő 45 perc, de érdemes 30 perc után tűpróbával ellenőrizni. Sütőnként változhat, hogy hosszabb vagy rövidebb idő alatt sül meg. Akkor van készen, ha a tű már tisztán jön ki a tésztából. A formában hagytam kihűlni.

Amíg a torta hűlt, elkészítettem a citromszirupot. Egy szórásnyit félretettem a reszelt citromhéjból a díszítéshez. A többit egy lábasba tettem a citromlével és a cukorral együtt. Hozzáadtam 1 ek. hideg vizet is. Közepes lángos, finoman melegíteni kezdtem, amíg a cukor teljesen felolvadt. A még meleg szirupot a torta tetejére csurgattam.

Tálaláskor megszórtam kevés porcukorral és a félretett citromhéjjal. Lágyan felvert tejszínhabbal vagy görög joghurttal turbózhatjuk.

Tipp 1.: ha nem kapunk görög joghurtot, a natúr joghurtot tegyük gézbe, vagy egy kisebb sűrűbb szövésű szűrűbe, “lógassuk” egy kisebb lábas felé, tegyük a hűtőbe és hagyjuk lecsöpögni jó néhány órán át.

Tipp 2.: citrom helyett narancsot is használhatunk, a fahéj helyett pedig szegfűszeget.

A recept megtalálható elektronikusan is a Waitrose honlapján

Sváb császármorzsa

Tegnap estig soha életemben nem készítettem császármorzsát. Enni talán 2x ettem. Volt is nagy műsor, amikor sűrűsödni kezdett a massza és eluralkodni látszott rajtam a pánik… Drámakirálynő a színen… Persze attól, hogy én bénáztam, a császármorzsa még egy nagyszerű desszert marad, akármennyire is haragudtam rá. 🙂

Most egy sváb receptet követtem, ez lett belőle. Azért majd palacsintatésztával is megugrom hamarosan.

csaszarmorzsa

 

Hozzávalók (3-4 főre):

5 dl tej
4 ek. cukor + 1 ek. porcukor
10 gr vaníliás cukor (házi vagy bolti)
csipet só
15 dkg gríz
4 egész tojás kettéválasztva
2 ek. vaj
1 marék mazsola beáztatva
sárgabarack vagy szilvalekvár

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A mazsolát kevés vízben beáztattam.

Egy nagyobb, magasabb falú serpenyőben a tejet 3 ek. cukorral, a vaníliás cukorral és egy csipet sóval felforraltam. Ezután folyamatos kevergetés mellett apránként hozzáadtam a grízt és alacsony lángon főzni kezdtem egészen addig, amíg a massza összeáll és elválik a serpenyő falától. Hagytam kissé lehűlni.

Ezalatt a tojásokat kettéválasztottam. A sárgáját kikevertem 1 ek. cukorral, a fehérjéből 1 ek. porcukorral kemény habot vertem. A már kissé kihűlt masszához kevertem a mazsolát, a cukros tojássárgáját, majd több részletben, óvatos, nagy mozdulatokkal a fehérjehabot is. Eleinte reménytelennek tűnt a helyzet, de végül szépen lassan megadta magát a tészta és egynemű lett. Itt azért volt egy pont, amikor majdnem szétestem… 🙂

Elővettem egy olyan serpenyőt, amit a sütőbe is betolhattam később. Ebben 2 ek. vajat habzásig forrósítottam, majd beleöntöttem a masszát. A közepesnél kicsit erősebb lángon sütni kezdtem. Ez volt a másik pillanat, amikor elgurult a pöttyös labdám és koordinálatlanná kezdtem válni. 🙂 Érdemes óvatosnak lenni, a vaj fröcsköl. Amikor az alja aranybarna és ropogós volt, egy nagy szedőlapáttal megfordítottam és összetörtem. Betoltam a sütőbe és kb. negyed óra alatt készre sütöttem. Néha átkevertem és törtem rajta, hogy minél nagyobb felületen ropogós legyen.

Kevés porcukorral meghintettem, házi sárgabaracklekvárral tálaltam.

Kakaós-narancsos-mandulás madeleine

Szülinapra készült. Tortát nem süthettem, vihettem, mert áentéeszileg, meg köjálilag tilos házi készítésű cuccokat vendéglátóipari egységben rendezett bulira vinni. De az meg milyen már, hogy nem süthetek semmit, valamit… Így lett ez a madeleine az ajándék, kakaósan, narancsosan, mandulával. Csomagnak álcázva azért csak beszivárgott az ünnepelthez.

kakaos narancsos madelein1

 

Hozzávalók (12 nagyobb vagy 20 kisebb darabhoz, a forma méretétől függően):

2 tojás
7 dkg cukor
1 dkg vaníliás cukor (nekem volt házi, de a bolti is jó, a lényeg, hogy vaníliás és ne vanilin cukor legyen)
9 dkg olvasztott vaj
2 narancs reszelt héja
2 ek. narancslé
6 dkg liszt
2 dkg cukrozatlan kakaópor
4 g sütőpor
4 dkg finomra őrölt mandula
csipet só

A sütőt előmelegítettem 200 fokra, légkeverésen. A madelein formákat nagyon vékonyan kivajaztam. Nekem teflon van, de szilikonos is létezik, amit még kivajazni sem kell. Mindent előkészítettem, kimértem. A vajat megolvasztottam, a mandulát finomra őröltem.

A lisztet és a kakaóport egy nagy keverőtálba szitáltam, hozzáadtam a sütőport és egy csipet sót. Hozzákevertem a mandulát. Az egész tojásokat egy nagyobb keverőtálban fehéredésig kevertem a cukorral és a vaníliás cukorral, amíg a cukor teljesen felolvadt. Ekkor hozzáadtam az olvasztott vajat, a reszelt narancshéjat és 2 ek. narancslevet is. Összekevertem, majd fokozatosan hozzáadtam a lisztes keveréket is, amivel homogén masszává kevertem.

Mivel eléggé bénán kezelem a habzsákot, inkább egy kanál segítségével megtöltöttem a formákat nagyjából 3/4-ig és az előmelegített sütőben kerek 10 perc alatt megsütöttem. Hagytam kissé kihűlni, majd kiszedtem a sütiket a formákból. Eredetileg olvasztott csokiba akartam mártani, miután kihűlt, de sikerült elpusztítanunk az étcsokit, így cukrozatlan kakaóporral hintettem meg.

Az ötletet Katuci kakaós-kókuszos verziója adta.

Almás-körtés palacsinta - serpenyőben

Ha volna padlásunk, tele lenne palacsintás receptekkel. Ideje leporolni az archívumot. Ez az egyik, amit a sorsolási bizottság mára dobott (becsukott szemmel, ujjbeggyel rábök). Pontosabban az alapot, vagyis a tésztát és a serpenyős sütést. A többi a szokásos “mi van itthon” kör. Végtelenül jól variálható.

Anya, ezt is lefényképezeded? Segíthetek? – a gyereklány kattintott. Őt is beszippantotta a gépezet…

Előkészítés: kb. 10 perc
Sütési idő: kb. 20 perc

serpenyos gyumolcsos palacsinta3 (1280x853)

 

Hozzávalók:

a gyümölcsös raguhoz:

2 kisebb alma
1 kisebb körte
5 dkg vaj
2 ek. nádcukor
3 cl bodzaszörp (még maradt a nyár eleji befőzésből)
1 tk. citromlé
1 tk. őrölt fahéj

a tésztához:

1,2 dl tej
2 egész tojás
6 dkg liszt
1 mk. őrölt fahéj
csipet só

A gyümölcsöket meghámoztam, felkockáztam. A sütőt előmelegítettem 200 fokra.Mozsárban megőröltem a fahéjat, mert csak egész fahéjrudak voltak itthon.

Egy serpenyőben felolvasztottam a vajat, de vigyáztam, mert könnyen megéghet. Amikor a vaj buborékozni kezdett, beletettem a gyümölcsöket, rászórtam a cukrot. Pár percig pároltam, amíg a gyümölcs kissé megpuhult, a cukor pedig kissé megbarnult. Közben kikevertem a tésztát: a tejet, a tojást és a lisztet egy keverőtálba tettem és csak annyira kevertem el, hogy ne legyen túlságosan csomós. Nem kell túl homogénre keverni. Ezután megszórtam a gyümölcsöket a fahéjjal, rálocsoltam a citromlevet és a bodzaszörpöt. Hagytam egyet rottyanni, elzártam alatta a tüzet, ráöntöttem a tésztát és az előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt világos aranybarnára sütöttem. Szépen megemelkedett. Házi sárgabarack lekvárral tálaltam. Kevés porcukorral megszórtam a tetejét, de ez elhagyható.

A recept a gimis amerikai – anyanyelvi tanártól van. Még akkor mesélte, amikor szerencsétlen megpróbált baseballozni tanítani minket. Sejthetitek, mennyire sikerült… Egyszer csinált is nekünk, csak ő szőlővel és fahéj nélkül. Oh, my…. de rég volt az.

A palacsintareceptek leporolásának ötletét egy október végi, november eleji Chili&Vanilia MANCS-os cikk adta.

Csokis - sütőtökös tortácska

Trükkösen becsomagoltam a sütőtököt, a gyerekeknek meg leesett az álla… 🙂 A Márton napi – nem éppen degusztációs – menüsort ezzel a csokis sütőtökös tortával zártuk. Ej, de jó lett volna utána egy pálinka szétcsapatni az egészet…

A férj szerint meg lassan én leszek a “tökös” csaj… Hát ez van. 🙂

5etcsokis sutotokos suti1

 

Hozzávalók (18 cm-es tortaformához):

12,5 dkg reszelt nyers sütőtök
2 egész tojás
7 dkg nádcukor
7,5 dkg liszt
10 dkg 60%-os étcsokoládé
5 dkg vaj
1 csapott tk. sütőpor
csipet só
1 marék mogyoró felaprítva
1 csapott tk. gyömbér
vanília sodó (az ünnepelt egyik kedvence)

A sütőt előmelegítettem 180 fokra légkeverésen, a tortaformát kivajaztam, kiliszteztem.

A mogyorót késsel apróra vágtam, a sütőtököt lereszeltem. Egy kisebb keverő tálba tördeltem a csokit, hozzáadtam a vajat és a gyömbért, majd vízgőz felett összeolvasztottam. Közben a tojásokat habosra kevertem a cukorral, beleszitáltam a sütőporral és csipet sóval elkevert lisztet és alaposan összeforgattam. A reszelt sütőtököt is beleforgattam.

Amikor a csokis keverék teljesen felolvadt és kissé kihűlt, a masszához kevertem azt is. Az egészet beleöntöttem a tortaformába, majd 20 – 25 percre a sütőbe toltam. Nagyjából 20 perc elteltével tűpróbáztam és még pár percre visszatoltam a sütőbe. Figyeltem, nehogy kiszárítsam a tésztát, nem akartam, hogy fojtós legyen. Vanília sodóval kínáltam. Legközelebb megsütöm a sütőtököt és a pürét keverem a tésztához.

6etcsokis sutotokos suti2

Márton napi libacomb vörösborban párolva

A Márton napi menü főszereplője a liba volt. Haha, életemben először tegnap sütöttem, valahogy nem volt szerves része az életemnek. Inkább kacsásak vagyunk. Tavaly a férj dobta össze a Márton napi libasültet, korábban meg ez valahogy kimaradt. Abban biztos voltam, hogy lassan fogom megsütni, dinsztelt káposzta lesz mellé és vörösbor is lesz a benne. A Díványon olvastam egy kacsacomb receptet, az almalé ötlet onnan jött. Fólia alatt, lassú tűzön, sokáig párolódtak a libacombok. A hús mesésen omlós lett, a bőre pedig igazán ropogós. Van vele némi munka, előkészület, de a legtöbbet a sütő és a fűszerek dolgoznak. Az ünnepelt jóváhagyta a végeredményt, megtartom a receptet. 🙂

marton napi liba osszevont

 

Hozzávalók (5 – 7 főre):

a libasülthöz:

5 egész libacomb
1 kg krumpli
2 fej közepes vöröshagyma
6 – 8 gerezd fokhagyma (3 gerezd pucolatlanul)
4 nagyobb alma
2,5 dl száraz vörösbor
2,5 dl szűretlen almalé
só, bors
1 közepes rozmaringág apróra vágva, 1 ág egészben
szárított lestyán

a dinsztelt lilakáposztához:

1 közepes fej lilakáposzta
1 fej lila hagyma
1 gerezd fokhagyma
2 db alma
2 dl balzsamecet + 1 ek. mézes borecet, ha van otthon
só, bors
2 – 3 ek. nádcukor (ha valaki édesebben szereti, többet is tehet bele)
5 db babérlevél
1 tk. egész kömény (ha valaki nem szereti egészben, az őrölt is ugyanolyan jó)
1 púpozott ek. vaj + 1 ek. olívaolaj

A libacombokat alaposan megmostam, kozmetikáztam, mert a hentes kicsit lezseren szőrtelenítette a baromfit. Papírtörlővel szárazra töröltem őket, a bőrüket bevagdostam. Egy nagy serpenyőt felhevítettem, amiben elősütöttem a még natúr libacombokat. Oldalanként 6-7 percig, a bőrös oldalával kezdve. Első körben hármat, majd a maradék két combot is. Közben előmelegítettem a sütőt, alsó-felső üzemmódban, 160 fokra.

Közben elővettem egy nagy tepsit, amibe majd minden belefért. Amíg a combok elősültek, megpucoltam a vörös -és fokhagymákat. 3 gerezd fokhagymát héjastól tettem a tepsibe, mert a héjában sült fokhagyma kihagyhatatlan, krémes, selymes. A vöröshagymákat negyedeltem, a fokhagymákat egészben hagytam. Amikor az összes libacombbal végeztem, bőrös felükkel felfelé a tepsire tettem őket, alaposan sóztam, borsoztam mindet, majd bedörzsöltem a fűszerekkel. Köréjük szórtam a hagymákat, azokat is sóztam, borsoztam. Alá öntöttem a vörösboros almás keveréket, majd a lehető legszorosabban lefóliáztam a tepsit. Bő másfél órára a sütőbe toltam.

Közben megcsináltam a dinsztelt káposztát is, amit a férj már legyalult nekem. A lila hagymát félfőre vágtam, vékonyan felszeleteltem. Az almákat megmostam, és egy almadarabolóval cikkekre vágtam. Jó kis szerkezet, ki is csumázza az almát. Egy magas falú, nagy teflon serpenyőben (nagy lábas is jó) felolvasztottam a vajat egy ek. olívaolajjal (így nem ég meg a vaj), rátettem a hagymát, pár percig sütöttem, kissé sóztam, hozzáadtam az egész köményt is, hogy kicsit kipattogjon. Amikor a kömény illata elindult, hozzáadtam a káposztát és a babérlevelet is. Kb. 5 percig dinszteltem, ezután beletettem az almát, felöntöttem a balzsamecettel és a borecettel. Sóztam, borsoztam, cukroztam, majd puhára pároltam. A végén kicsit erősebb lángon rápirítottam.

A libához a krumplit megpucoltam, kb. 3 centis kockákra vágtam és lesóztam. Az almákat negyedeltem. Bő másfél óra elteltével kivettem a libacombokat a sütőből, a tepsibe szórtam a krumplit és az almát, rádobtam az egészben hagyott rozmaringágat, visszatettem a fóliát és még bő 1 órára a sütőbe toltam, de már 180 fokon. Kb. 70 perc múlva ellenőriztem a krumplit, mivel még nem puhult meg, visszatoltam a sütőbe kb. negyed órára. Amikor végül a krumpli is puha lett, levettem a fóliát és 220 fokon megpirítottam a libacombok bőrét.

A végeredmény egy omlós, szaftos húsú, ropogós bőrű sült lett. Nem beszélve a vörösboros ízről, ami mélyen a húsba és a köretbe ivódott.

Éppen elég volt előtte a rozmaringos sütőtökkrémleves, így legalább még a sütinek is maradt hely, ha nem is sok…

Palacsinta vajas-citromos fürdőben

Ez is olyan recept, aminek baromi jó az angol neve: pancakes in tangy lemon butter. Én meg itt agyaltam rajta a férjjel együtt, hogy mi legyen a magyar neve… Sokra jutottunk, ugye? 😛 Viszont tudtátok azt, hogy Angliában február 5-e a nemzeti Palacsinta-nap (ezzel zárják a farsangi időszakot)? Mert én bizony nem. Hiába, mindig tanul az ember valamit.

Ez is az ominózus WR kupacból van, mint a sültparadicsom-leves. Igazából ez volt utána a desszert, amíg a paradicsomok sültek, előkészítettem.

Előkészítés: kb. 10 perc
Sütés-főzés: kb. 25 perc

2vajas citrommartasos palacsinta (1280x853)

 

Hozzávalók (8 db palacsintához):

a palacsintához:

10 dkg liszt
2 db közepes tojás
3 dl tej
2 ek. olvasztott vaj + 1 ek. a sütéshez
csipet só (épp csak annyi, amennyi az ujjbegyeink között elfér)

a citrommártáshoz:

10 dkg puha, sótlan vaj
10-12 dkg vaníliás porcukor nádcukorból (az eredeti recept 12,5 dkg sima porcukrot ír)
1 citrom leve és reszelt héja

A lisztet egy csipet sóval egy nagyobb keverőtálba szitáltam. Egyesével beleütöttem a tojásokat és egy kézi habverővel összekevertem. Apránként hozzáöntöttem a tejet és sima masszává kevertem. Lefedtem és félretettem pihenni.

A citromos vajas mártáshoz a vajat jól elkevertem a citromlével, a reszelt héjjal és a vaníliás porcukorral. Nem kell megijedni, ahogyan én tettem, egy kissé darabos, nem túl homogén masszát kapunk. Egy kisebb lábasban, alacsony hőmérsékletem, hogy a vaj ne égjen meg,  összemelegítettem a mártást, hogy folyós legyen.

A 2 ek. vajat megolvasztottam és a palacsintatésztához öntöttem, elkevertem. Egy teflon palacsintasütőt a közepesnél kicsivel erősebb lángon felmelegítettem, majd közepesre mérsékeltem a lángot alatta és az 1 evőkanálnyi vajból egy mogyorónyit beletettem. Amikor teljesen felolvadt, beleöntöttem egy kis merőkanálnyit a tésztából, kicsit átmozgattam, hogy kör alakú legyen és 2 percig sütöttem, amíg világos aranybarna színe lett a sülő oldalnak. Ezután megfordítottam és még 1-2 percig sütöttem a másik oldalát is. Így sütöttem ki a palacsintákat.

Tálaláskor meglocsoltam a palacsintákat a citromos vajas mártással, félbehajtottam, majd megint félbe és még egy kevés mártással öntöztem meg. Kevés pirított dióval is jó lehet. Maradt még kevés bodzaszörp a májusi befőzésből, legközelebb citromlé helyett bodzaszörppel készítem el a mártást. 🙂

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!