Rizsázzunk!

Málnás - sárgabarackos cobbler

Bő lére eresztetés érkezik, hogy a SEO-nak is megfeleljek néha. 😉

Valamelyik nap belefutottam egy cikkbe, és a hozzátartozó kommentáradatba, amiben a szerző hosszasan és fenyegetően ecsetelte a bármilyen cukor gonoszságát és mélységesen mélyről ítélkezett a cukrot használók felett. Nem maradt ki semmi, a fehér kristálycukortól egészen a mostanában olyan nagyon felkapott kókuszvirágcukorig, mind megkapta a magáét. A cukor BÁRMILYEN FORMÁBAN (!) az ellenségünk és ha fogyasztjuk, mi magunk válunk a saját testünk ellenségévé. Bezzeg a nyírfacukor, meg az eritrit, nem beszélve az agave – és rizsszirupról, azok mennyivel jobbak és egészségesebbek. Itt már kissé összezavarodtam és némi ellentmondást véltem felfedezni. És hol marad a következetesség? Ha mindenféle és fajta cukor méreg, akkor hogy a pitlibe lehet egészséges(ebb) mondjuk a nyírfacukor? Csak azért, mert kevesebb kalória van benne és állítólag segíti az emésztést? Ja, igen, ezt tapasztaltuk, amikor néhány éve nyírfacukorral főztem be a bodzaszörpöt és szaladt tőle az egész család, az ország különböző pontjain… 😉 A nyírfacukor is valamilyen feldolgozás után kerül az asztalunkra, leginkább a kukorica(csutka) feldolgozásából, bár állítólag nagyon kíméletes (?) eljárással válik belőle “cukor”. Persze, tudom, a cukorbetegeknek alternatíva (a családban van cukorbeteg) hiszen a lebontásához nem kell inzulin, meg a fogzománcot sem károsítja, de ettől még valamilyen eljárással lesz cukor a kukoricacsutkából.

Nem vagyok cukorpárti, sőt. Odafigyelek arra, hogy ne használjunk túl sokat belőle, főleg Rozinál. De nem gondolom, hogy bárkit ítélőszék elé kell citálni, ha ő nem annyira. Mindenki csak önmagért felel, senkinek nem mondhatjuk meg, hogyan éljen, mit egyen. Én évek óta finomítatlan nádcukrot használok a fehér kristálycukor helyett, ami pontosan 1 fokkal jobb csak és nem többel, de kevés fogy belőle és legalább 1 fokkal jobb. Szóval van a kamrapolcunkon cukor. Sokféle. Ahogyan kókuszcukor, agave -és rizsszirup is volt már, mert szeretek új, másfajta alapanyagokat is kipróbálni. A kókuszcukor ízét kifejezetten szeretem, erőteljesen karamell ízű. Még Thaiföldön kóstoltam sok évvel ezelőtt, hoztam is belőle, annyira ízlett. De itthon csak nagyon ritkán veszek, mert heroin árban van.

Nem vagyok szakértő, sem dietetikus, sem kutatóorvos. A saját megérzéseim után megyek. A finomított, félkész -és kész ételeket én is kerülöm. És persze odafigyelek az alapanyagok minőségére, összetételére is, amennyire a lehetőségeim csak engedik. Időnként még jobban is. Általában piacon, zöldségesnél vásárolunk, de néha előfordul, hogy valamelyik hiperben. Szerintem együnk, igyunk ésszel és figyeljünk a szervezetünkre, hogy mit kíván. Meg lehet és meg is kell támogatni, a lehetőségeinkhez mérten a lehető legjobb alapanyagokkal, de a világméretű őrülettel, ami a különböző ilyen, meg olyan – általában – szélsőséges diétákkal felrobbant, nem tudok mit kezdeni. Az egyik a húst és a magokat isteníti, a másik egyenesen tiltja azokat. Egy harmadik csak a nyers ételekre esküszik, a 67. típusú diéta meg kizár mindent. Valamit mindig ki kell kiáltani aktuális ellenségnek. Évekkel ezelőtt a tojássárgája – koleszterin hisztéria tombolt, aztán volt a só, ami mára odáig fajult, hogy a só igenis egészséges, de csak a Himalájából, meg a mélytengeri, meg a Holt-tengeri. Na meg a parajdi fekete só, ami ha nincs otthon a konyhaasztalon, akkor gasztro bunkó vagyok. Az ember teste egy rendkívül összetett szerkezet, éppen ezért érdemes megsegíteni komplex étrenddel. Ez nyilván mindenkinek mást jelent, de az biztos, hogy nincs univerzális, egy, ami mindenek felett áll, ami mindenható. Mindenki egyen úgy, ahogyan a legjobbnak gondolja, egymást pedig hagyjuk szépen békén és ne ítélkezzünk. A húsevő ne fikázza a nem húsevőt. A vega ne ősbunkózza le azt, aki szereti a húst. A paleos meg ne akarja megtéríteni azt, aki imádja a kenyér minden változatát, a paleolit kori ember táplálkozására hivatkozva. Szerencsére – vagy épp pechünkre – rengeteg irányzat létezik ma már, így még aki valamilyen alapanyagra érzékeny, az is összeállíthatnak magának egy étrendet, amitől jobban érzi magát. Igaz, nem egyszerű és sokszor költségesebb is, amennyire a környezetemben élő allergiásoknál látom, tapasztalom. A pollenallergiámmal egészen egyszerű az élet…

No de, hogy a lényeg is előkerüljön végre: én főzök továbbra is a saját fejem után, amibe bizony néha – néha belefér egy kristálycukros, fehér búzalisztes lekváros bukta is.

Most nem ez következik, de ebben is van cukor, finomítatlan és nádcukor, de van. Almás-szilvás töltelékkel is isteni.

update: gondolkozzunk el majd egyszer az ún. rejtett cukrokról is. Nagyon érdemes. Home Bisztro Edina tökéletesen megfogta a lényeget, amikor erről írt a facebook oldalamon. Sokkal inkább kellene azokkal foglalkozni, tele van velük a nagyon egészségesnek nevezett bolti müzli, müzliszelet, a gyümölcs joghurt, a rizstej, a mandulatej, meg még egy jó csomó minden.

Előkészítés: 10 – 15 perc

Sütési idő: kb. 30 perc

malnas_sargabarackos_cobbler_merge_1_11_1


Hozzávalók
(közepes méretű formához):

10 szem sárgabarack
10 dkg málna
3 ek. nádcukor
fél citrom leve
15 dkg fehér tönkölybúza liszt
1 tk. sütőpor
10 dkg hideg/dermedt kókuszolaj
5 dkg nádcukor
80 g darált mandula
20 g durvára tört mandula (hámozott mandulapálcikát használtam)
őrölt fahéj
fél citrom leve és héja, ha az kezeletlen
csipet só
1 egész tojás
1,5 dl hideg tejszín
A sütőt előmelegítettem 170 fokra légkeverésen. Előkészítettem egy kerámia edényt.
A málnát és a barackokat megmostam. A barackokat kimagoztam és félbe vágtam. A kerámia edény aljába tettem a gyümölcsöket, meglocsoltam a citromlével, megszórtam a nádcukorral és a fahéjjal.
A lisztet tálba szitáltam, beleszórtam a sütőport, a cukrot, a fahéjat, a csipet sót, majd a feldarabolt hideg kókuszolajjal gyorsan összemorzsoltam.
Egy másik tálba öntöttem a hideg tejszínt és 1 egész tojást, majd elkevertem. Ezt hozzáöntöttem a lisztes keverékhez a fél citrom levével és alaposan összekevertem. Ragacsos masszát kell kapni. Egy evőkanál segítségével gombócokat raktam a gyümölcs tetejére úgy, hogy nagyjából befedte azt. Maradjon kissé szellős, sütés közben úgyis összenőnek. A tetejét megszórtam egy marék nádcukorral és megszórtam egy nagy marék szeletelt mandulával. Bő 30 perc alatt szép aranybarnára sütöttem.
Facebook: Rizsázzunk!
malnas_sargabarackos_cobbler (5)
malnas_sargabarackos_cobbler_merge_1_10_2

Málnás sárgabarackos süti

Nagyon szeretem ezt a sütit. Puha, szaftos, ízes. Tele gyümölcsökkel, amitől savanykás és tényleg hamar össze lehet állítani.

Előkészítés: kb. 20 perc

Sütési idő: 25 – 30 perc (tűpróbáig!)

malnas_sargabarackos_suti (2)

 

Hozzávalók (kb. 25 centis piteformához):

8 darab kisebb sárgabarack, nem túl puha, de érett
10 dkg málna
13 dkg liszt
15 dkg nádcukor
1 mokkáskanál sütőpor
5 tojás kettéválasztva
10 dkg olvasztott vaj vagy kókuszzsír
1 vanília rúd kikapart magjai vagy 1 csomag vaníliás cukor
1 citrom leve
1 ek. szárított citromhéj
tetejére 1 maréknyi mandulapálcika
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Kivajaztam, kiliszteztem a kivehető aljú piteformát.
A szárított citromhéjat beáztattam egy citrom levében, megmostam a málnát és a barackokat. A barackokat cikkekre vágtam.
Megolvasztottam a vajat/kókuszzsírt. A tojássárgákat habosra kevertem a cukorral, hozzáöntöttem a citromlében áztatott citromhéjat, beleszórtam a lisztet, a sütőport és a már nem forró olvasztott vajat. Beletettem a vaníliát is. Jól elkevertem.
Kemény habbá vertem a tojások fehérjét, majd 2 részletben a masszába forgattam. Az első felét határozottan, a másodikat már óvatosan, hogy ne törjem össze. A piteformába öntöttem a nyers tésztát, a tetején elrendeztem a sárgabarackokat és a málnát, megszórtam egy maréknyi mandulapálcikával. 25-30 percig sütöttem. Tűpróbával ellenőriztem.
Mézzel és citrommal kikevert tejföllel, vagy lekvárral, esetleg porcukorral tálalhatjuk.
Facebook: Rizsázzunk!
malnas_sargabarackos_suti
malnas_sargabarackos_suti (1)
eredeti: itt

Nyári pohár

Könyörgöm, legyen desszert! Így a férj, amikor indultam a szomszéd faluba a piacra. Nem terveztem semmit, úgyhogy volt 4 perc 39 másodpercem kitalálni, amíg átértem, hogy mi legyen. Eszem ágában nem volt még csak a sütő közelébe sem menni. Meleg van, olyan meleg, amit én már nehezen tolerálok. Persze, nyár van, meg ilyenek, de ettől még arcátlanság, hogy 30 fok felé ment a higanyszál.

A gyerek meg azzal fogadott, amikor visszaértem, hogy anya hoztál nekem görögdinnyét? Se szia, se puszi, csak a dinnye érdekelte. Tudom én a helyemet, na. Visszavágásiból jól lenyúltam a hintáját a fényképezéshez. 😉

Előkészítés: 4 – 5 óra, amíg a joghurt lecsepeg + pár perc a gyümölcsszósz elkészítéséhez
Összeállítás: 5 perc (se)

nyari_pohar

 

Hozzávalók (3 kisebb pohárnyi):

a krémhez:

630 gr natúr joghurt
10 gr vaníliás cukor (vagy 1 csomag bolti)
3 – 4 ek. 20%-os tejföl
2 – 3 ek. méz (ízléstől függően lehet több, kevesebb)
csipet só

a gyümölcsszószhoz:

5 – 6 db sárgabarack
1 kis doboz málna
3 – 4 ek. méz (ízléstől függően lehet több, kevesebb)
1 csapott mk. őrölt gyömbér
+ 6 db zabkeksz nagyobb darabokra törve
néhány szem szeder a díszítéshez

Egy magasabb falú edényt használtam a joghurt lecsepegtetéséhez. A joghurtot egy textilpelenkába tettem, egy fakanál nyelére kötöztem és az edénybe lógatva legalább 4 órán át hagytam lecsepegni. Hűtőbe tettem.

A gyümölcsöket megmostam, a sárgabarackot kettévágtam, kimagoztam. A málnával együtt botmixerrel pépesítettem, majd átszűrtem, hogy a málna magjai ne legyenek zavaróak. A mézzel és az őrölt gyömbérrel ízesítettem. Hűtőbe tettem pihenni.

A lecsepegtetett joghurtból sűrű krémes masszát kaptam, mintha krémsajt lenne. Egy tálba tettem, és kikevertem a tejföllel, a mézzel, a vaníliás cukorral.

Pohárba rétegeztem: összetörtem egy zabkekszet, a pohár aljába tettem, amire 2 kanál krémsajtos réteg jött, majd a gyömbéres gyümölcsszósz. Egy újabb réteg vaníliás, tejfölös krémsajtot tettem a pohárba, majd meglocsoltam a gyümölcsszósszal. A tetejére rámorzsoltam még egy kekszet és szederrel díszítettem. Egy órára visszatettem a hűtőbe.

Savanykás, hideg, krémes, könnyű. Ha már meleg van, legalább a sütőt ne kelljen bekapcsolni. A gyümölcsszósz persze túl sok lett, de az a jó, hogy jó pár napig eláll a hűtőben. Reggelihez natúr joghurtba, vagy sütikhez, újabb adag poharas desszertekhez simán felhasználható.

Facebook-on itt találtok meg.

nyari_pohar (2)

nyari_pohar (13)

Sárgabarackos gombóc

Tegnapi könyörgésem meghallgattatott, miszerint kérem vissza az étvágyamat, meg a főzőkedvemet. Az előbbi még karcsúbban, az utóbbi viszont vastagon visszajött. Vírus – én 1:0… Egyelőre. Nem tudom, honnan, kitől és miért kaptam, de a jövőben nem nagyon szeretnék újra ilyet. Rossz volt, na.

Old school krumplis gombóc sárgabarackkal, ez főtt ma. Sikerült elegánsan egész adagnyi tésztát begyúrnom hármónkra, naná, hogy sok volt.  De annyira, hogy vacsorára is jutott belőle, krémsajtos kakukkfüves nudlikat csináltam kevés szerecsendióval. Az már csak a kifőzéskor ugrott be, hogy eredetileg fahéjat is tettem a tésztába, amikor a sárgabarackos gombócokat csináltam. Sebaj, szeretünk veszélyesen élni. Főleg, hogy ó krumpli már nem volt, csak új,  így dupla volt a kockázat, hogy szétfolyik a gombóctészta vagy sem.

sargabarackos_gomboc (18)

 

Hozzávalók (kb. 20 db közepes gombóchoz):

a tésztához:

1 kg ó krumpli (ha nincs, akkor több liszt kell majd)
25 – 35 dkg liszt (a krumpli lisztességétől függően)
1 ek. búzadara
2 ek. zsír (olaj is jó)
1 nagy tojás
nagy csipet só
1 tk. őrölt fahéj

a töltelékhez:

20 db kisebb sárgabarack
20 mokkáskanálnyi nádcukor
őrölt fahéj

A krumplikat megmostam, majd egy fazékban, hideg vízben feltettem főni. Héjában. Amíg a krumpli főtt, megmostam, kettévágtam és kimagoztam a sárgabarackokat. Kimértem a lisztből 25 dekát.
Amikor a krumpli megfőtt, hagytam kihűlni. Megpucoltam és krumplinyomóval áttörtem. Hozzáadtam 25 dkg lisztet, a búzadarát, az olajat és a sót, összekevertem, majd beleütöttem az egész tojást és gyúrni kezdtem. Ragadt. De nagyon. Úgyhogy elkezdtem hozzáadni még lisztet. Itt már nem méricskéltem, csak apránként, 1-1 maréknyi lisztet szórtam a keverékhez. Idővel szépen összeállt a tészta. Már nem ragadt a kezemhez. Lisztezett pulton gyúrtam még, majd fél centi vékonyan kinyújtottam és nagyjából 8×8 centis kockákra vágtam. Közben ez nagy fazékban vizet kezdtem forralni, egy nagy serpenyőben pedig 2 ek. zsírral pirítani kezdtem a morzsát. Sok morzsát.
Amíg a víz felforrt, megcsináltam a gombócokat. Fél sárgabarackot a tésztakockára tettem, közepébe 1 mokkás kanál cukrot, aztán megszórtam fahéjjal, rátettem a másik fél sárgabarackot is. Az összes tésztakockát kiraktam a fahéjas, cukros barackkal. Gombócot csináltam belőlük: a tésztakockák sarkait kézzel összefogtam, jól lezártam és gombócot formáztam belőlük. Forrásban lévő vízbe tettem. Megvártam, hogy a gombócok feljöjjenek a víz tetejére, még 2-3 percig hagytam őket a zubogó vízben, aztán szűrőlapáttal átszedtem mindet a pirított morzsára és alaposan megforgattam őket. Kevés fahéjas porcukorral megszórtam.

A facebookon itt találtok meg.

sargabarackos_gomboc

sargabarackos_gomboc_merge

 

 

 

Málnás sárgabarckos morzsa

Évente egyszer tartunk egy bulit a kollégákkal a Mátrában, asszonyostól, gyerekestől. Mindenki hoz valamit, meg főz is valamit, és iszik is valamit. Kb. 40-en rohangáltak tegnap a kertben a bográcsok között, meg a poharaik után. Főtt némi marhapörkölt, meg egy kevés sörben pácolt csülök, a férj pedig lecsót csinált bográcsban. Amikor meg pattant a pálinkás üveg kupakja, mindenki eldobta a fakanalát. A kölkök is eléggé elvoltak, naná, legálisan lehetett szinte korlátlanul nassolni. A kert meg jól tele van cseresznyemagokkal (az egyik kolléga hozott egy ládányit a kertjéből), és szamóca csumákkal (mert egy másik kolléga azt hozott vagy 5 kilót). Rozi a láda mellett térdelve ette a szamócát, csumástól, ahogy volt. Este meg jött a klasszik lezárás, a szalonnasütés. Elmaradhatatlan giccs, mert az mindig kell.

Sütöttem én is, Nem terveztem, hogy bejegyzés készül erről a gyümölcsös morzsás sütiről, aztán mégis lett. Igazából nem is süti, inkább egy kis morzsa rengeteg gyümölccsel. Mivel eléggé bejött mindenkinek, mégis archiválom az utókornak, hátha egyszer bekerülök vele egy szakácskönyvbe. 😛

Előkészítés/összeállítás: 10 perc
Sütési idő: kb. 30 perc

malnas_sargabarackos_morzsas_suti (8)

 

Hozzávalók (2 dl-es pohár volt a mértékegység):

3 kis tálcányi málna
6 db sárgabarack
1 pohár liszt
3/4 pohár zabpehely
1 pohár barnacukor
csipet só
1 tk. őrölt fahéj
fél pohár felkockázott, hideg (!) vaj (ez kb. 8 – 10 dkg)
1 nagy marék dió durvára aprítva

Előmelegítettem a sütőt 175 fokra.

Megmostam a gyümölcsöket. A sárgabarackokat kettévágtam, kimagoztam és kisebb darabokra vágtam. A málnával együtt egy kb. 12 x 22 centis tepsibe terítettem.

A lisztet, a zabpelyhet, a sót és fahéjat egy keverőtálba tettem, alaposan összekevertem. A vajat kis kockákra vágtam, a lisztes zabpelyhes keverékhez adtam és az ujjaimmal összemorzsoltam. Addig kell morzsolni, amíg kicsi, zabpehely nagyságú golyókat nem kapunk. Ez nagyjából 3 – 4 perc alatt megvan.

A morzsából a gyümölcsökre szórtam egy jó nagy maréknyit és óvatosan összeforgattam. Ezután egyenletesen befedtem a maradék morzsával és megszórtam a tetejét a durvára vágott dióval. Bő félóra alatt megsütöttem. Akkor jó, amikor a teteje már ropogós a gyümölcsök pedig buborékolnak. Amikor elkészült, hagytam kihűlni.

A facebook-on is megtalálhattok, ha ide kattintotok.

malnas_sargabarackos_morzsas_suti (7)

malnas_sargabarackos_morzsas_suti (10)

Ihlet: Joy the Baker

Vegyigyümi leves (főzés nélkül)

Az van, hogy leginkább egyszerűen szeretem a gyümölcslevest. Lehet, sőt érdemes kísérletezni, szoktam is. De nekem úgy ízlik a legjobban, amikor csak a gyümölcsök íze érezhető. Persze, persze, a gyümölcslevesekhez egyenesen csatolódik a fahéj, meg a szegfűszeg, de akkor is, nekem így a legkedvesebb. És mivel megérkezett az otromba hőn áhított nyári meleg is, gondolom, ömleni fognak a bármilyen hideg leves receptek. Na, nehogy már éppen én maradjak ki a buliból. 😉

Nem elég, hogy vissza kellett cuccolni a Mátrából, még meleg is lett. Nem is volt kedvem a tűzhely mellett állni, inkább hideg, nyers (főzés nélküli) gyümölcslevest csináltam. Egy kis turmixolás kellett csak, 10 perc alatt sűrű, krémes levesünk lett. Találtam a kamrapolcon egy zacskó nagyon egészséges fahéjas kukoricagolyót. Gluténmentes, nyírfacukros, azért ez már valami, nem? Ez lett a feltét. Elég jól ment a hideg, savanykás leveshez. Ropogott is és csak odakerült kicsit a régimódi fahéj is.

Tettem azért a levesbe keveset a szamóca – rebarbara szirupból, amit nemrég főztem. Ez elhagyható, vagy helyettesíthető bodzaszörppel. Ha nincs se szirup, se szörp, helyettesítő vízzel is ez a mennyiség.

Előkészítés: 5 perc
Összeállítás: nincs 5 perc

fozes_nelkuli_vegyi_gyumi_leves_merge

 

Hozzávalók (2 – 3 főre):

2 nagy marék cseresznye
1 nagy marék meggy
2 db sárgabarack
1 marék szamóca
1 kis doboz natúr joghurt
1 dl tejszín
fél dl szamóca – reberbara szirup (elhagyható)
1 kis citrom felének a leve
néhány evőkanál méz (ízlés szerint)
csipet só

fahéjas kukoricagolyó

Megmostam a gyümölcsöket. Kimagoztam a meggyet, a cseresznyét és a sárgabarackot. A szamócákkal együtt minden hozzávalót beletettem egy magas falú lábasba. Botmixerrel turmixolni kezdtem. Mivel már nagyon éhesek voltunk, most tettem bele néhány jégkockát, hogy gyorsabban lehűljön. Ha van idő, hűtőben pihenhet a leves. Ha pedig túl sűrű lenne a turmixolás után, kevés vízzel hígítható.

A fahájas kukoricagolyókat a tetejére szórtam és megettük. Ennyi. 😉

A facebook-on is megtaláltok, itt.

fozes_nelkuli_vegyi_gyumi_leves (4)

fozes_nelkuli_vegyi_gyumi_leves (8)

Még mindig a backlog: barackos süti

Nem titkoltan azért vettem sárgabarackot, hogy sütibe kerüljön.
Gyors süti. Könnyű a tésztája, savanykás a baracktól és kihűlni sincs ideje. Süssétek meg, faljátok be. 
Barackos süti

Hozzávalók:

6-8 darab sárgabarack, nem túl puha
13 dkg liszt
15 dkg porcukor (eredetileg 20-at ír a recept, de mindig kevesebbet teszek a sütikbe)
1 mokkáskanál sütőpor
5 tojás kettéválasztva
10 dkg olvasztott vaj
1 citrom reszelt héja és leve 
ezt érdemes elkövetni a citrommal felhasználás előtt: 
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra, azt hiszem, mert ez is a fapados sütőben sült. Kivajaztam, kiliszteztem egy közepes tepsit. 
Előkészítettem a citromot, megmostam a barackokat és cikkekre vágtam. Bocsánat, de én nem bajlódtam a hámozással, így is tökéletes lett a végeredmény. De ha valakit zavar a barackhéj gondolata, hámozzon bátran. 
Megolvasztottam a vajat. A tojássárgákat habosra kevertem a cukorral, hozzáöntöttem a citrom levét és héját, beleszórtam a lisztet, a sütőport és a már nem forró olvasztott vajat. Jól elkevertem. 
Kemény habbá vertem a tojások fehérjét, majd 2 részletben óvatosan a masszába forgattam. Tepsibe öntöttem a nyers tésztát, a tetején pedig elrendeztem a sárgabarackokat. 25-30 percig sütöttem. Tűpróbával ellenőriztem. 
Mivel az eredeti mennyiségnél kevesebb cukrot tettem bele, kis tálban adtam mellé porcukrot a cukorfüggőknek.

Vegyigyümi

Hőség van. Mi kell ilyenkor? Egy jó hideg fröccs. Vagy egy tányér hideg, savanykás gyümölcsleves. Oké, a jéghideg kovászos uborka is jöhet.
Gyümölcsleves
Hozzávalók (gondolom formán):
meggy
cseresznye
sárgabarack
ribizli
szamóca
ízlés szerint cukor (nádcukrot használtam)
csipet só
3 dl tej 
3 dl tejszín
1 ek. étkezési keményítő
fahéj, szegfűszeg
vanília rúd
citromlé
A gyümölcsöket megmostam. A meggyet és a cseresznyét kimagoztam, a szamócákat kicsumáztam és kettévágtam. A ribizliket leszemeztem a szárról. A sárgabarackokat negyedekbe vágtam. Ez felért egy kisebb munkaterápiával. Közben Rozi is beszállt az előkészítésbe, segített enni a gyümölcsöket és néhány ribizliszárat is beletett a már kimagozott meggyek, cseresznyék közé. 🙂
A gyümölcsöket egy fazékba tettem és felöntöttem annyi vízzel, hogy 3-4 ujjnyira ellepje. A fahéjat és a szegfűszeget finomra őröltem, fűszereztem a vizet. Csipet sót is tettem bele. Belefacsartam fél citrom levét. Még tegnapról, a morzsás süti készítésekor, megmaradt az üres vanília rúd, amit eltettem (vaníliás cukrot akartam csinálni…). Ezt is a leveshez adtam, úgy ahogy volt, egészben beletettem. A végén úgyis kivettem és kidobtam. Beleszórtam 4 evőkanálnyi cukrot is. Az egészet közepes lángon felforraltam, majd mérsékeltem a tüzet és pár percig még hagytam fődögélni.
Ezalatt elkevertem a keményítőt a tejjel és a tejszínnel, majd belemertem 2-3 merőkanálnyit a forró levesből. Ezt az egészet a fazékba öntöttem és pár percig (2-3 perc mindösszesen) forraltam.
Hagytam lehűlni. Ezt ebédeltük.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!