Rizsázzunk!

Backlog: Okra. Kapor. Oldalas.

Lett egy kis backlog-om a nyári szünetben. Lusta voltam, no. De próbálom ledolgozni. Most ezzel.
Legalább 2 éve kerülgetünk egy üveg ecetben, olívaolajban eltett okrát. Ide meg oda pakolásztuk szerencsétlent a kamrában, csoda, hogy nem sértődött ránk és buggyant meg az üvegben bosszúból.
Közel 5 éve ettem először, a férjem hozott Görögországból nyersen. Szégyen, vagy sem, korábban azt sem tudtam, hogy ez létezik. Aztán persze, amikor 3 éve ott jártunk, nem ettünk… Már arra sem emlékszem, hol vettük ezt a hányatott sorsú ecetes verziót. Azt hiszem, valamilyen keleti fűszeres boltban a körúton.
A Kapanyél blogon találtam leírást róla:  http://kapanyel.blog.hu/2011/10/06/okra_bamia
(jó kis kertes blog ám ez).
Na most végre megettük. Improvizáltam. Megint a cserépedényben. Jó lett.
Oldalas okrával rizzsel
Hozzávalók:
1 üveg ecetes okra (azt hiszem fél kilónyi volt + a lötty, amiben eltették)
1 csésze rizs (6-8 maréknyi)
70 dkg bőr nélküli oldalas
1 csomag kapor
1 tk morzsolt szárított borsikafű
1 kisebb fej vöröshagyma
1 szál póréhagyma
4-5 gerezd fokhagyma
2-3 vastagabb szelet paradicsom

bors
vízolaj

Megmostam és 2 csontnyira szeleteltem az oldalast. Sóztam, borsoztam. Serpenyőben olajat hevítettem, majd először kérget sütöttem rá körben, minden oldalán. Rádobtam a nagy darabokra vágott vöröshagymát és az egész fokhagymagerezdeket. Még nagyjából 15-20 percet sütöttem,

Közben megmostam, felszeleteltem a póréhagymát. Csak óvatosan, mert elég egy meggondolatlan mozdulat és az egész hagymát telemoshatjuk a rajta lévő földdel. Csináltam már sercegős póréhagyma krémlevest.  Szóval soha ne a vége felől, hanem a teteje irányából, a földben lévő része felől.

A cserépedény aljába szórtam a rizst, egyenletesen eloszlattam rajta a paradicsomkarikákat és póréhagymákat. Sóztam, borsoztam, rászórtam a borsikafüvet is és jól összekevertem. Aztán leültem és megittam egy jéghideg fröccsöt. Vártam az oldalasra.

Az elősütött oldalast a kisült szafttal együtt a póréhagymás rizsre pakoltam, öntöttem alá 3 dl vizet, és bőven az okra levéből is. Rátettem az edényre a fedelét és betettem a sütőbe. Ha puccos sütőt használunk, azon 180 fokra lőjük be a hőfokot. Én nem tudom, mennyi volt az én sütőmben, mert ez a kaja is a Mátrában készült, ahol fapados sütőnk van. Magára hagytam a sütőben a húst.

Közben megérkeztek a nagyszülők is, 2 raklapnyi tűzifával, hogy akkor ezt most pakoljuk ki, amíg ránk nem jön a tél…

Amikor a rizs megpuhult, kivettem az oldalast. Kevés vízzel és az okra maradék levével készre puhítottam fedő alatt. Addig a rizshez kevertem az okrát és a felaprított kapor nagyját. Keveset hagytam a tálaláshoz is. Visszatettem a húst az edénybe megint szaftostól (1 csepp se menjen kárba), az edényt meg a meleg sütőbe, amíg kipakoltuk és felsliktoltuk a fát a fáskamrába.

 

A hegyi bázis
 

Disznóság

Ez az egyik legjobb dolog, ami hússal történhet. Meg velünk, ha esszük. 4 órán át puhult lassú tűzön a sütőben, cserépedényben, fedő alatt, kevés fűszerrel.



Hozzávalók sok emberre:
1 kisebb csülök
kb. 1 kg tarja
1 – 1.5 kg oldalas
1 fej fokhagyma
1 nagyobb fej vöröshagyma
1 – 1.5 kg zsír
egész kömény
őrölt feketebors
kevés őrölt édes-nemes piros paprika
3 dl víz
3 dl száraz fehérbor
A csülök bőrét leszedtem, kettévágtam és csak az egyik felét használtam fel a sütéshez. Sóztam és borsoztam a húsokat. Megpucoltam a vörös -és fokhagymákat. A vöröshagymát kb. fél centi vastag karikákra vágtam. 
A zsír felét a cserépedény aljába tettem. Köménymagot szórtam bele, kb. 15-20 szemet. Beletettem a felszeletelt vöröshagyma felét és ezen a hagymaágyon szépen elrendeztem a húsokat. Újabb 15-20 szem köménymagot szórtam rá, beledobáltam a fokhagymát és vöröshagymát is. A zsír másik felét diónyi kupacokban a hús tetejére tettem, beleöntöttem a vizet és még egyszer óvatosan megsóztam. Lefedtem és az egészet a közepesnél kicsit alacsonyabb hőfokon sütni kezdtem. Szépen, lassan, komótosan. Nem siettem. Közel 4 órát sültek a húsok. 
Az egészet az edényben hagytam kihűlni, úgy ahogy volt: a fűszerezett zsírban. Másnap reggel meglocsoltam a fehérborral és fedő nélkül sütöttem még 20-25 percig. Figyeljünk oda, nehogy túlsüssük és kiszárítsuk ezt a mennyeien puha finomságot. 
Ezután a húsokat kivettem a zsírból, majd egy kés és villa, na meg az ujjaim segítségével felcafrangoltam. A visszamaradt köménymagos, vörös -és fokhagymás zsírt a húscafatokra öntöttem és alaposan összekevertem. Megszórtam őrölt piros paprikával, friss fehér kenyeret és rengeteg friss paradicsomot, paprikát, zöldhagymát pucoltam mellé. 
Nem volt ideje teljesen megdermedni…

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!