Rizsázzunk!

Részeg disznó

Az a huncut kérés érkezett a Cafeblog csapatától, hogy valljunk színt, melyik a kedvenc receptünk. Nem kell feltétlenül karácsonyi receptnek lennie, de azért a Húsvéti Nyuszit még ne stresszeljük feleslegesen. Összeszedtem magam és döntöttem. 😉 Ez a ciderben pácolt és sütött tarja nagy kedvenc lett. És szerintünk akár Karácsonykor is az asztalra kerülhet, a fűszerezéssel bátran variálhatunk. Mert pl. szegfűszeggel is isteni. Az alma cideres pácolástól omlós lett a hús, az íze pedig bitang jó.

És ahogy a malacos keksznél már említettem, sűrű napok voltak. Az elmúlt egy hétben vezettem. Na nem a népszerűségi listát, arra még gyúrnom kell. 😉 Autót. Durván 700 km-t pakoltam bele a kocsiba. Ingáztam a nagyszülők – Rozi páros és a főváros között. Mondjuk ennyit szerintem simán betekertem a saját kilométerórámba is az elmúlt 2 és fél évben csak a lakás – játszótér – lakás viszonylatban. Na de, ha jól számolom (a matekkal ingatag a viszonyom), 3x tettem meg az oda-vissza utat, vagyis 6x részesülhettem a 4-es főút szépségeiből. Túléltük. Anyukám tegnap indulás előtt a kezembe nyomott egy kis tarját,  én meg azon kattogtam hazafelé – miközben a 2 és fél éves éppen aktuális kedvencét, a Nagymami c. örökzöld 60-as évekbeli slágert kellett hallgatni végtelenítve -, hogy mihez kezdjek a hússal. Soroksár magasságára összeállt a kép. Rozi meg szerencsére Albertirsa után kicsivel elaludt, kikapcsolhattam végre Nagymamit. Kezdtem túl erősen markolni a kormányt… 😉

Előkészítés: a páclé kb. 3 perc + a páclé lehűtése + a hús páclébe, majd hűtőbe ültetése
Másnapi előkészület: kb. 15 perc
Sütési idő: 45 – 50 perc a hús vastagságától és a sütőtől függően

cideres tarja

 

Hozzávalók:

5 szelet tarja
fél csésze nádcukor
1 csapott ek. só
3 + 5 db kisebb babérlevél
2 ek. koriander mag
1 tk. mustármag
1 tk. egész fekete bors
1 gerezd fokhagyma megpucolva
1 vékony szelet friss gyömbér
2 üveg alma cider (2 x 330 ml)
1 csésze víz

1 nagyobb fej lilahagyma
6 – 8 szem közepes krumpli
3 gerezd fokhagyma felezve

3 – 4 ek. olívaolaj

A cukrot, a sót, 3 babérlevelet, 1 ek. koriandermagot, a mustármagokat, a fekete borsot, a fokhagymát és a gyömbért egy kisebb lábasba tettem. Felöntöttem 1 csésze vízzel, majd felforraltam, amíg cukor és a só teljesen felolvadt. Néhányszor megkevertem. Ezután elzártam alatta a lángot és beleöntöttem a 2 üveg cidert. Hagytam kihűlni. A hússzeleteket egy olyan nagyobb műanyag dobozba tettem, ami légmentesen lezárható. Amikor a páclé kihűlt, a húsokra öntöttem, és lezárva éjszakára a hűtőbe tettem.

Másnap a húsokat 1 órával a sütés előtt kivettem a hűtőből, hogy legyen idejük felengedni. A szeleteket szárazra töröltem. A páclevet nem dobtam ki, leszűrtem és félretettem, jól jött egy kis szaft szaporításhoz.

A krumplit, a hagymát és a fokhagymát megpucoltam, egyforma cikkekre vágtam őket, tepsibe raktam, majd meglocsoltam az olívaolajjal. Sóztam, borsoztam, kézzel jól összeforgattam. A maradék koriander magot mozsárban durvára törtem. A sütőt 215 fokon előmelegítettem. A húsokat enyhén sóztam, borsoztam, majd mindkét oldalukat bekentem a felaprított korianderrel. Egy serpenyőt felhevítettem a közepesnél kicsivel erősebb lángon és 2 ek. olívaolajon elősütöttem a húsokat, oldalanként kb. 2 percig. A hússzeleteket a hagymás krumplis keverékre fektettem. Aláöntöttem 2 ek. páclevet. A forró serpenyőből kb. 1 dl páclével felszedtem a pörzsanyagot, ami a hús elősütésekor keletkezett. A húsokra 1-1 babérlevelet tettem, ráöntöttem a serpenyőből a szaftot, majd a tepsit lefedtem alufóliával és 40 – 45 percig sütöttem. Ellenőriztem a krumplit és ha már az is megpuhult, még 5 percig grill fokozaton pirítottam fólia nélkül. Ha a krumpli még nem főtt meg a szaftban, tovább süthetjük a hús nélkül, amit addig egy tányéron, lefedve pihentetünk. Külön jót tesz a húsnak a pihentetés.

Legalább 1 éjszakát pácolódjon a hús a hűtőben, de akár 2 teljes napra is békén hagyhatjuk.

cideres tarja (3)

Sült padlizsános, fűszeres kuszkusz

Ha a kuszkusz szót kiejtem, a férj azt mondja: egészségedre. Én szeretem. A lassan 2 és fél éves pedig tegnap óta szereti, ha nem értettem félre, amit teli szájjal mondott. Valami olyasmit, hogy “anya, ez nagyon finom”, azt hiszem. Remélem. 😉

Előkészítés: sietősen 5, ráérősen 10 perc
Főzési idő: kb. 15 perc

sult padlizsanos kuszkusz4

 

Hozzávalók (2 főre):

1 közepes padlizsán
1 kisebb fej lilahagyma
1 gerezd fokhagyma
1 tk. egész koriander (az őrölt is tökéletesen megfelel)
1 csapott tk. őrölt római kömény
1 kis csokor petrezselyemzöld
5 ek. kuszkusz
só, bors,
3 + 1 ek. olívaolaj
fél citrom leve

Mindent előkészítettem. A petrezselymet megmostam, hagytam száradni. Az egész koriandert száraz serpenyőben közepes lángon pár perc alatt megpirítottam. Amíg a koriander pirult, meghámoztam és kb. 2 centis kockákra vágtam a padlizsánt, megpucoltam és felaprítottam a lilahagymát és a fokhagymát. Fél szememet azért a korianderen tartottam, nehogy megégjen. Amikor megpirult, lehúztam a tűzről és hagytam kicsit hűlni.

Addig egy serpenyőt felhevítettem, 3 ek. olívaolajat öntöttem bele és rádobtam a lilahagymát és közepes lángon elkezdtem sütni. Kissé sóztam. Amíg a lilahagyma dinsztelődött, egy mozsárban megőröltem a koriandert. A hagymát időnként megkevertem, majd amikor üvegesre párolódott, rádobtam a fokhagymát és 1 percig még sütöttem. Ezután rákerült a padlizsán is. Sóztam, borsoztam, meglocsoltam néhány csavarásnyi citromlével és sütni kezdtem.

Amíg a padlizsán puhult, feltettem főni a kuszkuszt is. Egy közepes lábast felhevítettem, 1 ek. olívaolajat öntöttem bele, majd hozzáadtam a kuszkuszt is. Közepes lángon pár percig pirítottam, amíg kapott egy kis világos aranybarna színt. Ekkor meglocsoltam pár csavarintásnyi citromlével, sóztam, borsoztam, hozzáadtam 2 csipetnyit az őrölt köményből és 1 csipetnyit az őrölt korianderből, majd dupla mennyiségű vízben a közepesnél kicsit gyengébb lángon készre főztem. Ez. kb. 5 perc volt.

Közben a padlizsán is puhulni kezdett. Erősebbre vettem alatta a lángot, fűszereztem a maradék korianderrel és őrölt köménnyel, kissé sóztam. Hagytam sülni, pirulni. Közben felaprítottam a petrezselyemzöldet is. Amikor a padlizsán kezdett színt kapni, rászórtam az aprított petrezselyem felét, összeforgattam és még pár percig pirítottam. Kóstoltam. Kellett még hozzá egy kevés citromlé, meglocsoltam.

Közben a kuszkusz is megpuhult. Összeforgattam a fűszeres padlizsánnal, majd megszórtam a maradék friss petrezselyemzölddel.

sult padlizsanos kuszkusz6

Egy egér? (főztünk, só-liszt gyurmát)

Egy kis konyhai kaland, másképpen. 🙂

Napok óta hajtogatja a 2 éves, hogy gyurmázzunk. A nyáron kapott bolti gyurmát rég leamortizálta. Nem volt nehéz, pár nap alatt kiszáradt, a dobozában…

Szóval mértünk, kevertünk, főztünk. Bő 10 perc alatt egy rugalmas, de nem túl nyúlós, jól formázható gyurmát kaptunk, ami ráadásul mentes mindenféle műanyagtól. Zseniális. Eddig a pont-pont-vesszőcske ember rajzolásán is gondolkoznom kellett, de lehet, hogy nem is vagyok olyan béna? 🙂

solisztgyurmaeger osszevont

 

Hozzávalók:

1 bögre liszt
1 bögre víz
1/3 bögre só
1 ek. olaj
1 csapott ek. szódabikarbóna
fél tk. citromsav

A hozzávalókat egy nagyobb lábasba mértük, majd melegíteni kezdtem a közepesnél kicsivel gyengébb lángon. Folyamatosan kevergettem. A citromsav és a szódabikarbóna találkozása miatt elég erőteljesen habzott az elején, de ez rendben van. Néhány perc után el is tűnt a hab. Nem mértem az időt, de nagyjából 5 perc után elkezdett sűrűsödni. Még pár perc melegítés és főzés után meg is állt benne a fakanál. Nekem kicsit csomós maradt, meg nem is állt össze teljesen, úgyhogy hagytam kicsit hűlni, majd kézzel simává gyúrtam.

Zacskóban, vagy dobozban, légmentesen lezárva sokáig megtartja a nedvességét.

Forrás: Ökoanyu tökéletes filléres gyurma receptje (Nők Lapja 46. szám)

solisztcsiga

Sültparadicsom-leves

Kicsit idétlenül hangzik magyarul, pedig az angol neve olyan menő: roasted tomato soup. De ez a leves tényleg menő, magyarul is, angolul is. Hegyomlásnyi Waitrose-os receptgyűjteményem van, amit még drága barátnémtól kaptam, szorgosan szemezgetett nekem az ingyenes receptkártyákból. Szerintem már csak miattam járt egy időben a Waitrose-ba. Vagy ennyire ne legyek azért öntelt? 🙂

A 2 éves lekotorta őket a polcról, mert elfelejtettem, hogy azt a bizonyos polcot már réges régen eléri. Hozta és közölte, hogy “ez a tiéd”. Én meg jól megfőztem, mert 1. imádjuk a paradicsomlevest, 2. fél óra alatt megvan, 3. nem drága, de cserébe olcsó. Kicsit magyarítottam a hozzávalókon, mert pl. Waitrose English Classic Vine paradicsomot nem kaptam a piacon. 🙂

Előkészítés: kb. 10 perc
Főzési idő: kb. 20 perc

1sult paradicsomleves (1280x853)

 

Hozzávalók (4 főre):

95 dkg paradicsom (apró, lédús paradicsomokat vettem most)
2 kisebb fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
3 ek. olívaolaj
6 szelet bacon (elhagyható)
1,5 liter zöldség alaplé vagy ugyanennyi víz
4 ek. balzsamecet
só, bors, 1 ek. nádcukor
1 ek. szárított majoránna
1 ek. oregánó
1 ek. bazsalikom
2 nagyobb babérlevél

A sütőt légkeverésen előmelegítette, 220 fokra (gázsütőnél 7-es fokozat). Egy nagy tepsit kibéleltem sütőpapírral.

A paradicsomokat megmostam, negyedeltem. A vöröshagymát, fokhagymát megpucoltam, a vöröshagymát vékonyan szeleteltem, a fokhagymákat késsel nagyobb darabokra vágtam. Mindent a tepsire halmoztam, megszórtam nagy csipet sóval, a zöld fűszerekkel, meglocsoltam 3 ek. olívaolajjal és 3 ek. balzsamecettel. Kézzel óvatosan, de alaposan összeforgattam, majd betoltam a sütőbe és addig sütöttem, amíg a paradicsomos keverék megpuhult és kissé karamellizálódott. Ez bő 15 perc volt.

Ezalatt egy fazékban felforraltam az alaplevet. Amíg ez felforrt, egy serpenyőben kevés olívaolajon ropogósra sütöttem a bacont, tányérra szedtem és hagytam kihűlni. A hagymás, fűszeres sült paradicsomokat az alapléhez adtam, beletettem a cukrot és botmixerrel simára turmixoltam. Még egyszer megkóstoltam, kevés sóval, frissen őrölt borssal és még egy kevés bazsalikommal kiigazítottam az ízeket. Tálalásig beletettem a 2 babérlevelet, ennyi idő éppen elég volt ahhoz, hogy az íze diszkréten ott legyen a levesben.

A sült bacon-el és friss olívás ciabatta-val tálaltam. A tetejét meglocsoltam még egy kis balzsamecettel.

Fűszeres patiszonos röszti (kiskorúval a konyhában)

A kiskorú imádott ezzel a kajával bíbelődni. Naná, lehetett gyurmázni, nyomkorászni. De még Rozival együtt is villámgyorsan elkészült. 🙂

(Húsmentes, na meg laktózmentes is, ha kihagyjátok a joghurtot, vagy laktózmenteset használtok. A sajtot pedig helyettesítheti a laktózmentes túró vagy 1 egész tojás, ami összetartja.)

1IMG_6362 (1024x683)

 

Hozzávalók (2-3 főre):

20 dkg megpucolt krumpli
1 kis fej bébi patiszon
1 fehérrépa
1 csokor kapor
só, bors
1 gerezd fokhagyma
1 csapott tk. édes őrölt paprika
5 dkg sajt (pl. gouda, maasdamer, reszelhető juhsajt)

az öntethez:

1 púpos ek. sós krémsajt (én most Fevitát használtam)
1 pohár natúr joghurt
1 gerezd fokhagyma
kevés friss kapor a díszítéshez
olaj a sütéshez (kb. 8-10 ek.)

A zöldségeket megmostam és megpucoltam, majd a sajtreszelő kis lyukú oldalán mindet lereszeltem. Egy nagyobb szűrőbe tettem, amit egy nagyobb keverőtálba állítottam, hogy lecsöpögjön kissé a zöldségek leve. Letakartam és elmentünk a játszótérre szellőzni.

A zöldségeket kinyomkodtam, majd sóztam, borsoztam, belereszeltem a fokhagymát és a sajtot is. Hozzáadtam a felaprított kaprot és a pirospaprikát is.  Teflon palacsintasütőben felhevítettem az olajat, majd mérsékeltem közepesre a lángot. Hehe, ez egy villanytűzhely esetében érdekes szóhasználat. 🙂

Amíg az olaj felmelegedett, lapos kis pogácsákat formáztam a zöldségből. Ízlés szerint lehetnek kisebb vagy nagyobb pogácsák. Az olajba sorakoztattam a pogácsákat és oldalanként 7-8 perc alatt ropogósra sütöttem.

Ezalatt kikevertem a joghurtot a krémsajttal, a fokhagymával és a kaporral. 1 tk. extra szűz olívaolajat is tettem hozzá. Ezzel együtt tálaltam a fűszeres rösztit. A fotózással meg rohannom kellett, mert a kukta már elkezdte megbontani a kompozíciót (lásd lejjebb. de most komolyan, tisztára olyan, mint az Addams Family-ben Izé, a kéz :P).

fuszeres roszti osszesitett

Kukabúvár sorozat 3. rész: Un petit croissant

Találtam egy 2 évvel ezelőtti képet, életem első croissant-járól. És ha már péksüti, akkor croissant. Dobogós.

Ez is egy olyan változat, ami jóban van a hideggel, a hűtőben is keleszthető éjjel, amíg mindenki horpaszt. Reggel csak sütni kell, aztán megenni. Persze, kell vele matatni egy kicsit, de megéri. Meg is tölthetjük őket. Sajttal, lekvárral, krémsajttal. Visszaeső bűnözők (mint én) akár nutellával. 😛
Frissen sült croissant

Hozzávalók:

70 dkg liszt
1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
2 dl tej
1 kk só
4-5 ek. cukor
2 tojás
5 dkg élesztő
25 dkg hideg vaj

1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, mélyedést csináltam a közepébe. A langyos cukros tejben felfuttattam az élesztőt (kb. 10 perc alatt). A sót, a joghurtot, a tojásokat a liszthez adtam, majd a mélyedésbe öntöttem az élesztős tejet. Összegyúrtam és kb. 10 perc alatt tésztát dagasztottam belőle. Letakarva bő 1 órára hűtőbe tettem.
Nyolc egyforma darabra vágtam, majd gömbölyűre formáztam és jó vékonyra nyújtottam, úgy ahogy kör alakúra. Nekem soha nem sikerül szabályos kört nyújtanom, a rajztudományom csúcsa is a pálcikaember… Ezután a hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem, kb. 7 egyenlő részre osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam az első 1/7-ed részt, rátettem a következő vékony lapot, amire megint vaj jött. Aztán megint egy lap, megint vaj, egészen addig, amíg el nem fogyott. A legfelső, utolsó lap tetejére már nem kell a vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, nagyjából 2-3 mm vékonyan, 18 cikkre vágtam, így közepes croissant-ok lettek.
Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel mindegyiket megkentem a felvert tojással, reszelt sajttal megszórtam és 180 fokra állított hideg sütőben kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem.
Fagyasztható is.

Forrás: Limara péksége

Lekváros péksüti egyenesen a hűtőből

Megint elkapott a home made péksüti láz. Reggel pedig az asztalon illatozott a szilva -és baracklekváros finomság, házi befőzésű lekvárokkal. Hogyan? A hűtős kelesztéssel barátságban lévő tésztából. Este bedagasztottam, egyet kelesztettem, lekvárral megkentem és ment a hűtőbe éjszakára. Reggel csak betoltam a hideg sütőbe és fél óra alatt megsültek. Így azért barátságosabb a történet.

Lekváros péksüti

Hozzávalók:

35 dkg búza finomliszt
kb. fél tk. só
fél ek. cukor
0, 25 dl olaj
1 dl tej
1 dl víz
1,5 dkg friss élesztő
1 tojás a kenéshez

szilvalekvár + 2 tk. őrölt fahéj
sárgabaracklekvár  + 1 marék szeletelt mandula

A tejet elkevertem a cukorral és meglangyosítottam. A kimért élesztőt a langyos cukros tejbe morzsoltam és hagytam felfutni. Ez kb. 10 perc volt.

Közben a lisztet egy nagy keverőtálba mértem, közepébe mélyedést csináltam. A liszt kupac peremére szórtam a sót, ráöntöttem a vizet és az olajat is. Az élesztős tejet a mélyedésbe öntöttem és egy jól nyújtható tésztát gyúrtam. Nagyjából 8-10 percig dagasztottam még, majd letakarva kb. 45 percig pihentettem, ezalatt szépen a duplájára kelt a tészta.

A tésztát lisztezett felületre borítottam, két egyforma részre szedtem, majd mindkettőt kb. fél centi vékonyra nyújtottam. Az egyiket megkentem a szilvalekvárral és megszórtam az őrölt fahéjjal. A másikat sárgabaracklekvárral és egy marék szeletelt mandulával ízesítettem. A tésztákat viszonylag szorosan feltekertem, majd 10 centis darabokra vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam mindet és azonnal betettem a hűtőbe. Reggelre megint szépen megkeltek. Felvert tojással megkentem a sütiket, a még hideg sütőbe toltam a tepsit, 190 fokon 30-35 perc alatt aranybarnára sültek.

Amikor kihűltek, vastagabb szeletekre vágtam őket és vaníliás porcukorral meghintve tálaltam.

Forrás: Limara péksége

 

Junior vacsora

Ezer éve megírt, mentett bejegyzés, ami a piszkozatok között ragadt… Annyira, hogy a bizonyító erejű képet, miszerint tényleg megcsináltam, nem is találom…

Rozi jó ideje junior üzemmódba kapcsolt, sokszor ugyanazt eszi, amit mi is. Kenyeret, sajtot, túrót, paradicsomot, körözöttet és a többi. Általában könnyen jönnek az ötletek, hogy mit kajáljunk, azért néha törnöm kell a fejemet. Próbálok minél több ízt és állagot megismertetni vele, hogy aztán majd maga alakíthassa ki az ízlését. Nagyon nyitott az ízekre, újdonságokra, így nincs nehéz dolgom. 

Tegnap délután csináltam egy zöldségkrémet, mindenféle zöld fűszerrel, amit a “kertben” találtam. Egy kevés túróval és tojássárgájával tettem tartalmasabbá. Rozskenyérre kentem neki és paradicsomot kockáztam hozzá. De ebédre is kitűnő, tésztával is nagyon finom. Ma hasonlót készítettem, csak abban nem volt tojássárgája, cserébe zsenge zöldbab igen. 
Hozzávalók:
fél cukkini
fél fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
olívaolaj
csipet só
3 nagyobb bazsalikom levél
1 szál friss oregánó
1 szál friss kakukkfű
1 ek. túró
1 főtt tojás sárgája
A zöldségeket megmostam. A hagymát apró kockákra vágtam, a fokhagymát lereszeltem, a cukkinit és a paradicsomot szintén felkockáztam. 
Serpenyőben felhevítettem az olívaolajat. Rádobtam a vöröshagymát és közepes lángon üvegesre pároltam.  Kicsit sóztam. Ezután hozzáadtam a fokhagymát és 1-2 percig a vöröshagymával együtt pároltam. Ekkor rátettem a cukkinit és a paradicsomot, lefedtem és nagyjából 10 perc alatt puhára pároltam. 
Amíg a zöldségek puhultak, megmostam és felaprítottam a zöld fűszereket. A párolás végén a serpenyőbe tettem ezeket is és pár percig még hagytam, hogy összeérjenek az ízek. Ezután a túróval és a főtt tojássárgájával az egészet krémessé turmixoltam a botmixerrel. Megkóstoltam és még egy csipet sóval összerántottam az ízeket. 
Friss zsemlére kentem és egy fél paradicsomot is felkockáztam hozzá. Persze az elengedhetetlen kefir is az asztalra került. No meg a házi, natúr paradicsomlé is, amiért a kisasszony él-hal.

Tavaszi zsongás spárgával - alias besameles rakott zöldspárga

Vendégművész bejegyzés következik.

A tavaszban az egyik legjobb dolog a spárga megjelenése. Számtalan változatban elkészíthetjük, most az egyik legfinomabbat ajánlom mindenki szíves (és szívtelen) figyelmébe.

Hozzávalók:
fél kiló zöld spárga
30-40 dkg füstölt sonka
20 dkg füstölt sajt (karaván jó, csak macera reszelni)
A besamelmártáshoz:
2 evőkanál vaj
2 evőkanál liszt
3 dl tej
2 dl spárga főzőlé

bors
szerecsendió
A zöld spárgát megmossuk, elpattintjuk annál a pontnál, ahol magától kettétörik. A szára végét kidobjuk, a spárgát egy kicsit megpucoljuk (elvileg a zöldet nem kell annyira, de a szárat itt is érdemes kicsit megdolgozni, hogy ne maradjanak szálak az ember szájában). Sós vízben félig (!) megfőzzük.

A tejet felforraljuk, félretesszük. A vajat felforrósítjuk, belekeverjük a lisztet, és nagyon lassú tűzön megpirítjuk. A forró tejet állandó keverés mellett, apránként hozzáöntjük, majd a zöld spárga főzőlevét is. Amikor elkészült, sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük, valamint hozzákeverünk 10 dkg füstölt sajtot

Ikeás kockaüvegedényben szoktam a további részt elkészíteni, mert így gusztusos előételt lehet varázsolni, és a tálalás sem macera.
Szóval: a félig főtt spárgával kezdem, besamellel folytatom, megszórom jó sok füstölt sonkával, majd újabb spárga és besamelmártás, a tetejére pedig tisztes mennyiségű füstölt sajt kerül. Ne aggódjunk, hogy túlságosan füstös lesz, ki-ki ízlése szerint a füstölt sonkát füstmentes prágaira cserélheti.
Sütőben aranybarnára sütjük. Az a jó, ha a hozzávalók legalább langyosak, mert a sütőben nem fog túlságosan megmelegedni, a sajt relatív gyorsan olvad (éppen ezért érdemes nem légkeveréssel és nem grillezéssel, hanem sima alsó-felső sütőállással készíteni).

Ez az étel amellett, hogy jól néz ki, az üvegkockák és a spárga miatt elegáns, a besamelmártás és a sajt miatt laktató. Ha levest adunk elé, akkor főételként funkcionálhat, ha előételként adjuk, akkor érdemes nagyon könnyű főétellel követni. Desszert gyanánt pedig az egyszerű, finom és könnyű édesség jól passzol hozzá, az epres túróhab. De ez már egy másik recept lesz majd 🙂

Adalék:
képtelen vagyok fényképpel dokumentált, az elkészítés tényét bizonyító bejegyzést kipasszírozni a delikvensből, így drasztikus lépésre szántam el magam: megint megkértem, hogy képeket is csináljon, különben nem hiszem el, hogy valaha is járt volna bármilyen konyha közelében. Kénytelen voltam becsatolni én egy képet magáról a zöld spárgáról, hogy legalább valamennyire hihető legyen a poszt…
Csók,
Mesi

A májkrém - legyen házi

Nem eszünk sok kész cuccot. Hébe-hóba veszünk felvágottat, gyári kolbászt. Konzervet szinte soha nem lát a kamránk, kivéve mondjuk a paradicsompürét, vagy az olajos halakat. 
Évek óta készítünk mi magunk kolbászt. Megvan a kipróbált, jól bevált recept, a család meg jó nagy ahhoz, hogy hónapokra elegendő mennyiséget begyúrjon, betöltsön. 
Ma az Anya spórol blogra tévedtem, és amíg Rozi aludt, kicsit kutakodtam ott. Így találtam rá egy jó kis házi májkrém receptre. Meg is csináltam. Annyira egyszerű, hogy azt hiszem a bolti májkrémektől is elköszönünk, a zabpelyhes kekszhez hasonlóan.
Hozzávalók:
20 dkg csirkemáj
1 kisebb fej vöröshagyma
4 ek. tej/húslé (egyik sem volt épp itthon, sima csapvízzel helyettesítettem)
fekete bors
majoránna
2-3 el. kacsazsír/zsír
füstölt szalonna (az eredeti recept húsosat ír, de nekünk most épp csak füstölt csemege szalonna volt itthon. Püff neki 🙂 )
mustár ízlés szerint
A serpenyőbe tettem a kacsazsírt, a felkockázott szalonnát és a vöröshagymát, majd megpirítottam. Rátettem a megmosott, feldarabolt csirkemájat, frissen őrölt fekete borssal, majoránnával fűszereztem és készre sütöttem. Kicsit meg is pirítottam. 
Sóztam (ezúttal alaposan el… higgadtabbnak kellett volna maradnom), majd botmixerrel pépesítettem, de azért nem bébiételesre, kisebb májdarabok maradtak benne. 
Viszlát fémdoboz, viszlát szalonna bőrke. Viszlát ipari szalonna.
U.i.: kis keresgéléssel rengeteg májkrém receptet köp ki magából az internet. Érdemes kutakodni. A No Salty (is) tele van velük. 🙂

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!