Lekváros bukta

A vasárnapi füstölt sonkás zöldbableves méltó párja volt a lekváros bukta. 
Lekváros bukta
Hozzávalók:
60 dkg fehér búzaliszt
3 dl tej
3 evőkanál cukor
2,5 dkg friss élesztő (jó az instant is, abból egy 7 grammos csomag kell)
1 tojás
2 tojássárgája
6 dkg vaj, olvasztva
csipet só
szilvalekvár + baracklekvár (vagy ki mivel szereti)
1 tojás a kenéshez
A tejet a cukorral meglangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt, ami 10-15 perc alatt szépen felfutott, habos lett. 
Amíg az élesztő hergelte magát, egy nagy tálba szitáltam a lisztet. Beleütöttem az egész tojást és a 2 tojássárgáját, beletettem a csipet sót. A liszt közepébe csináltam egy mélyedést, majd beleöntöttem a cukros, élesztős tejet és sima, lágy tésztát dagasztottam. Először a tálban, majd amikor kezdett összeállni a tészta, a lisztezett pulton dagasztottam tovább, majd a végén visszatettem a tálba és hozzáadtam az olvasztott vajat. Itt van egy pont, amikor az ember hajlamos feladni, hiszen a szépen megdagasztott, már együttműködő tészta a folyékony vajtól kirekesztővé és hisztissé válik és alaposan meg kell dolgozni, hogy befogadja a vajat. Az egész dagasztás kb. 10 perc volt, a karom már majd leszakadt, de hát muszáj, meg kell adni a tiszteletet a kelt tésztának. 
Miután visszatért az élet a karjaimba, egy szórásnyi liszttel meghintettem a tészta tetejét, tiszta konyharuhával letakartam és meleg helyen hagytam a duplájára kelni. Ez nagyjából 30-40 perc volt. 
Közben kizsíroztam egy nagy tűzálló tálat, most egy 20×30 centiset. A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez a 4-es fokozat lehet).
Amikor a tészta megkelt, a lisztezett pultra borítottam és ujjnyi vastagra nyújtottam. Igyekeztem viszonylag egyforma négyzeteket vágni, kb. 8 centiseket. Mindegyikre tettem bőven lekvárt, majd feltekertem mindet és a tálba tettem őket úgy, hogy teljesen kitöltsék azt. Letakartam a buktákat és 30 percig hagytam kelni őket. Mesésen megemelkedtek még egyszer. A tetejüket megkentem felvert tojással, majd kb. 30 perc alatt szép aranybarnára sültek a sütőben. 
Porcukorral és porcukor nélkül ehető. Ki hogyan szereti.

Tovább a blogra »