Junior vacsora

Ezer éve megírt, mentett bejegyzés, ami a piszkozatok között ragadt… Annyira, hogy a bizonyító erejű képet, miszerint tényleg megcsináltam, nem is találom…

Rozi jó ideje junior üzemmódba kapcsolt, sokszor ugyanazt eszi, amit mi is. Kenyeret, sajtot, túrót, paradicsomot, körözöttet és a többi. Általában könnyen jönnek az ötletek, hogy mit kajáljunk, azért néha törnöm kell a fejemet. Próbálok minél több ízt és állagot megismertetni vele, hogy aztán majd maga alakíthassa ki az ízlését. Nagyon nyitott az ízekre, újdonságokra, így nincs nehéz dolgom. 

Tegnap délután csináltam egy zöldségkrémet, mindenféle zöld fűszerrel, amit a “kertben” találtam. Egy kevés túróval és tojássárgájával tettem tartalmasabbá. Rozskenyérre kentem neki és paradicsomot kockáztam hozzá. De ebédre is kitűnő, tésztával is nagyon finom. Ma hasonlót készítettem, csak abban nem volt tojássárgája, cserébe zsenge zöldbab igen. 
Hozzávalók:
fél cukkini
fél fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
olívaolaj
csipet só
3 nagyobb bazsalikom levél
1 szál friss oregánó
1 szál friss kakukkfű
1 ek. túró
1 főtt tojás sárgája
A zöldségeket megmostam. A hagymát apró kockákra vágtam, a fokhagymát lereszeltem, a cukkinit és a paradicsomot szintén felkockáztam. 
Serpenyőben felhevítettem az olívaolajat. Rádobtam a vöröshagymát és közepes lángon üvegesre pároltam.  Kicsit sóztam. Ezután hozzáadtam a fokhagymát és 1-2 percig a vöröshagymával együtt pároltam. Ekkor rátettem a cukkinit és a paradicsomot, lefedtem és nagyjából 10 perc alatt puhára pároltam. 
Amíg a zöldségek puhultak, megmostam és felaprítottam a zöld fűszereket. A párolás végén a serpenyőbe tettem ezeket is és pár percig még hagytam, hogy összeérjenek az ízek. Ezután a túróval és a főtt tojássárgájával az egészet krémessé turmixoltam a botmixerrel. Megkóstoltam és még egy csipet sóval összerántottam az ízeket. 
Friss zsemlére kentem és egy fél paradicsomot is felkockáztam hozzá. Persze az elengedhetetlen kefir is az asztalra került. No meg a házi, natúr paradicsomlé is, amiért a kisasszony él-hal.

Tovább a blogra »