Rizsázzunk!

Fűszeres fokhagymakrémleves

Randi előtt az igazán tuti. 😉 Gyors, egyszerű, olcsó, finom. Jó kis leves ahhoz, hogy magunkhoz térjünk az ünnepek után. Ezt ettük a bundázott alma előtt tegnap, de akkor már nem volt erőm az esti fényekkel kínlódni, eltettem egy adagot mára, reggeli után fényképeztem csak. Így mondjuk lemaradt a sajtos pirítós, azt képzeljétek hozzá pls. 😉

Előkészítés: 10 perc
Főzési idő: 25 – 30 perc

fuszeres fokhagymakremleves (1)

 

Hozzávalók (3 – 4 főre):

1 fej fokhagyma (ez most 14 gerezd volt)
1 közepes fej vöröshagyma
7 dl víz (vagy ha van zöldségleves vagy húsleves)
5 – 6 szem egész bors vegyesen: fekete, zöld, fehér, piros
1 mk. koriandermag
1 csipet őrölt római kömény
2 tk. citromlé
1 – 1,5 dl tejszín
1 ek. nádcukor
1 ek. liszt
1 kis maréknyi friss petrezselyemzöld

2 ek. olívaolaj

rozskenyér
olívaolaj + reszelt sajt

Megpucoltam a hagymákat. A vöröshagymát felkarikáztam, a fokhagymát felaprítottam. Egy kisebb fazekat felhevítettem, beleöntöttem az olajat, majd közepes lángon párolni kezdtem a vöröshagymát. Enyhén sóztam. Ügyeltem rá, hogy a hagyma ne süljön, csak párolódjon. Időnként átkevertem.

Amíg a vöröshagyma puhult (kb. 15 perc), elkészítettem a fűszerkeveréket. A borsot és a koriandert száraz serpenyőben enyhén megpirítottam, majd megdaráltam. Hozzákevertem a csipetnyi római köményt is.

Amikor a vöröshagyma megpárolódott, megszórtam a nádcukorral, jól elkevertem. Beleszórtam a felaprított fokhagymát és mérsékelt tűzön (hogy a fokhagyma ne égjen meg) pároltam még 4 – 5 percig. Ezalatt megmostam és felaprítottam a petrezselymet. Előkészítettem a sajtos pirítóst is. A sütőt előmelegítettem 215 fokra, légkeverésen. Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral. A kenyérszeleteket meglocsoltam kevés olívaolajjal, megszórtam a reszelt sajttal és 6 – 7 perc alatt megpirítottam.  A sütőben hagytam, hogy ne hűljön ki.

Amikor a fokhagyma is megpuhult, az egészet meghintettem a liszttel és a közepesnél kicsivel erősebb lángon pirítottam, 1 – 2 percig. Épp csak annyira, hogy a liszt kapjon egy kis színt. Felöntöttem a vízzel, hozzáadtam a petrezselyem 3/4-ét, és hagytam felforrni. Ezután fűszereztem a bors-koriander-római kömény keverékkel, sóztam, majd még egyszer felforraltam. Ekkor levettem a tűzről, bormixerrel simára turmixoltam. A tejszínt kikevertem néhány evőkanálnyi forró levessel, majd lassan a leveshez öntöttem. Belecsurgattam a citromlevet is. Jól elkevertem, kóstoltam és még 1 kicsit sóztam.

A sajtos pirítóssal ettük.

fuszeres fokhagymakremleves

Részeg disznó

Az a huncut kérés érkezett a Cafeblog csapatától, hogy valljunk színt, melyik a kedvenc receptünk. Nem kell feltétlenül karácsonyi receptnek lennie, de azért a Húsvéti Nyuszit még ne stresszeljük feleslegesen. Összeszedtem magam és döntöttem. 😉 Ez a ciderben pácolt és sütött tarja nagy kedvenc lett. És szerintünk akár Karácsonykor is az asztalra kerülhet, a fűszerezéssel bátran variálhatunk. Mert pl. szegfűszeggel is isteni. Az alma cideres pácolástól omlós lett a hús, az íze pedig bitang jó.

És ahogy a malacos keksznél már említettem, sűrű napok voltak. Az elmúlt egy hétben vezettem. Na nem a népszerűségi listát, arra még gyúrnom kell. 😉 Autót. Durván 700 km-t pakoltam bele a kocsiba. Ingáztam a nagyszülők – Rozi páros és a főváros között. Mondjuk ennyit szerintem simán betekertem a saját kilométerórámba is az elmúlt 2 és fél évben csak a lakás – játszótér – lakás viszonylatban. Na de, ha jól számolom (a matekkal ingatag a viszonyom), 3x tettem meg az oda-vissza utat, vagyis 6x részesülhettem a 4-es főút szépségeiből. Túléltük. Anyukám tegnap indulás előtt a kezembe nyomott egy kis tarját,  én meg azon kattogtam hazafelé – miközben a 2 és fél éves éppen aktuális kedvencét, a Nagymami c. örökzöld 60-as évekbeli slágert kellett hallgatni végtelenítve -, hogy mihez kezdjek a hússal. Soroksár magasságára összeállt a kép. Rozi meg szerencsére Albertirsa után kicsivel elaludt, kikapcsolhattam végre Nagymamit. Kezdtem túl erősen markolni a kormányt… 😉

Előkészítés: a páclé kb. 3 perc + a páclé lehűtése + a hús páclébe, majd hűtőbe ültetése
Másnapi előkészület: kb. 15 perc
Sütési idő: 45 – 50 perc a hús vastagságától és a sütőtől függően

cideres tarja

 

Hozzávalók:

5 szelet tarja
fél csésze nádcukor
1 csapott ek. só
3 + 5 db kisebb babérlevél
2 ek. koriander mag
1 tk. mustármag
1 tk. egész fekete bors
1 gerezd fokhagyma megpucolva
1 vékony szelet friss gyömbér
2 üveg alma cider (2 x 330 ml)
1 csésze víz

1 nagyobb fej lilahagyma
6 – 8 szem közepes krumpli
3 gerezd fokhagyma felezve

3 – 4 ek. olívaolaj

A cukrot, a sót, 3 babérlevelet, 1 ek. koriandermagot, a mustármagokat, a fekete borsot, a fokhagymát és a gyömbért egy kisebb lábasba tettem. Felöntöttem 1 csésze vízzel, majd felforraltam, amíg cukor és a só teljesen felolvadt. Néhányszor megkevertem. Ezután elzártam alatta a lángot és beleöntöttem a 2 üveg cidert. Hagytam kihűlni. A hússzeleteket egy olyan nagyobb műanyag dobozba tettem, ami légmentesen lezárható. Amikor a páclé kihűlt, a húsokra öntöttem, és lezárva éjszakára a hűtőbe tettem.

Másnap a húsokat 1 órával a sütés előtt kivettem a hűtőből, hogy legyen idejük felengedni. A szeleteket szárazra töröltem. A páclevet nem dobtam ki, leszűrtem és félretettem, jól jött egy kis szaft szaporításhoz.

A krumplit, a hagymát és a fokhagymát megpucoltam, egyforma cikkekre vágtam őket, tepsibe raktam, majd meglocsoltam az olívaolajjal. Sóztam, borsoztam, kézzel jól összeforgattam. A maradék koriander magot mozsárban durvára törtem. A sütőt 215 fokon előmelegítettem. A húsokat enyhén sóztam, borsoztam, majd mindkét oldalukat bekentem a felaprított korianderrel. Egy serpenyőt felhevítettem a közepesnél kicsivel erősebb lángon és 2 ek. olívaolajon elősütöttem a húsokat, oldalanként kb. 2 percig. A hússzeleteket a hagymás krumplis keverékre fektettem. Aláöntöttem 2 ek. páclevet. A forró serpenyőből kb. 1 dl páclével felszedtem a pörzsanyagot, ami a hús elősütésekor keletkezett. A húsokra 1-1 babérlevelet tettem, ráöntöttem a serpenyőből a szaftot, majd a tepsit lefedtem alufóliával és 40 – 45 percig sütöttem. Ellenőriztem a krumplit és ha már az is megpuhult, még 5 percig grill fokozaton pirítottam fólia nélkül. Ha a krumpli még nem főtt meg a szaftban, tovább süthetjük a hús nélkül, amit addig egy tányéron, lefedve pihentetünk. Külön jót tesz a húsnak a pihentetés.

Legalább 1 éjszakát pácolódjon a hús a hűtőben, de akár 2 teljes napra is békén hagyhatjuk.

cideres tarja (3)

Forralt bor fűszerkeverék

Mire lehet jó a vanília rúd “kémcsöve” és egy szép szalag? Becsomagolni a házi forralt bor fűszerkeveréket. 😉 Nem találtam fel a spanyol viaszt ezzel az ötlettel, és biztosan nem is én vagyok az első, aki előrukkol vele, de most ez is beugrott, mint egy lehetséges gasztroajándék. Pár perc alatt összeállítható, dekoratívan csomagolható, a cukor mennyiségét pedig mindenki maga állíthatja be, hiszen azt nem adtam a keverékhez. Írhatunk hozzá receptet is, amitől még személyesebb lesz. A dominánsabb fűszerekből, mint a gyömbér, szegfűszeg, szegfűbors, kicsit kevesebb kell, a fahéjból mehet bele kicsivel több is. Hangsúlyozom: szerintem. 🙂

Házi, kandírozott narancs -és/vagy citromhéjjal még megbolondítható. Olyat is hozok majd.

forraltborfuszer1

 

Hozzávalók (1 adaghoz):

3 fahéjrúd
4-5 szem szegfűszeg
4-5 szem szegfűbors
kevés frissen reszelt szerecsendió
negyed vanília rúd kikapart magja
1 mk. őrölt gyömbér
1 szem fekete bors (én bizony azt is szoktam tenni a forralt borhoz)

Én most mozsárban, kézzel őröltem meg a fűszereket, de ha van konyhai elektromos daráló, azzal gyorsabb és kevésbé mazochista. 😉 A fahéjrudakat kisebb darabokra törtem, majd a szegfűszeggel, a szegfűborssal és az 1 szem fekete borssal finomra őröltem.

A fűszereket egy kis tálkába szórtam a mozsárból, összekevertem a gyömbérrel, és reszeltem hozzá kevés szerecsendiót is. Végül beledobtam a vanília magokat is. Egy csipet keményítő is adható hozzá, így kisebb az esély rá, hogy a nedvességtől összeáll a fűszerkeverék. Bár, az sem tragédia, hiszen a borban úgyis feloldódik majd. Ha így fűszerezzük a bort, érdemes fogyasztás előtt egy kis konyhai szűrőn át a bögrékbe mérni.

Tipp 1.: a csomagoláskor extra dekorációként tehetünk a fűszerkeverék mellé egy fahéjrudat. Vagy egy kis zsákban (kreatív és/vagy dekorboltokban lehet kapni) kandírozott narancs -és/vagy citromhéjat is.

Tipp 2.: a fenti keverék természetesen csak egy lehetséges verzió, mindenkinek megvan a saját jól bevált receptje, bátran kísérletezhetünk, csak jó lehet a végeredmény. 🙂

Tipp 3.: a vanília rúd kémcsöve helyett persze bármilyen kicsi üvegbe is tehetjük.

Fehér vadas marha, ahogy a Nagymamám csinálta

Általában furcsán néznek rám, amikor elmondom, hogy felénk fehér a vadas. A nagymamám mindig így csinálta, nekünk így égett be. De a zöldséges verziót is nagyon szeretem. Emlékszem, milyen vérre menő csaták folytak a szaftjáért, ezért én mindig dupla annyival főzöm, mint a nagymamám. 🙂 Nagyon rég főztem vadast, általában csak késő ősztől kora tavaszig kerül elő, melegben nem kívánjuk.

A marhahúst már csütörtökön megspékeltem szalonnával és fokhagymával, és be is pácoltam. Volt ideje fejlődni. 🙂

3IMG_6914 (1280x853)

 

Hozzávalók:

a vadas marhához:

1 kg marhacomb
2 fej vöröshagyma
8 – 10 gerezd fokhagyma
szalonna
8 – 10 babérlevél
6 – 8 szem egész bors
1 tk. mustármag
só, bors
mustár
2 l víz
2 – 3 ek. ecet
2 ek. cukor
3 púpozott ek. tejföl2-3 ek. cukor és 1 ek. citromlé3 ek. zsír/olaj a sütéshez

a zsemlegombóchoz:

2 nagy zsemle
2 egész tojás
2 ek. zsemlemorzsa
1 fej közepes vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
só, bors
2 ek. liszt
friss petrezselyemzöld

A marhahúst megmostam, megtöröltem. Vékony, kb. 2-3 centi hosszú szalonnacsíkokat vágtam. Megpucoltam a vörös -és fokhagymákat. A vöröshagymát felkarikáztam, a 4 gerezd fokhagymát kisebb darabokra vágtam. A húst alaposan sóztam, borsoztam, egy spékelőtűvel megtűzdeltem: beledugdostam a szalonnát és a fokhagymát. Bőségesen bekentem mustárral.

Egy nagy, zárható dobozba 2 liter vizet tettem, amit enyhén eceteztem és 2 ek. cukorral édesítettem. Beleszórtam az egész borsokat és a mustármagokat, hozzáadtam a vöröshagymát, a maradék 4 gerezd fokhagymát és a babérleveleket. A húst beletettem a páclébe, és lezárt dobozban 2 napig állni hagytam a hűtőben.

A húst a sütés előtt 1 órával kivettem a hűtőből, hogy legyen ideje felengedni. Addig – a zsemlegombóchoz – egy serpenyőben megdinszteltem a vöröshagymát, amire az utolsó 1 percben rádobtam a felaprított fokhagymát is. A petrezselymet megmostam, felaprítottam. A húst kivettem a pácléből, azt leszűrtem és megtartottam.

Egy nagy vastag aljú serpenyőt felhevítettem, beletettem a zsírt, majd a közepesnél kicsit erősebb lángon a hús mindegyik oldalát 4-5 percig pirítottam fedő alatt. Ezután a húst vékonyan felszeleteltem, a rostjaira merőlegesen. Visszatettem a serpenyőbe, felöntöttem a páclével. 40 percig főztem fedő alatt, közepes lángon.

Közben egy nagy fazékban vizet kezdtem forralni a zsemlegombócnak. Összeállítottam a zsemlegombóc masszáját. A zsemléket félbevágtam és száraz serpenyőben kicsit megpirítottam, majd vízbe áztattam. Alaposan kinyomkodtam, majd hozzáadtam a dinsztelt hagymát, a petrezselymet, a 2 tojást és a 2 ek. zsemlemorzsát. Sóztam, borsoztam. Jól összekevertem. Hagytam állni nagyjából 15 percig, hogy a zsemlemorzsa megszívja magát a nedvességgel. Ezután megszórtam 2 ek. liszttel, tisztességesen elkevertem, majd amikor a víz már forrt, vizes kanállal és kézzel tojásnyi gombócokat formáztam. Amikor a gombócok feljöttek a víz tetejére, még további 5 – 6 percig főztem. Leszűrtem, 1 tk. zsírt tettem rá és lefedve melegen tartottam, amíg befejeztem a vadast.

A hússzeleteket kivettem a szaftból és finomra hangoltam a mártást a cukorral, a citromlével, még egy kevés sóval és borssal. A tejfölt elkevertem 2 ek. liszttel és kevés szafttal, majd lassan, fokozatosan felöntöttem a lisztes tejföllel, hagytam egyet rottyanni, hogy besűrűsödjön. Visszatettem a húsokat, még egyet rottyant, majd elzártam alatta a tüzet.

Sok szafttal és a zsemlegombóccal tálaltam.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!