Nem vagyok egy Karácsony-bajnok. Sőt, abban sem nagyon szoktam brillírozni, hogy tanácsokat osztogassak: mi kerüljön az asztalra az ünnepek alatt. Nem azért, mert nem érdekel a dolog. Inkább azért, mert azt gondolom, mindenhol megvan a saját bevált menüsor. Az internet egyébként is tele van receptekkel, nem akarok még én is a tengerbe csepegtetni. Az az igazság, hogy egy ideje kifejezetten nem esik jól ez a döbbenetes felhajtás a Karácsony körül. Persze, nekem is fontos a hangulat, a finom ételek, a meghittség, meg, hogy áradjon a szeretet, de lehet ezt csendesen is, hangzavar nélkül. Úgy, hogy lehetőleg senki ne tekeredjen be már 23-án estére. Mi felnőttek már nem is nagyon veszünk egymásnak semmit. Persze, akadnak renitensek, de ennyi belefér. Rozi 3. születésnapjára azt kértük a családtagoktól, hogy ne valamilyen 239. tárggyal, hanem egy 3 évesnek való közös programmal lepjék meg őt. Így is belefulladunk a játékokba, pedig nekünk (a szüleinek) kevés hozzáadott értékünk volt /van a tengernyi kacathoz. A Karácsonyt is ebbe az irányba szeretnénk terelni, főleg, hogy Rozi most ért abba az életkorba, amikortól már mindent akar, mindent megvetetne. Persze, egy gyereknek nagyon fontos a meglepetés, a kézzelfogható ajándék, az is lesz. De ne a játékdömping miatt legyen neki igazán fontos ez a pár nap (sem). Szép tervek, igaz? De azért elszántak vagyunk. 😉
Ezt az aranygaluskát meg a férj sütötte tegnap délután. A sodót meg én főztem. A háttérben pedig igen, égnek az adventi gyertyák, mert azért annyira nem vagyok elvetemült felhajtás ellenes. Oké, mégis itt van egy tipp: ha őrölt fahéjat és egy kevés őrölt szegfűszeget, vagy akár egy kis őrölt gyömbért is adtok a tésztához, a citromhéjat meg narancshéjra cserélitek, ez a cucc is a karácsonyi asztalra kerülhet desszertként. Tipp vége, én most jobbra/balra/középre el. 😉
Hozzávalók:
a tésztához:
30 dkg liszt
1 csomag instant vagy 3 dkg friss élesztő
10 dkg cukor
2,5 dl tej
2 tojássárgája
1 csipet só
1 citrom reszelt héja
5 dkg vaj
a szóráshoz:
20 dkg darált dió
10 dkg cukor
2 ek. vaj olvasztva
a vanília sodóhoz:
0,5 l tej
1 púpozott ek. kukoricaliszt
1 vanília rúd kikapart magjai vagy 1 cs. vaníliás cukor
5 dkg nádcukor
1 csipet só
1 ek. vaj
Először összeállítjuk a tésztát. Az élesztőt kevés langyos tejben (max. 1 dl a 2,5 dl-ből) 5 – 10 perc alatt felfuttatjuk. A lisztet a dagasztógép edényébe szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, a maradék tejet, a tojássárgáját, a megolvasztott vajat, egy csipet sót és a felfuttatott élesztőt. Adhatunk hozzá reszelt citromhéjat, majd alaposan kidagasztjuk. Kézzel is lehet, Zoli kényelmes volt, géppel dagasztott. Kettőnk közül én vagyok a praktikusabb, aki kézzel szeret dagasztani… 😛 Akkor jó a tészta, ha szép fényes és elválik az edény falától. Takarjuk le egy száraz, tiszta konyharuhával és kelesszük a kétszeresére (30 – 40 perc).
Közben egy kb. 20 centi átmérőjű tűzálló tálat vagy kapcsos tortaformát vajazzunk ki, majd szórjuk meg mindenhol darált dióval. A maradék diót keverjük össze a cukorral. Olvasszuk meg a vajat.
A megkelt tésztából egy evőkanál segítségével szaggassunk galuskákat: az evőkanalat az olvasztott vajba mártjuk, majd a tésztából veszünk belőle, az olvasztott vajba mártjuk, majd megforgatjuk a cukros darált dióban. A vajas, diós galuskákat szépen egymás mellé tesszük a tálba. Addig szaggatjuk a galuskákat, amíg a tészta elfogy. Ha marad a cukrozott dióból, megszórhatjuk vele az egész tetejét. A végén még 30 percig kelesztjük. Kb. 10 perccel az újrakelesztési idő vége előtt melegítsük elő a sütőt 200 fokra (légkeverésen 190 fok). Süssük nagyjából 30 percig, amíg szép aranybarna lesz a teteje (tűpróba!).
Amíg a tészta sül, készítsük el a vanília sodót. Keverjük simára a tojássárgákat 1 dl tejjel, a liszttel és a cukorral. A maradék tejet tegyük lábasba, adjuk hozzá a vaníliát/vaníliás cukrot, egy csipet sót és forraljuk fel. Mérsékeljük a lángot, vékony sugárban csurgassuk a forró tejbe a lisztes tojássárgás keveréket és folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre. Akkor van készen, ha bevonja a kanalat. Ha egy csíkot húzunk a kanál hátán, a mártás nem folyik össze.
Az aranybarnára sült aranygaluskát langyosan, a vanília mártással ettük. Utána meg sokáig semmit…
Facebook-on itt találtok meg.
Forrás: Nagy süteménykönyv
Szerintetek