Haldokolt a hűtőben néhány szál rebarbara. Szamócát meg épp ma vettem a piacon, mézédeset, sokat. Sütit nem volt kedvem sütni, kezdi elérni a napi átlaghőmérséklet az ingerküszöbömet, melegben nem gyújtom be a sütőt… Naja, hogy nekem semmi sem jó. Ha esik, az a baj, ha meleg van, akkor meg az a baj…

Pár éve cserépben volt egy kevés citromfüvünk az erkélyen. Azóta nem kell cserepeznem, a fal tövében minden évben annyi citromfű nő, hogy simán nagykert nyithatnék. Szívós egy cucc, elpusztíthatatlan. Szerencsére. Csináltam egy szamócás rebarbarás szirupot próbaképpen. Bejött. Szörpnek is beillik, de egy jó kis piskóta jellegű kevert sütit is átitathatunk vele, kellemesen savanykás íze lesz tőle. A színe, na az meg odavág.

Előkészítés: 5 perc
Főzési idő: kb. 20 perc

Hozzávalók (kb. 2 dl):

2 csésze rebarbara (6 – 8 szál)
2 csésze szamóca
1 csésze nyírfacukor
1 csésze víz
1 marék citromfűlevél
1 vanília rúd (el szoktam tenni a magok nélküli rudakat, így mindig van itthon)

fél citrom leve (elhagyható)

A citromfű leveleit, a rebarbarát és a szamócát megmostam. A rebarbarát és a szamócát felkockáztam. Egy vastag aljú lábasba tettem mindent a vanília rúddal együtt, hozzáadtam a cukrot és a vizet is. Felforraltam, majd mérsékeltem a lángot és bő 20 percig hagytam gyöngyözve főni addig, amíg a rebarbara és a szamóca megpuhult, a leve pedig szépen besűrűsödött.

Egy szűrőbe steril gézt tettem, amit egy tűzálló tálra ültettem. A lábasból mindent beleöntöttem, és alaposan átpasszíroztam. A végén a gézt összehajtottam és még egyszer alaposan átnyomkodtam egy fakanál segítségével.

Csatos üvegbe öntöttem a szirupot, lezártam és hűtőbe tettem. Friss szódával, kevés friss citromfűvel, vagy mentával isteni itóka. De sütire is csurgathatjuk vagy pezsgőhöz is adhatjuk.

Ez pedig itt a facebook oldalam.

U.i.: a megmaradt szamócás pépet botmixerrel átturmixoltam és natúr joghurtba kevertem, így semmi sem veszett kárba. Köszi Edina, hogy rákérdeztél, ezt a lényeges pontot elfelejtettem leírni. 🙂

forrás: The Kitchn

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Citromfüves bodzás nyers szamócaleves Citromfüves epres sárgadinnye leves Vaníliás pohárkrém málnával és pöszmétével Francia epres lepény. Vagyis szamóca, tehát francia szamócás lepény…

Megérkeztek Zöld Múzsától az ehető tányérok. Én meg azonnal tekerni kezdtem, hogy miket tehetnék beléjük, mert annyira vonzóak és őszinték, hogy csak járt és járt az agyam.

Egy tányér a gyereklány kíváncsiságának áldozata lett, megtalálta, megkóstolta, megette (“Anya, ez nagyon jó!”).  🙂 De mivel ebből a verzióból (spenótos, szezámos, fehér tönkölylisztes) 2 db érkezett, a túlélőt használtam ma. Azt pakoltam bele, amit tegnap ösztönösen vettem meg a piacon. 🙂

Elkészítés: szűk 10 perc

Hozzávalók (1 főre):

1 marék friss spenót
2 -4  db hónapos retek
1 világos zöld héjú, kicsi cukkini
1 szál újhagyma
negyed szál rebarbara (kb. 8 – 10 centinyi)
csipet só és frissen tekert bors
1 mk. citromlé
2 tk. olívaolaj1 kicsi ág friss kakukkfű
csipet só, frissen tekert tarka bors

A spenótot, a retket és cukkinit megmostam. A spenótot saláta centrifugában megszárítottam, majd felcsíkoztam. A rebarbarát csak mosni kellett, annyira zsenge volt. A retket, a cukkinit, a rebarbarát és az újhagymát vékonyan felkarikáztam, keverőtálba tettem, majd hozzáadtam a spenótot is. Enyhén sóztam, borsoztam, majd meglocsoltam az olívaolajjal és a citromlével is. Rászórtam a friss kakukkfüvet. Kézzel alaposan összeforgattam, az ehető tányérba halmoztam, lefotóztam, majd Rozival jól megettük.

Ennyi. Harsány, tavaszi, friss S.A.L.Á.T.A.! 🙂

Ez meg itten a facebook életem. 🙂

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Nagyon zöld tavaszi saláta Tavaszi vegyes saláta grillezett cukkinivel balzsamecetes sült céklával Eper – zöld spárga – brie saláta Tavaszi tészta

Van már rebarbara a piacon, amiről mellesleg néhány évvel ezelőttig azt sem tudtam, mi az. Lövésem nem volt, hogy zöldség vagy mondjuk gyümölcs. Valami olyasmi volt a fejemben, hogy: hehe, re-barbara, tehát Barbara újra… (eh, bocs).

Pár éve dolgoztam vele először a konyhában. Igaz, ezzel is úgy vagyok, mint a medvehagymával. Nagyon szeretem, de szezonban nem nyomja el a többi alapanyagot. Párszor sütök, főzök fele, aztán továbblépek. Ez a rebarbarás pite viszont isteni, még Mautner Zsófinál láttam anno a receptjét. Némi módosítással már többször elkészült.

Szerintem simán megállja a helyét Húsvétkor is. A sonkamérgezést elég jól semlegesítheti, hiszen savanykás, könnyű desszert, vékony tésztában.

Előkészítés: 15 perc
Összeállítás/sütési idő: 5 perc + 60 perc

Hozzávalók (kb. 18 centis tortaformához):

a tésztához:

22,5 dkg liszt
15 dkg nagyon hideg vaj (érdemes kb. 5 percre betenni a fagyasztóba)
csipet só
10 g vaníliás cukor (én házit használtam, de a zacskós VANÍLIÁS, nem vanilin cukor is jó)
0,75 dl jéghideg víz (érdemes kb. 5 percre betenni a fagyasztóba)

a töltelékhez:

4 nagyobb szál rebarbara
5 ek. házi szamóca lekvár
1 vanília rúd kikapart magjai
1 ek. citromlé
kb. 12 dkg nádcukor (ha savanyúbb a rebarbara, mehet rá több cukor)
1,75 dkg étkezési keményítő (ha nagyon sok levet ereszt a rebarbara, akkor lehet 2 dkg)
néhány levél citromfű, finomra aprítva

Összeállítottam a tésztát. A lisztet egy nagyobb keverőtálba tettem, hozzáadtam a csipet sót és a vaníliás cukrot. A vajat a sajtreszelő nagy lukú oldalán a lisztes keverékhez reszeltem, majd az ujjaim között gyors mozdulatokkal összemorzsoltam. Ne babráljunk vele sokat, nem szabad túlságosan eldolgozni, maradjanak benne kisebb vajdarabok. Ezután hozzáöntöttem a jéghideg vizet, és annyira összedolgoztam, hogy éppen összeálljon a tészta. Egy laposabb korongot csináltam belőle és folpackba csomagolva fél órára a hűtőbe tettem.

Amikor a tészta kellően megszilárdult, a sütőt előmelegítettem 200 fokra alsó – felső üzemmódban. Egy 18 centis tortaformát vékonyan kivajaztam. Elkészítettem a rebarbarás tölteléket is. A rebarbarákat meghámoztam, majd kb. 1,5  centis darabokra vágtam. Egy nagyobb tálba tettem, hozzáadtam a kikapart vanília magokat, a szamóca lekvárt, a cukrot és a finomra aprított citromfüvet. Meglocsoltam a citromlével, majd megszórtam a keményítővel és alaposan összeforgattam. A keményítő azért kell rá, hogy felszívja a sütés során keletkező levet.

A tésztából lecsíptem egy kis ökölnyit, a maradékot pedig két sütőpapír között kb. 3 mm vékonyra nyújtottam. Beletettem a tortaformába, egészen a forma pereméig. Az ujjaimmal elegyengettem, majd beleöntöttem a rebarbarát. Ha túl sok levet ereszt, nem öntsük bele mindet, mert a keményítő ellenére is eláztathatja a tésztát. Ezután a maradék kis ökölnyi tésztát is vékonyra nyújtottam, kb. 1 centis csíkokra vágtam és berácsoztam vele a sütemény tetejét.

Nagyjából 1 óra alatt készre sütöttem. Hagytam teljesen kihűlni. Vanília fagyival, nem túl keményre felvert tejszínhabbal, mascarnonéval, de akár enyhén cukrozott zsíros tejföllel is isteni.

A facebook-on is megtaláltok, ha ide kattintotok.

Forrás: Chili&Vanilia

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Szilvás – körtés pite szilvapálinkás gyümölcsraguval Almás pudingos pite szerecsendióval Szilvás – birslekváros pite Gyömbéres áfonyás pite