Rizsázzunk!

Diós áfonyás uzsonna

Idén nyáron betöltöttem a 40-et. Igazából nincs túl nagy jelentősége, főleg, hogy kb. éppen annyinak érzem magam, mint 10 éve a 30 betöltése környékén. Na de, hogy valami mégis legyen ebben a nagy idillben: rövidül a jobb kezem. És szerintem a bal is, de ezt majd az optikus megerősíti vagy megcáfolja. Főleg akkor van gáz, amikor fáradtabb vagyok. Vehetnék egy jó hosszú szelfibotot, hogy jó messzire eltarthassam a mesekönyvet, amikor Rozinak olvasok. Ezeknél a képeknél sem tudtam eldönteni, hogy elég élesek-e vagy sem. úgyhogy én most jobbra el, megyek az optikushoz.

A muffinokból betettem néhányat Rozi tízórais/uzsonnás dobozába, hogy valami olyat is egyen a suliban, ami nem csak attól egészséges, hogy sótlan…

{Az alap muffintészta továbbra is Kristóf konyhájából van, ezt ragoztam tovább.}

Előkészítés: kb. 10 perc

Sütési idő: kb. 20 perc

Hozzávalók (6 db):

1 csésze liszt

3 ek. aprószemű zabpehely

szűk 1/2 csésze nádcukor

1 tk. őrölt fahéj

1/2 cs. sütőpor

csipet só

1 nagy csipet vanília őrlemény

1 kisebb érett banán

bő 1/2 csésze víz (a zabpehely miatt kicsit több kell)

1/6 csésze olaj (pl. repceolaj)

1 nagy marék dió pirítva, durvára aprítva

1 nagy marék áfonya

A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A muffin formákat kiolajoztam. Ne használok papírkapszlikat már egy ideje, sok hulladékkal jár. A diót száraz serpenyőben kissé megpirítottam.

A banánt villával összetörtem. Hozzáadtam a zabpelyhet és a vaníliát, az olajat és a vizet. Jól elkevertem. Ezen a ponton beletehetjük az áfonyát is, de tehetjük a tetejére is, mint most én.

Egy másik tálba  kimértem és elkevertem a száraz hozzávalókat és a durvára vágott diót. A cukorból először csak a felét adtam hozzá, mivel a banántól már eleve édesebb a massza. Végül még egy kevés került bele, így is elég édes lett. A száraz hozzávalókhoz forgattam a nedves alapanyagokat. Nem kevertem túl, azért, hogy a ne szorítsam ki a levegőt a tésztából. A muffin formákat 3/4-ig töltöttem a tésztával, a tetejüket megszórtam áfonyával és kb. 20 perc alatt (vagy tűpróbáig!) készre sütöttem. A formában hagytam kihűlni.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: Insta Rizsa

Fahéjas diós-kakaós keksz aszalt meggyel

Amikor az ember öntelten magabiztos, az élet mindig gondoskodik róla, hogy az ego kapjon egyet péklapáttal, amitől az ember a taknyán csúszik tudja, hol a helye. A hála és az alázat eléggé fontos… A március karcos volt, rendesen meggyötört, meggyűrt, megrágott és kiköpött. Nagy meló volt önerőből állva maradnom, a saját talpamon. De az április már jóval simább és lágyabb.

Ez a keksz volt a Nyuszi ül a fűben… receptfüzetem záróakkordja. A Húsvét előtti egy hónapban 4x sütöttem meg, mindig máshogyan. Szaftos, ragacsos, belül puha kakaós keksz. Nagyon finom.

Előkészítés: kb. 5-10 perc

Sütési idő: 12-25 perc

 

Hozzávalók (25-30 darabhoz):

30 dkg darált dió

3 dkg holland kakaópor

2 jó nagy marék aszalt meggy kicsit felaprítva

2 tojás

1 kisebb kezeletlen citrom reszelt héja (elhagyható, de jót tesz)

5 dkg finomítatlan nádcukor

1 csomag vaníliás cukor

1 tk. őrölt fahéj

csipet só

A sütőt előmelegítettem 160 fokra (légkeverésen).

Minden hozzávalót egy keverőtálba tettem és egy fakanállal jól összekevertem. Ragacsos tésztát kell kapnunk. Nedves kézzel kisebb diónyi golyókat formáztam, amiket a sütőpapírral bélelt tepsire tettem. Nedves kézzel kissé ellapítottam őket, kb. fél centi vastagra. 12-15 perc alatt készre sütöttem.

Hagytam kihűlni, mielőtt dobozba tettem.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Narancsos étcsokis cookie

Tavasszal végre délután is kiszabadulnak a kölkök az óvoda udvarára. Ettől akkora a mámor, hogy az óvónőkkel simán átbeszéljük az éves terveinket, mire a gyerek elengedi a játékot, meg a kis barátnőket. Az egyik legaljasabb, legszánalmasabb, de annál eredményesebb módja elcsalni a gyereket az oviból az, ha sütök neki és el is viszem magammal. Motiváló az is, amikor belengetem, hogy otthon valami finomság várja, de a legjobb, amikor az orra előtt húzom a nasi-dobozát. És bár pontosan tudja, mire megy ki a játék, imádom, hogy játszik velem. Vagy inkább nekem. De az is lehet, hogy értem…

Előkészítés: 10 perc

Sütési idő: 10-12 perc

 

Hozzávalók (25-30 db):

2 csésze tönkölybúza liszt (1/4 teljeskiőrlésű)

3/4 csésze finomítatlan nádcukor

fél csomag sütőpor

csipet só

1 tk. őrölt fahéj

fél csésze olaj (most finomítatlan repceolaj, de olívaolajjal is finom)

fél csésze víz

fél tábla étcsokolédé (tejmentes)

2 ek. kandírozott narancshéj felaprítva

A sütőt előmelegítettem 180 fokra, légkeverésen. A gáztepsit kibéleltem sütőpapírral.

Az első öt hozzávalót (a száraz alapanyagokat) egy nagy keverőtálba tettem.

Az olajat egy kicsi keverőtálba öntöttem, hozzáadtam a vizet is. Elkevertem, majd a lisztes keverékhez adagoltam, amíg egy sűrű, homogén masszát kaptam. Hozzákevertem a felaprított étcsokoládét és a kandírozott narancshéjat.

Vizes kézzel nagyobb diónyi golyókat formáztam. A sütőpapírral bélelt tepsire tettem őket, 3-4 centire egymástól, és nedves kézzel kicsit lelapítottam a tetejüket. 10-11 percig sütöttem őket. Ekkor még lágy a tészta, de mire kihűl, kívül ropogós, belül mégis szaftos, puha marad.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Ötlet: Kristóf konyhája

 

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!