Rizsázzunk!

Aranygaluska. Advent. Karácsony.

Nem vagyok egy Karácsony-bajnok. Sőt, abban sem nagyon szoktam brillírozni, hogy tanácsokat osztogassak: mi kerüljön az asztalra az ünnepek alatt. Nem azért, mert nem érdekel a dolog. Inkább azért, mert azt gondolom, mindenhol megvan a saját bevált menüsor. Az internet egyébként is tele van receptekkel, nem akarok még én is a tengerbe csepegtetni. Az az igazság, hogy egy ideje kifejezetten nem esik jól ez a döbbenetes felhajtás a Karácsony körül. Persze, nekem is fontos a hangulat, a finom ételek, a meghittség, meg, hogy áradjon a szeretet, de lehet ezt csendesen is, hangzavar nélkül. Úgy, hogy lehetőleg senki ne tekeredjen be már 23-án estére. Mi felnőttek már nem is nagyon veszünk egymásnak semmit. Persze, akadnak renitensek, de ennyi belefér. Rozi 3. születésnapjára azt kértük a családtagoktól, hogy ne valamilyen 239. tárggyal, hanem egy 3 évesnek való közös programmal lepjék meg őt. Így is belefulladunk a játékokba, pedig nekünk (a szüleinek) kevés hozzáadott értékünk volt /van a tengernyi kacathoz. A Karácsonyt is ebbe az irányba szeretnénk terelni, főleg, hogy Rozi most ért abba az életkorba, amikortól már mindent akar, mindent megvetetne. Persze, egy gyereknek nagyon fontos a meglepetés, a kézzelfogható ajándék, az is lesz. De ne a játékdömping miatt legyen neki igazán fontos ez a pár nap (sem). Szép tervek, igaz? De azért elszántak vagyunk. 😉

Ezt az aranygaluskát meg a férj sütötte tegnap délután. A sodót meg én főztem. A háttérben pedig igen, égnek az adventi gyertyák, mert azért annyira nem vagyok elvetemült felhajtás ellenes. Oké, mégis itt van egy tipp: ha őrölt fahéjat és egy kevés őrölt szegfűszeget, vagy akár egy kis őrölt gyömbért is adtok a tésztához, a citromhéjat meg narancshéjra cserélitek, ez a cucc is a karácsonyi asztalra kerülhet desszertként. Tipp vége, én most jobbra/balra/középre el. 😉

aranygaluska

 

Hozzávalók:

a tésztához:

30 dkg liszt

1 csomag instant vagy 3 dkg friss élesztő

10 dkg cukor

2,5 dl tej

2 tojássárgája

1 csipet só

1 citrom reszelt héja

5 dkg vaj

a szóráshoz:

20 dkg darált dió

10 dkg cukor

2 ek. vaj olvasztva

a vanília sodóhoz:

0,5 l tej

1 púpozott ek. kukoricaliszt

1 vanília rúd kikapart magjai vagy 1 cs. vaníliás cukor

5 dkg nádcukor

1 csipet só

1 ek. vaj

Először összeállítjuk a tésztát. Az élesztőt kevés langyos tejben (max. 1 dl a 2,5 dl-ből)  5 – 10 perc alatt felfuttatjuk. A lisztet a dagasztógép edényébe szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, a maradék tejet, a tojássárgáját, a megolvasztott vajat, egy csipet sót és a felfuttatott élesztőt. Adhatunk hozzá reszelt citromhéjat, majd alaposan kidagasztjuk. Kézzel is lehet, Zoli kényelmes volt, géppel dagasztott. Kettőnk közül én vagyok a praktikusabb, aki kézzel szeret dagasztani… 😛 Akkor jó a tészta, ha szép fényes és elválik az edény falától. Takarjuk le egy száraz, tiszta konyharuhával és kelesszük a kétszeresére (30 – 40 perc).

Közben egy kb. 20 centi átmérőjű tűzálló tálat vagy kapcsos tortaformát vajazzunk ki, majd szórjuk meg mindenhol darált dióval. A maradék diót keverjük össze a cukorral. Olvasszuk meg a vajat.

A megkelt tésztából egy evőkanál segítségével szaggassunk galuskákat: az evőkanalat az olvasztott vajba mártjuk, majd a tésztából veszünk belőle, az olvasztott vajba mártjuk, majd megforgatjuk a cukros darált dióban. A vajas, diós galuskákat szépen egymás mellé tesszük a tálba. Addig szaggatjuk a galuskákat, amíg a tészta elfogy. Ha marad a cukrozott dióból, megszórhatjuk vele az egész tetejét. A végén még  30 percig kelesztjük. Kb. 10 perccel az újrakelesztési idő vége előtt melegítsük elő a sütőt 200 fokra (légkeverésen 190 fok). Süssük nagyjából 30 percig, amíg szép aranybarna lesz a teteje (tűpróba!).

Amíg a tészta sül, készítsük el a vanília sodót. Keverjük simára a tojássárgákat 1 dl tejjel, a liszttel és a cukorral. A maradék tejet tegyük lábasba, adjuk hozzá a vaníliát/vaníliás cukrot, egy csipet sót és forraljuk fel. Mérsékeljük a lángot, vékony sugárban csurgassuk a forró tejbe a lisztes tojássárgás keveréket és folyamatos kevergetés mellett főzzük sűrűre. Akkor van készen, ha bevonja a kanalat. Ha egy csíkot húzunk a kanál hátán, a mártás nem folyik össze.

Az aranybarnára sült aranygaluskát langyosan, a vanília mártással ettük. Utána meg sokáig semmit…

Facebook-on itt találtok meg.

Forrás: Nagy süteménykönyv

Gesztenyés kifli

Bob és Bobek in da’ house. Kaptunk két hibernált nyulat, de miattuk kicsit üríteni kellett a fagyasztót. Előkerült egy csomag gesztenyemassza is. Én gesztenyepürét akartam csinálni, de a férj rávezetett, hogy 1. nekem nincs krumplinyomóm (ő, izé, tényleg….), 2. én igazából gesztenyés kiflit akarok sütni, mert azt a Nagymamája olyan jól tudta. Na ja, ennyi. 😉

Előkészítés: 15 – 20 perc
Kelesztés: kb. 1 óra
Sütési idő: kb. 30 perc (sütőtől függően)

kész gesztenyés kifli (2)

 

Hozzávalók:

a tésztához:

25 dkg liszt
10 g friss élesztő
10 dkg libazsír
10 dkg vaj vagy margarin
csipet só
1 csapott ek. nádcukor
0,75 dl tej
0,5 dl tejföl

a gesztenyés töltelékhez:

25 dkg natúr gesztenyemassza, kiolvasztva
0,5 – 0,75 dl tejszín
2 ek. házi sárgabaracklekvár
3 csapott ek. nádcukor
1 tk. vaníliás cukor
1 tk. cukrozatlan kakaópor
1 tk. fahéj
2 tk. rum vagy rumaroma

1 tojás a lekenéshez
porcukor a “csomagoláshoz”

Mindent kimértem.

A tejet elkevertem a csapott ek. cukorral, meglangyosított, majd belemorzsoltam az élesztőt. Kb. 10 perc alatt szépen felfutott. Ezalatt a lisztet egy nagy keverőtálba szitáltam, majd elmorzsoltam a zsiradékkal. Adtam hozzá egy csipet sót, és beleöntöttem a tejfölt is. A közepébe egy mélyedést készítettem. Amikor az élesztő szépen felfutott, a mélyedésbe öntöttem, majd jó alaposan összegyúrtam. Kb. 5 percig dagasztottam.  Amikor már szépen elvált a keverőtál falától, gombócot formáztam belőle, kevés liszttel meghintettem a tetejét és egy tiszta konyharuhával letakarva kb. 1 órán át hagytam megkelni, szobahőmérsékleten.

Amíg a tészta kelt, elkészítettem a tölteléket. A felengedett gesztenyemasszához szitáltam a kakaóport, hozzáadtam a többi hozzávalót és alaposan elkevertem. Felhasználásig a hűtőbe tettem.

1 óra után a tészta gyönyörűen megkelt, a kétszeresére. Ezen a ponton bekapcsoltam a sütőt, 180 fokra, alsó felső üzemmódban. Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral. A tésztát lisztezett felületen (kb.) kör alakúra nyújtottam, nagyjából 2 – 3 mm vékonyra. Kb. egyforma cikkekre vágtam.

kinyujtott felcikkezett

Mindegyik cikkelyre tettem a gesztenyés töltelékből, szépen feltekertem és kifli alakúra formáztam. A sütőpapíros tepsire sorakoztattam őket, a tetejüket lekentem a felvert tojással, ügyelve arra, hogy a tojás ne csurogjon le, mert akkor nem emelkedik meg a süti.

toltelekes feltekert

Az előmelegített sütőbe toltam és kb. 30 perc alatt (lehet hosszabb vagy rövidebb is) aranybarnára sütöttem. Tálaláskor megszórtam kevés porcukorral.

kész gesztenyés kifli (1)

A No Salty-ról puskáztam kicsit az arányokhoz, bár sok időm nem volt keresgélni, mert a képet látva férj rábökött, hogy ez az, ilyet csinált a Nagymamája. Azért kicsit összezavartam, mert nem pont olyan lett. 😉

Egy tartalmas leves után éppen elegendő.

Hajtogatott tepertős pogácsa = menő, magyar, különleges

Igen. Így kell ezt csinálni, oltalmazni a tepertőt. 🙂 Az Európai Bizottság felvette a magyar tepertős pogácsát a hagyományos, különleges termékek listájára, ami 1200 olyan terméket listáz, ami valami miatt különleges.

Hoztam is gyorsan egy kis hajtogatott tepertős pogit, ha valaki megkívánná. Kicsit régi a kép, meg esetlen is. Na, nem 2011-ben sütöttem utoljára, de akkor azt le is fényképeztem. 🙂

tepertos pogacsa

 

Hozzávalók:

2 dl tejföl
1 dl tej
1 tojás
2 tk. só
3-4 ek. száraz fehérbor
12 dkg vaj
60 dkg liszt
1 tk. cukor
3,5 dkg élesztő
40 dkg darált tepertő + frissen őrölt bors
1 egész tojás a kenéshez

Mindent kimértem. Az élesztőt a langyos cukros tejben kb. 10 perc alatt felfuttattam. Egy nagy keverőtálba tettem a lisztet, a közepébe egy mélyedést csináltam, odaöntöttem később az felfuttatott élesztőt. A liszt peremére tettem a vajat, a tojást, a tejfölt, a sót és a fehérbort.  Amikor az élesztő felfutott, a mélyedésbe öntöttem és alaposan kidagasztottam a tésztát. Én kézzel csináltam, mert szeretem érezni, ahogyan életre kel az élesztőtől a tészta. De géppel is lehet dagasztani.

Letakarva 40 percig kelesztettem a tésztát. Ezt követően kinyújtottam, majd hajtogatni kezdtem. Először duplán, aztán szimplán. Ez úgy nézett ki, hogy a tésztát megkentem egy adag tepertőkrémmel, aztán borsoztam. Azután jobbról, majd balról is középre hajtottam, amit megint megkentem tepertőkrémmel, megszórtam kevés borssal. Az így kapott téglalapot először fentről, majd lentről is a közepéig hajtogattam, azután azt is félbehajtottam. Egy nagy tálban, letakarva bő fél órán át hagytam még 1x megkelni.

Miután a tészta megkelt, lisztezett felületen ujjnyi vastagra kinyújtottam, majd egy éles késsel berácsoztam a tetejét. Egy 5 centis pogácsaszaggatóval kiszaggattam, és az így kapott pogácsákat sütőpapíros tepsire ültettem, majd újabb 30 percig hagytam még egyszer megkelni őket. A sütőt előmelegítettem 180 fokra.

A harmadszor is megkelt pogácsák tetejét óvatosan megkentem a tojással, de ügyeltem rá, hogy ne csorogjon le, mert akkor nem emelkednek meg sütés közben. Kb. 20 percig sütöttem, de tényleges sütési idő sütőtől függ, lehet, hogy kicsit rövidebb, lehet, hogy pár perccel hosszabb lesz.

Ezt a verziót Limaránál találtam, mert jobb az ilyen különlegességeket a profiktól ellesni. 🙂

Kukabúvár sorozat 3. rész: Un petit croissant

Találtam egy 2 évvel ezelőtti képet, életem első croissant-járól. És ha már péksüti, akkor croissant. Dobogós.

Ez is egy olyan változat, ami jóban van a hideggel, a hűtőben is keleszthető éjjel, amíg mindenki horpaszt. Reggel csak sütni kell, aztán megenni. Persze, kell vele matatni egy kicsit, de megéri. Meg is tölthetjük őket. Sajttal, lekvárral, krémsajttal. Visszaeső bűnözők (mint én) akár nutellával. 😛
Frissen sült croissant

Hozzávalók:

70 dkg liszt
1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
2 dl tej
1 kk só
4-5 ek. cukor
2 tojás
5 dkg élesztő
25 dkg hideg vaj

1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, mélyedést csináltam a közepébe. A langyos cukros tejben felfuttattam az élesztőt (kb. 10 perc alatt). A sót, a joghurtot, a tojásokat a liszthez adtam, majd a mélyedésbe öntöttem az élesztős tejet. Összegyúrtam és kb. 10 perc alatt tésztát dagasztottam belőle. Letakarva bő 1 órára hűtőbe tettem.
Nyolc egyforma darabra vágtam, majd gömbölyűre formáztam és jó vékonyra nyújtottam, úgy ahogy kör alakúra. Nekem soha nem sikerül szabályos kört nyújtanom, a rajztudományom csúcsa is a pálcikaember… Ezután a hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem, kb. 7 egyenlő részre osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam az első 1/7-ed részt, rátettem a következő vékony lapot, amire megint vaj jött. Aztán megint egy lap, megint vaj, egészen addig, amíg el nem fogyott. A legfelső, utolsó lap tetejére már nem kell a vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, nagyjából 2-3 mm vékonyan, 18 cikkre vágtam, így közepes croissant-ok lettek.
Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel mindegyiket megkentem a felvert tojással, reszelt sajttal megszórtam és 180 fokra állított hideg sütőben kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem.
Fagyasztható is.

Forrás: Limara péksége

Lekváros péksüti egyenesen a hűtőből

Megint elkapott a home made péksüti láz. Reggel pedig az asztalon illatozott a szilva -és baracklekváros finomság, házi befőzésű lekvárokkal. Hogyan? A hűtős kelesztéssel barátságban lévő tésztából. Este bedagasztottam, egyet kelesztettem, lekvárral megkentem és ment a hűtőbe éjszakára. Reggel csak betoltam a hideg sütőbe és fél óra alatt megsültek. Így azért barátságosabb a történet.

Lekváros péksüti

Hozzávalók:

35 dkg búza finomliszt
kb. fél tk. só
fél ek. cukor
0, 25 dl olaj
1 dl tej
1 dl víz
1,5 dkg friss élesztő
1 tojás a kenéshez

szilvalekvár + 2 tk. őrölt fahéj
sárgabaracklekvár  + 1 marék szeletelt mandula

A tejet elkevertem a cukorral és meglangyosítottam. A kimért élesztőt a langyos cukros tejbe morzsoltam és hagytam felfutni. Ez kb. 10 perc volt.

Közben a lisztet egy nagy keverőtálba mértem, közepébe mélyedést csináltam. A liszt kupac peremére szórtam a sót, ráöntöttem a vizet és az olajat is. Az élesztős tejet a mélyedésbe öntöttem és egy jól nyújtható tésztát gyúrtam. Nagyjából 8-10 percig dagasztottam még, majd letakarva kb. 45 percig pihentettem, ezalatt szépen a duplájára kelt a tészta.

A tésztát lisztezett felületre borítottam, két egyforma részre szedtem, majd mindkettőt kb. fél centi vékonyra nyújtottam. Az egyiket megkentem a szilvalekvárral és megszórtam az őrölt fahéjjal. A másikat sárgabaracklekvárral és egy marék szeletelt mandulával ízesítettem. A tésztákat viszonylag szorosan feltekertem, majd 10 centis darabokra vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam mindet és azonnal betettem a hűtőbe. Reggelre megint szépen megkeltek. Felvert tojással megkentem a sütiket, a még hideg sütőbe toltam a tepsit, 190 fokon 30-35 perc alatt aranybarnára sültek.

Amikor kihűltek, vastagabb szeletekre vágtam őket és vaníliás porcukorral meghintve tálaltam.

Forrás: Limara péksége

 

Medvehagymás pogácsa

Kiszellőztethetetlen. Meg jól felkapott is az utóbbi években. De ettől még jó cucc.
Sokszor csináltam már medvehagymás tésztát, de valahogy a pogácsa eddig kimaradt. A közértben volt medvehagyma. Nagy, kövér csokrok. Vettem, mert tetszett a recept, amit még korábban találtam. A tésztát nem kell hosszasan dagasztani, egész éjjel pihenhet a hűtőben, másnap reggelre csak a szaggatás és a sütés marad. 
Aki teheti, a kertben dolgozza fel. Akinek hozzánk hasonlóan csak erkélye van, kint az erkélyen játsszon vele, mint én. Még így tarkón csapott minket a szaga. Ha se erkély se kert, akkor gázmaszk. 
Viszont ez a recept tuti volt, a pogácsa meg 10 pontos. A tészta pedig  tetszés szerint variálható. Tepertő, túró, mák, magok. Kinek mi tetszik.
Medvehagymás pogácsa
Hozzávalók:
50 dkg liszt
25 dkg vaj
3 dkg friss élesztő
1 dl tej
1 kávéskanál cukor
1 púpozott kávéskanál só
2 tojássárgája
1 dl tejföl
1 csokor medvehagyma levél
1 tojássárgája a kenéshez
A tésztának – és az én idegeimnek is – jót tesz, ha már a sütést megelőző este begyúrjuk és egész éjjel a hűtőben pihentetjük. 
A lisztet tálba szitáltam. Nem muszáj átszitálni a lisztet, csak erősen javallott. 🙂 Könnyebb, levegősebb lesz a tészta szerkezete. Már a nagymamám is szitálta a lisztet, így nem lehet bolondság. 
A tejet lábasba tettem, beleszórtam a cukrot. Fellangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt és 10-15 perc alatt hagytam felfutni. 
Ezalatt a lisztet elmorzsoltam a felkockázott vajjal, a közepébe mélyedést csináltam, beleöntöttem az élesztős tejet, a tojássárgáját és a tejfölt, majd alaposan összegyúrtam. Hűtőbe tettem pihenni egy zárható dobozban. 
Amíg a tészta pihent, megmostam és megszárítottam a medvehagyma leveleket. Kimentem az erkélyre és ott apróra vágtam, majd lefedtem egy tányérral. Bemenekültem.
Ezután a tésztát nagyjából fél centi vastagra nyújtottam, egyenletesen megszórtam a medvehagyma felével és feltekertem, mint a bejglit. A két végét kicsit benyomkodtam, hogy “szagszigeteljen” és hogy a medvehagyma ne hulljon ki. Aztán az egyik végét felülre, a másikat alulra hajtottam és az egészet kézzel kicsit lelapogattam. 20 percre betettem pihenni a hűtőbe. Életbevágó, hogy a doboznak jól záródó teteje legyen, ellenkező esetben mindennek medvehagyma szaga lesz…
20 perc elteltével kivettem a tésztát a hűtőből, megint kinyújtottam fél centi vastagra, és megszórtam a medvehagyma másik felével. Feltekertem, a két végét benyomkodtam, az egyik végét felülre, a másikat alulra hajtottam. Lelapítottam és éjszakára visszatettem pihenni a hűtőbe. Persze újabb 20 percnyi pihentetés is elég,  ha épp úgy jön ki a lépés, hogy nem akarjuk vagy nem tudjuk egész éjjel a hűtőben hagyni. 
Másnap a tésztát bő 1 centi vastagra nyújtottam, a tetejét bevagdostam és közepes méretű pogácsákat szaggattam belőle. Persze lehet kicsi és egészen nagy pogácsákat is csinálni, ízlés kérdése. Sütőpapírral kibélelt tepsire tettem a pogácsákat és letakarva hagytam még fél órát pihenni őket. Közben bekapcsoltam a sütőt és 210 fokon előmelegítettem. Ez gáz sütőn azt hiszem az 5-ös (talán a 6-os) fokozat lehet. Minden sütőnél más lehet, érdemes kitapasztalni. 
Fél óra elteltével megkentem a pogácsák tetejét a felvert tojássárgájával. Vigyáztam, hogy ne csurogjon le a sárgája, mert akkor nem emelkedik meg szép magasra a tészta. Addig sütöttem, amíg szép sárga nem lett a teteje. Bocsi, nem tudom megmondani, percre mennyi volt, mert elfelejtettem megnézni az időt, amikor betettem a tepsit a sütőbe. A képen látható szín elérését érdemes megvárni. 🙂

Lekváros bukta

A vasárnapi füstölt sonkás zöldbableves méltó párja volt a lekváros bukta. 
Lekváros bukta
Hozzávalók:
60 dkg fehér búzaliszt
3 dl tej
3 evőkanál cukor
2,5 dkg friss élesztő (jó az instant is, abból egy 7 grammos csomag kell)
1 tojás
2 tojássárgája
6 dkg vaj, olvasztva
csipet só
szilvalekvár + baracklekvár (vagy ki mivel szereti)
1 tojás a kenéshez
A tejet a cukorral meglangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt, ami 10-15 perc alatt szépen felfutott, habos lett. 
Amíg az élesztő hergelte magát, egy nagy tálba szitáltam a lisztet. Beleütöttem az egész tojást és a 2 tojássárgáját, beletettem a csipet sót. A liszt közepébe csináltam egy mélyedést, majd beleöntöttem a cukros, élesztős tejet és sima, lágy tésztát dagasztottam. Először a tálban, majd amikor kezdett összeállni a tészta, a lisztezett pulton dagasztottam tovább, majd a végén visszatettem a tálba és hozzáadtam az olvasztott vajat. Itt van egy pont, amikor az ember hajlamos feladni, hiszen a szépen megdagasztott, már együttműködő tészta a folyékony vajtól kirekesztővé és hisztissé válik és alaposan meg kell dolgozni, hogy befogadja a vajat. Az egész dagasztás kb. 10 perc volt, a karom már majd leszakadt, de hát muszáj, meg kell adni a tiszteletet a kelt tésztának. 
Miután visszatért az élet a karjaimba, egy szórásnyi liszttel meghintettem a tészta tetejét, tiszta konyharuhával letakartam és meleg helyen hagytam a duplájára kelni. Ez nagyjából 30-40 perc volt. 
Közben kizsíroztam egy nagy tűzálló tálat, most egy 20×30 centiset. A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez a 4-es fokozat lehet).
Amikor a tészta megkelt, a lisztezett pultra borítottam és ujjnyi vastagra nyújtottam. Igyekeztem viszonylag egyforma négyzeteket vágni, kb. 8 centiseket. Mindegyikre tettem bőven lekvárt, majd feltekertem mindet és a tálba tettem őket úgy, hogy teljesen kitöltsék azt. Letakartam a buktákat és 30 percig hagytam kelni őket. Mesésen megemelkedtek még egyszer. A tetejüket megkentem felvert tojással, majd kb. 30 perc alatt szép aranybarnára sültek a sütőben. 
Porcukorral és porcukor nélkül ehető. Ki hogyan szereti.

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!