Rizsázzunk!

Sajtmártásban sült penne (gyors vacsora)

Annyira egyszerű volt a tegnapi vacsoránk, mint az 1×1. Tipródtam is kicsit, hogy megírjam-e. Mert hát tényleg annyira egyszerű.  A fotó meg egy kicsikét butácska… Hiába, nem vagyok profi fotós, a lámpafényes fotózás sokszor kifog rajtam. Jut eszembe, tegnap belefutottam egy jó kis írásba arról, hogyan lehet összerakni viszonylag egyszerűen házi műtermet. Érdemes elolvasni. Na, de vissza a tegnapi vacsihoz. Túl sok kedvem nem volt sokáig a konyhában állni, későn is értünk haza a 2 évessel a délutáni ténfergésből, sötét is volt, meg november is… Megnéztem, mi van itthon. Ez lett belőle. Hajnal 2-kor, amikor a férj hazaért a munkából, és megebédelt, csak hümmögött elégedetten. Bár, amilyen éhes volt, valószínűleg egy “bigmekmenüre” is Michelin-csillagot adott volna. 🙂

1sajtos besalemes penne3 (1280x853)

 

Hozzávalók (3-4 főre):

30 dkg penne durumlisztből (ez bő fél csomagnyi)
1 kis fej vöröshagyma
1 kis gerezd fokhagyma
1 piros pritamin paprika – elhagyható, ha valakinek nem szimpatikus, helyette lehet friss petrezselyemzöld is, amivel sütés előtt és tálaláskor szórjuk meg
2-3 ek. olívaolaj
20 dkg sajt (pl. gouda, edami)
5 dkg vaj
1 púpozott ek. liszt
4-5 dl tej
só, frissen őrölt feketebors
frissen reszelt szerecsendió (én legalább felet belereszeltem)

Egy tűzálló tálat kikentem kevés olívaolajjal, a sütőt légkeverésen előmelegítettem 180 fokra.

Egy kisebb fazékban vizet forraltam a tésztának. Bőven sóztam. Amikor a víz felforrt, beletettem a tésztát. Arra figyeltem, hogy a al dente keménységnél épp egy kicsivel keményebb maradjon, hiszen később a sütőben még puhul keveset a mártással is.

Amíg a tészta főtt, felaprítottam a vöröshagymát, egy serpenyőt felhevítettem, beleöntöttem az olajat, majd a hagymát és közepes lángon 4-5 perc alatt üvegesre pároltam. Kissé sóztam. Ezalatt apró kockákra vágtam a paprikát, és amikor a megpárolt hagymára tettem. Kissé erősebb lángon 3 percig pirítottam még. Addigra a tészta is épp megfelelő keménységűre főtt, leszűrtem és a tűzálló tálba tettem.

Megcsináltam a sajtmártást is, úgy, ahogyan a spenótos túrógaluskánál, csak ezúttal kicsit hígabbra, hogy a tészta szaftosabb legyen. Lereszeltem a sajt 2/3-át. Egy kisebb lábasban felolvasztottam a vajat, belekevertem a lisztet és a reszelt sajtot, alaposan elkevertem. A sajtot hagytam megolvadni. Ekkor apránként felengedtem a szobahőmérsékletű tejjel, csomómentesre kevertem, belereszeltem a fokhagymát és hagytam összefőni. Sóztam, borsoztam, frissen őrölt szerecsendióval fűszereztem. Hozzáadtam a hagymás paprikát és jól elkevertem.

A mártást a tésztára öntöttem, alaposan összeforgattam, majd megszórtam a maradék sajttal és 15-20 percre a sütőbe toltam. A tetején világos aranybarnára sült a sajt.

1sajtos besalemes penne (853x1280)

Kacsasült

Hogyan lehet felkészülni a Márton napra és a libasültre? Kacsával. 😛 Ez egy egész pályás összjáték volt volt. Beszállt mindenki a sütésbe, főzésbe. Harmónia volt, és béke. 😛 Az egyik báty mosogatott, a másik kacsát fűszerezett, Apa irányított, Rozi a nyers káposztát lopkodta, én meg kint a kertben húztam össze az erdőnyi lehullott falevelet. Azóta sem tudok rendesen felegyenesedni, mert annyira kondiban vagyok… Meg Gizike üzemmódban megint. 🙂

Nincs benne csavar, úgy készült, ahogy a szüleinktől, nagyszüleinktől ellestük. Ezért is annyira kedves ez nekünk.

1kacsasult (1280x853)

 

Hozzávalók:

a kacsasülthöz:

1 egész kacsa, darabolva
só, bors
majoránna, borsikafű, rozmaring (szárított)
1 fej fokhagyma
1 közepes fej vöröshagyma
1 ek. olívaolaj

a párolt káposztához:

1 közepes fej lilakáposzta
1 tk. egész köménymag
1 fej lilahagyma
3-4 egész babérlevél
só, bors
3-4 ek. méz
3-4 ek. borecet (vörösborecet a legjobb, vagy balzsamecet)
1-2 db alma (vagy ha kapunk birsalmát, akkor 1-1 arányban mindkettő)

a krumplipüréhez:

1 kg krumpli
2 ek. vaj
2-4 dl tej
só, bors
frissen reszelt szerecsendió

A püréhez a krumplit megmostuk, meghámoztuk, kockákra vágtuk. Vízben állni hagytuk, hogy ne barnuljon meg.

A kacsát megmostuk, kozmetikáztuk, majd hagytuk megszáradni. Addig megpucoltuk a vörös -és fokhagymát. A vöröshagymát kisebb cikkekre vágtuk, a fokhagymagerezdeket egészben hagytuk. Fűszereztük a kacsát: bőven sóztuk, borsoztuk, bedörzsöltük a majoránnával, borsikafűvel, rozmaringgal. Egy nagy tepsibe tettük a darabolt kacsát, mellé szórtuk a hagymákat, és alufóliával lefedve 180-200 fokra állított hideg sütőben sütni kezdtük. A teljes sütési idő bő 2 óra volt. Ezalatt kényelmesen elkészült a köret is.

Nagyjából 1 órája sült a kacsa, amikor elindítottuk a káposztát is. A külső leveleket leszedtük, majd a fejet megfeleztük, azokat is feleztük, majd legyalultuk, átmostuk. Felaprítottuk a lila hagymát. Egy nagyobb fazékban olajat hevítettünk, majd rádobtuk a köménymagot, mérsékeltük a lángot és alig 1 percig hagytuk kipattogni. Ezután hozzáadtuk a lila hagymát, kb. 5 perc alatt megfonnyasztottuk. Addig megpucoltuk az almát, kicsumáztuk, nagyobb cikkekre vágtuk. A hagymára tettük a káposztát, hozzáadtuk a babérlevelet, sóztuk, borsoztuk, édesítettük a mézzel. Beledobtuk az almákat is. Fedő alatt párolni kezdtük, kb. 30 percig. Fél óra elteltével levettük a fedőt és indult a dinsztelés. Kb. 10 perc után kóstoltunk, majd finomítottunk az ízeken. Még egy csipet só és bors került bele, majd meglocsoltuk 3 bő ek. fehérborecettel. Jól összekevertük és még egyet hagytuk pirulni. Elzártuk alatta a tüzet és lefedve a tűzhelyen hagytuk.

Közben a krumplit sem felejtettük el. Feltettük főni annyi sós vízben, amennyi ellepi. Megfőztük. Közben ellenőriztük a szárnyast is. Kb. két óra elteltével megpuhult a hús, így levettük a fóliát és nagyjából negyed óráig még fedetlenül pirítottuk, hogy ropogósra süljön a bőre. Ezalatt a krumpli is megfőtt. Leöntöttük róla a vizet, majd hozzáadtuk a 2 nagy ek. vajat, krumplinyomóval áttörtük, hozzáöntöttük a tejet, csipet sóval és borssal fűszereztük még, majd még 1x áttörtük. Visszatettük a tűzre és hagytuk egyet rottyanni. A végén frissen reszelt szerecsendióval zártuk le.

Közben a kacsa bőre is megpirult. A sütőt elzártuk, a kacsát tálra halmoztuk, mellé a káposztát és a krumplipürét kínáltuk. Klasszikus fogás, amit a gyerekek egy pisszenés nélkül faltak be, annyira ízlett nekik. Főleg, hogy tevékeny részesei voltak a folyamatnak. 🙂

Julia Child nyomában - fűszeres paradicsom és pirítós

Tegnap a kezembe nyomott egy dvd-t a keresztlányunk anyja, hogy nézzem meg. A Julie & Julia volt az. Mert hogy én ezt még nem láttam, mindig csak terveztem, hogy leülök és megnézem. No, ez aztán jó kis film. És Julia? Az a hang, az a mozgás, és a kaják… Tegnap, miközben moziztunk, végigszkenneltem a hűtőt és a kamrát. A reggelink ma tőle jött, olajban sült kenyér fűszeres paradicsommal. Nem pontosan úgy és ugyanúgy készült, de valami bitang jó lett.

1IMG_6581 (853x1280)

 

Hozzávalók (2 főre):

2-4 szelet rozskenyér
1 kis doboz koktélparadicsom
fél csokor friss petrezselyemzöld
1 gerezd fokhagyma
só, bors
olívaolaj (1 ek. a paradicsomhoz, 1 ujjnyi a sütéshez)
2-3 csipet cukor
1 löttyintésnyi (1tk.) balzsamecet
1 löttyintésnyi (1 tk.) bazsalikomos borecet
(Fekete-erdő sonka, de ez elhagyható, nekünk volt még itthon néhány szelet, azért tettem rá, nélküle is tökéletes)
rukkola

Tele vagyunk tokaji bor -és balzsamecetekkel, még az Apukámtól kaptunk vagy 10 félét, 4 cl-es kiszerelésben. Ez most jól jött ehhez a reggelihez.

A petrezselymet megmostam, felaprítottam. A paradicsomokat is megmostam, majd mindegyiket 4 részre vágtam. Egy tálba tettem, majd fűszereztem: sóztam, borsoztam, ráreszeltem a fokhagymát. Ezután meglocsoltam 1 ek. extra szűz olívaolajjal, a balzsam -és borecettel, végül  hozzáadtam a cukrot. Megszórtam a felaprított petrezselyemmel is, és jól összekevertem.

Egy serpenyőt felhevítettem, majd a közepesnél kicsivel erősebb lángon felforrósítottam benne az olívaolajat. Beletettem a kenyérszeleteket és oldalanként 2-3 perc alatt megsütöttem.

A pirítósra kevés rukkolát raktam, erre halmoztam 2 evőkanálnyit a paradicsomból, majd Jamie-s hanyagsággal ráművészkedtem a fekete-erdő sonkát, majd még egy kevés paradicsomot tettem rá. A paradicsom levéből keveset csurgattam rá, épp csak annyit, hogy szaftos legyen, de a pirítóst ne áztassa el teljesen.

Reggeli közben csak hümmögés volt, szó nem hagyta el a szánkat. És mindössze negyed óra kellett hozzá.

2IMG_6586 (853x1280)

 

A gyógytorna a kacsával meg eléggé vicces. 🙂

juliachild kacsa

 

Kapros túrós cukkinilepény

Amerikai palacsinta juharszirup nélkül, ami leginkább kanadai? Tudathasadásos lehet, mint a Kisvakond nadrág nélkül (lehet, hogy beszűkült a tudatom…). Pedig jó is az. Cukkinivel, túróval, kaporral. Nehezen lassult le az agyam a tegnap éjszakai Kitchen Confidential maraton után, elalvás előtt még azon kattogott, mit csináljak a maradék cukkiniből. Ezt találtam ki. Amerikai palacsinta az alapja, semleges tészta, bátran lehet vele kísérletezni. Ez sült ki belőle.

Bruttó 30 perc. Ebéd. Kész. 😛

1cukkinilepeny2 (683x1024)

 

Hozzávalók (3-5 főre):

3 tojás
11,5 dkg liszt (most fele teljes kiőrlésű, fele finom búzaliszt)
1 púpozott tk. sütőpor
1 nagy csipet só
1 csipet cukor
1,4 dl tej
10 dkg túró
1 cukkini
1 csokor kapor
2 gerezd fokhagyma
1 kis fej lilahagyma
bors
1 kis pohár natúr joghurt (15 dkg)
1-2 ek. olaj a sütéshez

Előkészítettem az edényeket. A lila -és fokhagymát megpucoltam, a kaprot megmostam, felaprítottam. A lilahagymát vékonyan felszeleteltem.

Kettéválasztottam a tojásokat. A sárgájához hozzáadtam a lisztet, a sütőport, a tejet, a túrót, a sót és a csipet cukrot. Sűrű, de sima tésztát kaptam. Megmostam és a sajtreszelő nagy lyukú oldalán lereszeltem a cukkinit. Nem hámoztam meg, zsenge volt. A zúzott fokhagymával és a kapor felével együtt a cukkinit is a tésztához kevertem. Frissen őrölt borssal megszórtam.

Egy másik keverőtálban pár perc alatt kemény habbá vertem a tojásfehérjét. Először csak a felét adtam hozzá, majd a másik felét is, de itt már óvatosabb, nagyobb mozdulatokkal, alulról felfelé kevertem össze.

Kikevertem a joghurtot: csipet sóval, a kapor felével és kevés borssal.

Egy teflon palacsintasütőt közepes lángon felhevítettem, beleöntöttem 1 ek. olajat, majd kis korongokat halmoztam bele a tésztából, púpozott evőkanálnyi adagokat. Melléjük tettem a lilahagyma karikákat is. 3-4 percig sütöttem a palacsinták egyik oldalát, majd amikor aranybarnák lettek, megfordítottam és még 1-2 percig sütöttem a másik oldalukat is.

A kapros joghurttal, kevés nyers, reszelt cukkinivel, lilahagymával és friss kaporral tálaltam.

A receptet a Rizsázzunk FB oldalán és a Gasztro blogok (Magyar gasztroblogok gyűjtőhelye) oldal FB falán is megtaláljátok.

Szilva. Kakaó. Finom.

Doki süti. Megint. Ezúttal a Díványon keresztül. 
Én botor megkérdeztem a kölköket, hogy mit süssek. Épp ennél a receptnél volt nyitva a gépem. Kakaóóóóóós? EZT! EZT! EZT! 
Merugye’ nem ezt terveztem, de győzött a túlerő. 🙂
Én fahéjat is tettem bele. Ez lett belőle.

 
Kakaós szilvás muffin
Hozzávalók (9 db lett belőle):
1 db 2 dl-es pohár  az alapanyagok kiméréséhez
1 tojás
fél pohár cukor
fél pohár tej
1 vanília rúd kikapart magjai (eredetileg vanília kivonat, de most az nem volt itthon)
10 dkg vaj
1 pohár liszt
2 teáskanál sütőpor
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
2 kávéskanál őrölt fahéj
5 db szilva
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Kivajaztam és vékonyan kiliszteztem egy 12 db-os muffin formát. 
A szilvákat megmostam és félbevágtam, majd kimagoztam.
Egy keverő tálban a tojást, a cukrot, a tejet, a vanília rúd kikapart magját és a megolvasztott vajat habverővel  kikevertem. 
Egy másik tálba szitáltam a lisztet, a sütőport és a kakaóport, majd a két tál tartalmát fokozatosan összekevertem, csomómentesre. 
Ez a mennyiség 8 muffinhoz volt elég. A muffin formák aljába tettem fél szilvát, rákanalaztam a kakaós masszát, 2/3-ig  mindegyikbe. A tetejükbe belenyomkodtam a fél szilvákat és nagyjából 25 perc alatt megsütöttem.
Tűpróba.

Morzsás süti

Ancsa vagyok. Piacfüggő. De tényleg. Amióta itt a jó idő, nem nagyon telik el úgy hét, hogy valamilyen okból ne keverednék el az Újpesti piacra, akár többször is. Szeretem az idős néniket, bácsikat, akik a hajnalban leszedett portékájukkal kiülnek valamelyik kis asztalhoz és szívesen elegyednek szóba az emberrel. Meg jól megtömik a gyerek kis kosarát, és őt is gyümölccsel. 

Jó sok meggyet, cseresznyét, ribizlit, szamócát vettem. Aztán persze itthon meg vakartam a fejemet, hogy értelmesen el fog-e fogyni.

A meggyet kivégeztük. Ettünk belőle, a gyümölcslevesbe is került, és süti is lett belőle. Az egyik legegyszerűbb és talán az egyik legfinomabb süti a morzsás süti. Ez ugyan nem a klasszikus crumble, az angolok nagy kedvence, de ettől még morzsás, piszok egyszerű és nagyon finom. Vaj, kevés cukor, liszt… És rengeteg gyümölcs. Jó!

Én most csak fele mennyiséggel dolgoztam, mert hármunknak ennyi is bőven elég, de az eredeti mennyiségeket írom le ide.

Meggyes túrós morzsás süti

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):

150 g vaj
120 g cukor 
1 vaníliarúd kikapart magjai
2 db tojás
400 g túró
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
380 g liszt
őrölt fahéj ízlés szerint
500 g meggy
A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez kb. a 4-es fokozat). Légkeveréses fokozatra állítottam. Persze a hagyományos alul-felül üzemmód is tökéletesen megteszi. Én azt figyeltem meg, hogy az ilyen morzsás sütiknek kifejezetten jót tesz a légkeveréssel történő sütés, mert a tetején még omlósabb, ropogósabb lesz a morzsa.

Mindent előkészítettem és jó előre kimértem, hogy ne keringjek a konyhában fejetlen tyúkként, mint legutóbb, amikor a francia szamócás lepényt sütöttem. 🙂

A meggyet megmostam, kimagoztam és hagytam lecsöpögni.

A vajat megolvasztottam. Nem forróra, csak langyosra, hogy már folyós legyen. Egy keverőtálba öntöttem, hozzáadtam a cukor felét, a vanília rúd kikapart magjait és a lisztet. Összemorzsoltam. Morzsás állagú tésztát kell kapni. A morzsa felét egy 26 centis tortaforma aljába egyengettem, kicsit nedves kézzel.

Kettéválasztottam a tojásokat. A sárgáját kikevertem a maradék cukorral, a túróval, a citromhéjjal, fél citrom levével. Hozzáadtam nagyjából 1 kávéskanálnyi frissen őrölt fahéjat. Alaposan összeforgattam.

Kemény habbá vertem a tojásfehérjéket és óvatosan a túrós masszához forgattam. Először csak a felét, hogy lazítsam a túrós krémet, majd a másik felét is, óvatosan, nagy, alulról felfelé történő mozdulatokkal. Ezt a masszát a morzsás tészta tetejére egyengettem, majd a tetejére rendeztem a meggy felét.

A maradék meggyet jól megforgattam a morzsa másik felében és az egészet a tortára szórtam. Ezt is igyekeztem egyenletesen elteríteni. 

35-40 perc alatt készre sütöttem. Az egész előkészületben a legnagyobb “macera” a meggy kimagozása volt. De így sem tartott tovább a torta összerakása 15 percnél.

Tavaszi zsongás spárgával - alias besameles rakott zöldspárga

Vendégművész bejegyzés következik.

A tavaszban az egyik legjobb dolog a spárga megjelenése. Számtalan változatban elkészíthetjük, most az egyik legfinomabbat ajánlom mindenki szíves (és szívtelen) figyelmébe.

Hozzávalók:
fél kiló zöld spárga
30-40 dkg füstölt sonka
20 dkg füstölt sajt (karaván jó, csak macera reszelni)
A besamelmártáshoz:
2 evőkanál vaj
2 evőkanál liszt
3 dl tej
2 dl spárga főzőlé

bors
szerecsendió
A zöld spárgát megmossuk, elpattintjuk annál a pontnál, ahol magától kettétörik. A szára végét kidobjuk, a spárgát egy kicsit megpucoljuk (elvileg a zöldet nem kell annyira, de a szárat itt is érdemes kicsit megdolgozni, hogy ne maradjanak szálak az ember szájában). Sós vízben félig (!) megfőzzük.

A tejet felforraljuk, félretesszük. A vajat felforrósítjuk, belekeverjük a lisztet, és nagyon lassú tűzön megpirítjuk. A forró tejet állandó keverés mellett, apránként hozzáöntjük, majd a zöld spárga főzőlevét is. Amikor elkészült, sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük, valamint hozzákeverünk 10 dkg füstölt sajtot

Ikeás kockaüvegedényben szoktam a további részt elkészíteni, mert így gusztusos előételt lehet varázsolni, és a tálalás sem macera.
Szóval: a félig főtt spárgával kezdem, besamellel folytatom, megszórom jó sok füstölt sonkával, majd újabb spárga és besamelmártás, a tetejére pedig tisztes mennyiségű füstölt sajt kerül. Ne aggódjunk, hogy túlságosan füstös lesz, ki-ki ízlése szerint a füstölt sonkát füstmentes prágaira cserélheti.
Sütőben aranybarnára sütjük. Az a jó, ha a hozzávalók legalább langyosak, mert a sütőben nem fog túlságosan megmelegedni, a sajt relatív gyorsan olvad (éppen ezért érdemes nem légkeveréssel és nem grillezéssel, hanem sima alsó-felső sütőállással készíteni).

Ez az étel amellett, hogy jól néz ki, az üvegkockák és a spárga miatt elegáns, a besamelmártás és a sajt miatt laktató. Ha levest adunk elé, akkor főételként funkcionálhat, ha előételként adjuk, akkor érdemes nagyon könnyű főétellel követni. Desszert gyanánt pedig az egyszerű, finom és könnyű édesség jól passzol hozzá, az epres túróhab. De ez már egy másik recept lesz majd 🙂

Adalék:
képtelen vagyok fényképpel dokumentált, az elkészítés tényét bizonyító bejegyzést kipasszírozni a delikvensből, így drasztikus lépésre szántam el magam: megint megkértem, hogy képeket is csináljon, különben nem hiszem el, hogy valaha is járt volna bármilyen konyha közelében. Kénytelen voltam becsatolni én egy képet magáról a zöld spárgáról, hogy legalább valamennyire hihető legyen a poszt…
Csók,
Mesi

A májkrém - legyen házi

Nem eszünk sok kész cuccot. Hébe-hóba veszünk felvágottat, gyári kolbászt. Konzervet szinte soha nem lát a kamránk, kivéve mondjuk a paradicsompürét, vagy az olajos halakat. 
Évek óta készítünk mi magunk kolbászt. Megvan a kipróbált, jól bevált recept, a család meg jó nagy ahhoz, hogy hónapokra elegendő mennyiséget begyúrjon, betöltsön. 
Ma az Anya spórol blogra tévedtem, és amíg Rozi aludt, kicsit kutakodtam ott. Így találtam rá egy jó kis házi májkrém receptre. Meg is csináltam. Annyira egyszerű, hogy azt hiszem a bolti májkrémektől is elköszönünk, a zabpelyhes kekszhez hasonlóan.
Hozzávalók:
20 dkg csirkemáj
1 kisebb fej vöröshagyma
4 ek. tej/húslé (egyik sem volt épp itthon, sima csapvízzel helyettesítettem)
fekete bors
majoránna
2-3 el. kacsazsír/zsír
füstölt szalonna (az eredeti recept húsosat ír, de nekünk most épp csak füstölt csemege szalonna volt itthon. Püff neki 🙂 )
mustár ízlés szerint
A serpenyőbe tettem a kacsazsírt, a felkockázott szalonnát és a vöröshagymát, majd megpirítottam. Rátettem a megmosott, feldarabolt csirkemájat, frissen őrölt fekete borssal, majoránnával fűszereztem és készre sütöttem. Kicsit meg is pirítottam. 
Sóztam (ezúttal alaposan el… higgadtabbnak kellett volna maradnom), majd botmixerrel pépesítettem, de azért nem bébiételesre, kisebb májdarabok maradtak benne. 
Viszlát fémdoboz, viszlát szalonna bőrke. Viszlát ipari szalonna.
U.i.: kis keresgéléssel rengeteg májkrém receptet köp ki magából az internet. Érdemes kutakodni. A No Salty (is) tele van velük. 🙂

Francia epres lepény. Vagyis szamóca, tehát francia szamócás lepény...

…  uhh, ne ragozd Cookie, mert meghülyülök.

Na szóval. Az utóbbi időben több értekezést is olvastam arról, hogy az átlag ember jótékony (vagy kártékony) tudatlanságban él. Ugyanis: amit a piacon eperként megvásárol, az igazából nem az. És hogy ezt sokszor a piaci kofák sem tudják, vagy csak úgy csinálnak, mintha tudnák, amikor nekik szegezzük a kérdést: ez eper, vagy szamóca?

Gyerekkoromban a nagypapám elmagyarázta a különbséget szamóca (földfelszínen terem) és eper (fán terem) között. De gyorsan azt is hozzátette, hogy ettől még mindenki epernek hívja a szamócát. Van, amikor földi epernek. Nekem teljesen mindegy, hogy eper vagy szamóca, földi, vagy “fás”. Finom ez is, meg az is.
Egyébként előre megfontolt aljasságból én is leteszteltem a gyümölcsös cigány asszonyt. Gond nélkül vette az akadályt, de hozzátette: nem szokta ezzel bonyolítani az életét, a lényeg, hogy szép portékát hozzon a vevőinek.
Már megsütöttem ezt a sütit, amikor kiderült, hogy ez az úgynevezett galette. 🙂 Hiába, mindig tanul az ember valami újat. Ez a szép a sütésben, főzésben. 
Az anyósomékon teszteltem életem első olyan galette-ét, amiről már tudatam, hogy az. :-). Kapóra jött, hogy nálunk jártak. Amíg ők Rozival játszótereztek, elkerekeztem a zöldségeshez eperért. Vagyis szamócáért. A tésztát piszok egyszerű összeállítani, ráadásul amíg a hűtőben pihent, én is mehettem kicsit homokozni a gyerekkel. Igaz, nem sok vizet zavartam, a nagy bandázásban, pacsálásban sokáig fel sem tűnt Rozinak, hogy én is megérkeztem. 🙂
Szkúzi, nincs fotó, nem csináltam, mert kicsit elsodortak a teendők. De ha a Díványra kattintotok, látni fogjátok Doki receptjét. Hasonlóan nézett ki az enyém is, csak kicsit másképp. 🙂

Hozzávalók (1 nagy vagy 2 kicsi lepényhez):
220 g liszt 
170 g hideg vaj
1 csipetnyi só
20 g cukor
4 evőkanál hideg víz (sütés előtt 1 órával a hűtőbe tettem egy kis pohárnyi vizet)
350 g eper
4 evőkanál eperlekvár (az utolsó üveg a tavalyi befőzésből, remélem, hamarosan érkezik a cigány asszony a szamócával)
1 tojás a lekenéshez
(barna)cukor – elhagyható, de én nem tettem, megszórtam vele az epreket
A lisztet elmorzsoltam a hideg vajjal. Nekem nagyon bevált az a módszer, hogy a reszelő nagy lyukú oldalával a lisztbe reszelem a vajat. Így sokkal könnyebb dolgozni vele, kevesebb ideig kell morzsolni. Ezután hozzáadtam egy csipet sót, a cukrot és 4 evőkanál hideg vizet. Gyors mozdulatokkal összegyúrtam, gombócot formáztam belőle és folpackba csomagolva 1 órára a hűtőbe tettem pihenni.
Rozi és a nagyszülők után mentem a játszótérre. Miután hazaértünk, Rozit homokmentesítettem és kimostam a porból, megmostam, kicsumáztam és feldaraboltam az epret. Én most negyedekre vágtam a szemeket. 
A sütőt előmelegítettem 180 fokra légkeverésen. Ez gázsütő esetében kb. a 4-es fokozat. Szilikonos sütőpapírral kibéleltem egy tepsit. 
Kivettem a tésztát a hűtőből és lisztezett deszkán nagyjából 3 mm vékonyra kinyújtottam. Egy nagyobb (kb. 30 cm átmérőjű) tányért tettem a tetejére és a pereme mentén körbevágtam a tésztát. Megkentem a tetejét az eperlekvárral, de a szélén kb. 3 centit üresen hagytam, ezt hajtottam fel a végén. A lekvárra rendeztem az eperdarabokat, majd enyhén megszórtam a barna cukorral. 
Lezárásként végül felhajtottam a tészta szélét, majd szépen megkentem a felvert tojással. 
Nagyjából fél órát kell sülnie a sütőben, de mint mindig, ez is sütő függvénye. Lehet, hogy elég 25 perc, de az is előfordulhat, hogy 35 perc kell a tésztának. Vagy akár 40 is.

U.i.: legközelebb barackkal csinálok ilyen lepényt. 

Disznóság

Ez az egyik legjobb dolog, ami hússal történhet. Meg velünk, ha esszük. 4 órán át puhult lassú tűzön a sütőben, cserépedényben, fedő alatt, kevés fűszerrel.



Hozzávalók sok emberre:
1 kisebb csülök
kb. 1 kg tarja
1 – 1.5 kg oldalas
1 fej fokhagyma
1 nagyobb fej vöröshagyma
1 – 1.5 kg zsír
egész kömény
őrölt feketebors
kevés őrölt édes-nemes piros paprika
3 dl víz
3 dl száraz fehérbor
A csülök bőrét leszedtem, kettévágtam és csak az egyik felét használtam fel a sütéshez. Sóztam és borsoztam a húsokat. Megpucoltam a vörös -és fokhagymákat. A vöröshagymát kb. fél centi vastag karikákra vágtam. 
A zsír felét a cserépedény aljába tettem. Köménymagot szórtam bele, kb. 15-20 szemet. Beletettem a felszeletelt vöröshagyma felét és ezen a hagymaágyon szépen elrendeztem a húsokat. Újabb 15-20 szem köménymagot szórtam rá, beledobáltam a fokhagymát és vöröshagymát is. A zsír másik felét diónyi kupacokban a hús tetejére tettem, beleöntöttem a vizet és még egyszer óvatosan megsóztam. Lefedtem és az egészet a közepesnél kicsit alacsonyabb hőfokon sütni kezdtem. Szépen, lassan, komótosan. Nem siettem. Közel 4 órát sültek a húsok. 
Az egészet az edényben hagytam kihűlni, úgy ahogy volt: a fűszerezett zsírban. Másnap reggel meglocsoltam a fehérborral és fedő nélkül sütöttem még 20-25 percig. Figyeljünk oda, nehogy túlsüssük és kiszárítsuk ezt a mennyeien puha finomságot. 
Ezután a húsokat kivettem a zsírból, majd egy kés és villa, na meg az ujjaim segítségével felcafrangoltam. A visszamaradt köménymagos, vörös -és fokhagymás zsírt a húscafatokra öntöttem és alaposan összekevertem. Megszórtam őrölt piros paprikával, friss fehér kenyeret és rengeteg friss paradicsomot, paprikát, zöldhagymát pucoltam mellé. 
Nem volt ideje teljesen megdermedni…

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!