Rizsázzunk!

Karalábéfőzelék zöld spárgával

Töltött karalábét akartam főzni a hétvégén, de Anyu keresztbe húzta a számításaimat, mert töltött kelkáposztát csinált és hozott is belőle. Most egy halom karalábén ülök, úgy érzem magam, mint egy lökött tyúk, aki a kotlik a tojásain és várja a csodát.

Főzelék már rég volt, zöld spárgát meg még pénteken vettem a piacon, ijedtemben, hogy vége a szezonnak, annyit, mintha soha többet nem teremne már.

Húsmentes Hétfő kipipálva!

Előkészítés: 10 perc

Főzési idő: 15-20 perc

Hozzávalók (1 főre, vagyis nekem):

2 közepes karalábé

6-8 szál zöld spárga

2 ek. olaj (repce vagy napraforgó, esetleg olíva)

1 kis fej vöröshagyma

1 kis gerezd fokhagyma

bors

kb. 0,5 dl sűrű zsíros kókusztej (ha kell, önthetünk még hozzá)

1-2 ek. limelé

víz vagy zöldségalaplé

1 csokor petrezselyemzöld

néhány szem mandula durvára vágva

Meghámoztam és kisebb kockákra (kb. 2×2 cm) vágtam a karalábékat. A megpucolt vörös és fokhagymákat finomra aprítottam. Megmostam a petrezselyemzöldet, hagytam száradni.

Egy kisebb fazekat hevíteni kezdtem, beleöntöttem az olajat, rádobtam a vöröshagymát és finomra pároltam. Kicsit sóztam. Beletettem a felkockázott karalábét és a finomra a aprított fokhagymát. Kicsit lepirítottam. Felöntöttem annyi vízzel, ami 1 ujjnyira ellepte. Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a petrezselyem zöld felét finomra vágva. Fedő alatt, közepes tűzön főzni kezdtem. Közben lepattintottam a spárgák fás részét és 1 centis darabokra vágtam. Amikor a karalábé majdnem megfőtt, hozzáadtam a zöld spárgát. A kókusztejet a botmixer edényébe tettem, adtam hozzá 1 merőkanál levet, a 2 ek. lime levet és a karalábé 1/3-át. Krémesre turmixoltam és hozzáöntöttem a karalábéhoz, kóstoltam és kicsit még sóztam és borsoztam. Egyet rottyantottam rajta. Belekevertem a maradék  petrezselyemzöldet is.

Tálaláskor megszórtam még egy kevés petrezselyemmel és a durvára vágott mandulával.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Tányérok: Eco-catering

Eco style szamócás quiche

Történt egyszer, hogy cikket írtam egy olyan bisztróról, ahol mosogatás helyett megettem a tányért az étkezés végeztével. Megvan ez már vagy 2 éve. Azóta hol itt, hol ott, de valamilyen ciklikussággal egymásba botlottunk Zsuzsával, a bisztro tulajával, aki azóta a fenntartható catering elkötelezett képviselője lett. Zsuzsa ehető tányérok (meg lebomló tányérok, evőeszközök, poharak, szalvéták, szemeteszsákok) forgalmazásával foglalkozik. Respekt! No, ezekből az ehető tányérokból sorakozik most nálam vagy egy tucatnyi, hogy kezdjek velük valamit. Szóval, most ott tartunk, hogy featuring van. Rizsázzunk ft. Eco-catering.

És mivel épp fürdünk a zamatos szamócában, egy szamócás – bazsalikomos édes quiche-t sütöttem az első tányérban a tucatnyiból. A lenti receptben egy hagyományos pite formához szabott mennyiségeket adtam meg. A képen látható ehető tányérban sütött mini quiche kb. 18-20 centis és epres bazsalikomos álnéven fut…

Előkészítés: 15 perc + 30 perc hűtés a tésztának

Sütési idő: 15 + 15 + 30-35 perc

 

Hozzávalók (kb. 25 centis lapos pite formához):

a tésztához:

25 dkg liszt

csipet só

12,5 dkg hideg vaj

kb. 75 ml hideg tej

1 csomag vaníliás cukor

a töltelékhez:

1 jól megtömött csésze mascarpone (kb. 30 dkg)

1 dl zsíros tejszín

1 egész tojás

1 csapott ek. liszt

1 kezeletlen citrom reszelt héja

1 csomag vaníliás cukor

néhány ek. jó minőségű méz (ízlés szerint)

citromlé (ízlés szerint)

2-3 ek. finomra vágott friss bazsalikom

1 rebarbara megpucolva és vékonyan felszeletelve

10 – 12 szem szamóca

A rebarbarát megpucoltam és vékonyan felkarikáztam. Egy kis tálkába tettem, megszórtam 2 tk. cukorral és hagytam állni. A szamócákat megmostam, félbevágtam és hagytam száradni.

A tésztához a lisztet a sóval egy nagy tálba szitáltam, vagy egyenesen a konyhai robotgép táljába. Gyorsan összekevertem. Hozzáadtam a hideg, felkockázott vajat és röviden összedolgoztam, hogy finom zsemlemorzsa állagú legyen. Ezután apránként hozzáöntöttem a tejet, amíg a tészta éppen, hogy összeállt. Ezután lisztezett deszkára borítottam, és kissé átgyúrtam. Gombócot formáztam belőle, és fóliába csomagolva bő fél órára a hűtőbe tettem.

30 perc után bekapcsoltam a sütőt 175 fokon, légkeverésen (gázsütőn 2-es fokozat). Enyhén lisztezett deszkán/pulton vékonyra és kb. köralakúra nyújtottam a tésztát (kb 4-5 mm), majd egy kb. 25 centis piteformába tettem a tésztát. A szélét szépen elegyengettem, a felesleget leszedtem. A tésztát lefedtem alufóliával, sütő gyöngyöket tettem rá (ha nincs, a lencse is tökéletes), és vakon elősütöttem. Fóliával 15 percig, majd fólia nélkül 10-15 percig, amíg kapott egy kis színt a tészta.

Amíg a tésztát elősütöttem, összeállítottam a tölteléket. Egy keverőtálban alaposan kikevertem a mascarponét a tojással, , a tejszínnel, a citromhéjjal, a citromlével, a vaníliás cukorral és a mézzel. Hozzákevertem a finomra aprított bazsalikomot is.

Amikor a tészta megsült, elrendeztem a rajta a lecukrozott rebarbarát. Lassan, óvatosan ráöntöttem a mascarponés keveréket, a tetejére. Óvatosan a forró sütőbe tettem és kb. 35 perc alatt szépségesen aranybarnára sütöttem. Ekkor még kissé folyósan lágy lehet a közepe, ezért hagyjuk teljesen kihűlni. Mire kihűl, vághatóra szilárdul a töltelék.

Lágyan felvert tejszínhabot és még néhány szem friss szamócát adhatunk hozzá.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Gumicukor és zabfasírt.

Néhány hete, valamelyik vasárnap reggel kinyitottam az ablakot. Még február volt. Aztán csak álltam ott, lecövekelve, nem tudtam megmozdulni sem. Április illat volt. Á.P.R.I.L.I.S.! A fejemet majdnem letekerte a madárcsicsergés meg a tavaszillat. Ennek a napnak az emlékére áll itt most ez a karalábéfőzelék. A zabfasírt meg csak úgy. Vagyis mégsem csak úgy. Történt ugyanis, hogy a hosszú hétvégén kaptam egy receptes újságot Rozitól, amit kifejezetten nekem választott. Szigorúan szakmai alapon:  ajándékba egy kis csomag gumicukor volt hozzá.

Előkészítés: 15 perc

A főzelék főzési ideje: kb. 15 perc

Zabfasírt sütési ideje: kb. 30 perc

Hozzávalók (2 főre):

a karalábéfőzelékhez:

3 közepes karalábé

1 nagy krumpli

1 kis fej vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

2 vékony szelet gyömbér

1 kis csokor petrezselyem

1-2 ek. citromlé

só, fehérbors ízlés szerint

víz

1-2 ek. görög joghurt

1 ek. kukoricakeményítő – ha szükséges

a zabfasírthoz:

20 dkg apró szemű zabpehely

kb. 3 dl víz (ha van, zöldségalaplé)

só, fehérbors ízlés szerint

1 nagy csipet őrölt (római) kömény

2 szál újhagyma

1 ek. lenmag durvára őrölve

1 nagy marék tökmag pirítva

1 kis csokor petrezselyemzöld

néhány csipet őrölt füstölt fűszerpaprika

kevés olaj a sütéshez

A zabfasírttal kezdtem. A sütőt előmelegítettem 180 fokra, egy tepsit kibéleltem sütőpapírral. Mozsárban megőröltem a lenmagot. Száraz forró edényben kicsit megpörköltem a tökmagot. Megpucoltam és apróra vágtam az újhagymát és a fokhagymát. Kevés olajon kevés sóval megpároltam a hagymákat, hozzáadtam a zabpehely felét, a köményt és a borsot. Felaprítottam a megmosott petrezselyemzöldet, a fűszeres zabpehelyhez kevertem. Annyi vizet adtam hozzá, hogy sűrűbb zabkása állagot kapjak. 1 percig főztem, majd elzártam a tüzet. Hozzáadtam a lenmagot, a pirított tökmagot és a maradék zabpelyhet, alaposan elkevertem. Ha szükséges, adjunk még hozzá folyadékot. Lefedve állni hagytam, hogy a zabpehely felszívja a vizet. 10 perc pihentetés után nedves kézzel közepes pogácsákat formáztam a masszából, a sütőpapírral bélelt tepsire tettem, megkentem olajjal és 30 perc alatt megsütöttem. 15 perc után megfordítottam, a másik oldalát is lekentem olajjal és készre sütöttem.

Amíg a zabfasírt sült, megfőztem a karalábéfőzeléket. A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítottam és alacsony hőmérsékleten, kevés olajon, kevés sóval megpároltam. A megpucolt krumplit és karalábét kb. egyforma, 2×2-es kockákra vágtam, a megpárolt hagymákhoz adtam, meglocsoltam 1 ek. citromlével és pár percig így pároltam. Felöntöttem annyi vízzel, ami fél ujjnyira ellepte, beledobtam a 2 szelet gyömbért, sóztam, borsoztam és fedő alatt megfőztem. 1 merőkanálnyit kivettem és a joghurttal együtt botmixerrel krémesre turmixoltam (a gyömbérszeleteket is). Ha így nem elég sűrű, adjunk hozzá 1 ek. kukoricakeményítőt. Beleszórtam a megmosott, finomra vágott petrezselyemzöldet. Ha szükséges, sózhatjuk, borsozhatjuk és/vagy adhatunk hozzá még egy kevés citromlevet.

Tálaláskor adtam még hozzá egy kevés friss petrezselyemzöldet. Szerintem a zab”fasírt” langyosan igazán finom, vagyis az van, hogy én forrón egyáltalán nem szeretem. 🙂

Bulgur sült fügével

Az utóbbi időben annyira kijöttem a blogolásból, hogy hirtelen nem is igazán tudom, mit írjak, amivel közelebb kerülök a gúgl keresési és találati feltételeihez. Ha csak azt a történetet nem, ami még nyáron esett meg velem. Történt ugyanis az a nem túl gyakori eset, hogy egy úriember kölcsönrecepttel indult egy versenyen. Magyarul: lenyúlta az egyik receptemet, de nem sokat tökölt vele, úgy ahogy van, vitte egy az egyben. Változtatás nélkül. Aztán ezzel a lendülettel beküldte egy újság receptversenyére. Ott meg jól megbukott vele, a szerkesztők ugyanis rutinból ellenőrzik a beérkező pályaműveket. Így jutott el hozzám a főszerkesztő, és lett a történetből egy 3 oldalas megjelenés a Blikk Extra Receptek októberi-novemberi számában. A lapok már az utcán vannak, a receptjeimmel együtt, és azonnal a 13. oldalról ugrok a világhírnév felé. Köszönettel tartozom annak a bátor férfinak, aki érdemesnek találta a receptemet arra, hogy versenybe szálljon vele. És bíztatom arra, hogy a jövőben bátran kísérletezzen sajáttal is, mert az esik a legjobban. 😉

És itt is, még egyszer köszönöm Jásdi Beáta felelős szerkesztőnek, hogy úgy gondolta, megmutat engem a világnak. Hálás vagyok érte!

Ez itt egy fügés desszert. Tüchtig kis darab a szezon végére.

Előkészítés: 10 perc

Főzési idő: kb. 15 perc

 

Hozzávalók (2 főre):

a sült fügéhez:

2 füge

1 ek. vaj megolvasztva

2 – 3 tk. finomítatlan nádcukor

1 kicsi citrom leve vagy annak megfelelő mennyiségű házi bodzaszörp

pörkölt pisztácia vagy szezámmag

a kókusztejes bulgurhoz:

10 – 12 dkg bulgur

1 ek. olaj (napraforgó vagy repce)

2 dl sűrű, zsíros kókusztej

2 dl víz

1 – 3 ek. finomítatlan nádcukor ízlés szerint

1 vaníliarúd

1 jó nagy csipet őrölt zöld kardamom

csipet só

1 ek. méz a csurgatáshoz

A bulgurt alaposan átmostam és hagytam lecsepegni. A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A vajat megolvasztottam, elkevertem a cukorral és a bodzaszörppel. A fügéket megmostam, szárazra töröltem, négy felé vágtam. Egy kisebb kerámiatálba tettem őket, bőségesen megkentem a vajas keverékkel a vágott felüket. Hagyjunk egy jó evőkanálnyit a vajas keveréből, amivel a végén meglocsoljuk a fügét és a bulgurt. Nagyjából 10 perc alatt kissé ragacsos állagúra sütöttem őket. Kivettem a sütőből és hagytam kihűlni.

Amíg a fügék sültek, megfőztem a bulgurt. Felhevítettem egy lábast, beleöntöttem az olajat, majd pár percig pirítottam rajta a megmosott bulgurt. Alacsonyra vettem a lángot alatta, felöntöttem a kókusztejjel és a vízzel. Hozzáadtam egy csipet sót, a vaníliarúd magjait és a kikapart vaníliarudat is. Beledobtam egy egész szem megroppantott zöld kardamomot. A magokat nem szedtem ki a héjból. Ha valakinek ez nem annyira szimpatikus, a kis fekete magokat mozsárban finomra őrölheti. Hozzáadtam egy ek. nádcukrot. Aki édesebben szereti, adjon hozzá még. Fedő alatt megfőztem, időnként átkevertem. Ha nagyon beissza a folyadékot, a főzési idő vége felé pótoljuk egy kevés vízzel.

Amikor a bulgur megfőtt, tálba szedtem, rátettem a negyedelt sült fügéket és megszórtam a pisztáciával. Meglocsoltam a megmaradt vajas, bodzaszörpös keverékkel. Érdemes visszamelegíteni a füge sütésekor keletkezett szaftot is és azt is rácsurgatni a desszertre.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: instagram.com/Rizsazzunk_blog/

Diós áfonyás uzsonna

Idén nyáron betöltöttem a 40-et. Igazából nincs túl nagy jelentősége, főleg, hogy kb. éppen annyinak érzem magam, mint 10 éve a 30 betöltése környékén. Na de, hogy valami mégis legyen ebben a nagy idillben: rövidül a jobb kezem. És szerintem a bal is, de ezt majd az optikus megerősíti vagy megcáfolja. Főleg akkor van gáz, amikor fáradtabb vagyok. Vehetnék egy jó hosszú szelfibotot, hogy jó messzire eltarthassam a mesekönyvet, amikor Rozinak olvasok. Ezeknél a képeknél sem tudtam eldönteni, hogy elég élesek-e vagy sem. úgyhogy én most jobbra el, megyek az optikushoz.

A muffinokból betettem néhányat Rozi tízórais/uzsonnás dobozába, hogy valami olyat is egyen a suliban, ami nem csak attól egészséges, hogy sótlan…

{Az alap muffintészta továbbra is Kristóf konyhájából van, ezt ragoztam tovább.}

Előkészítés: kb. 10 perc

Sütési idő: kb. 20 perc

Hozzávalók (6 db):

1 csésze liszt

3 ek. aprószemű zabpehely

szűk 1/2 csésze nádcukor

1 tk. őrölt fahéj

1/2 cs. sütőpor

csipet só

1 nagy csipet vanília őrlemény

1 kisebb érett banán

bő 1/2 csésze víz (a zabpehely miatt kicsit több kell)

1/6 csésze olaj (pl. repceolaj)

1 nagy marék dió pirítva, durvára aprítva

1 nagy marék áfonya

A sütőt előmelegítettem 180 fokra. A muffin formákat kiolajoztam. Ne használok papírkapszlikat már egy ideje, sok hulladékkal jár. A diót száraz serpenyőben kissé megpirítottam.

A banánt villával összetörtem. Hozzáadtam a zabpelyhet és a vaníliát, az olajat és a vizet. Jól elkevertem. Ezen a ponton beletehetjük az áfonyát is, de tehetjük a tetejére is, mint most én.

Egy másik tálba  kimértem és elkevertem a száraz hozzávalókat és a durvára vágott diót. A cukorból először csak a felét adtam hozzá, mivel a banántól már eleve édesebb a massza. Végül még egy kevés került bele, így is elég édes lett. A száraz hozzávalókhoz forgattam a nedves alapanyagokat. Nem kevertem túl, azért, hogy a ne szorítsam ki a levegőt a tésztából. A muffin formákat 3/4-ig töltöttem a tésztával, a tetejüket megszórtam áfonyával és kb. 20 perc alatt (vagy tűpróbáig!) készre sütöttem. A formában hagytam kihűlni.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: Insta Rizsa

Májusi zöldségtál

Évente nagyjából 3,7x használom az Ügyfélkapumat, így évente pontosan 3,7x vakarom a fejemet, amikor a bejelentkezési oldalon vagyok. Vagy a jelszó nem jut eszembe, ami a kisebbik dilemma, mert kérhetek újat emailben. Kicsit már el is kopott az Elfelejtett jelszó “gomb”. Vagy ami inkább jellemző, hogy a bejelentkezési nevemet sem tudom. És ez fájdalmas, mert ezt csak személyesen lehet elintézni.

Kaptam egy értesítőt, hogy  az apeh elkészítette az adóbevallásom tervezetét, és kíváncsi emberként érdekelt, milyen az, amikor az adóhatóság segít nekem, állampolgárnak. Igen ám, de jelszó és bejelentkezési név hiányában ezt soha nem tudom meg. Szóval a rendszer kivágott az ajtón, én meg mászhattam be a kormányablakon, hogy kikérjem a felhasználó nevet. Amikor megérkeztem, az első gondolatom az volt, hogy már megyek is. Csurig tele volt a váró. Aztán vettem egy levegőt és odamentem a sorszámos automatához. Ott állt Károly, a sorszámok őrzője, aki 8 óra 45 perc 21 mp-kor megnyomta nekem a megfelelő gombot, és kíméletlenül tájékoztatott, hogy minimum másfél órás várakozási idővel számoljak. Itt újra megfordult a fejemben az, hogy akkor én mégis csak megyek. Inkább. Adóbevallás ide vagy oda, én ezt nem várom meg. A reggeli kávémat sem ittam meg, tikkelés lesz a vége.

Végül 22,8 perc alatt végeztem, amit szerintem csak annak köszönhetek, hogy nagyon gyorsan végezni akartam, na meg az egyetemes jóakarat  iránti mély elköteleződésemnek és a szorgos mormolásnak. Azért ennyi idő alatt is láthattam a mártix működését, és csodáit… Jobb rajta kívül lenni, mint benne.

Előkészítés: 10 perc

Sütési idő: kb. 15 perc

 

Hozzávalók (nekem):

2 vékony szál újhagyma

1 nagy marék nagyon apró parázskrumpli (mogyorónyik)

6-8 szál vékony zöld spárga

3-4 db bébi cukkini (5-6 centisek)

1 (esetleg 2) púpozott ek. mascarpone

1 ek. magos mustár

3-4 db kisebb ecetes uborka + 1 kis löttyintésnyi a levéből

só, bors

1 tk. citromlé

1 nagy csokor friss kapor

olívaolaj

A parázskrumplikat, a zöld sprágákat és a bébi cukkiniket megmostam, hagytam száradni őket. Megmostam, megszárítottam és finomra aprítottam a kaprot.

A mascarponét kikevertem a mustárral, sóval borssal, 1 tk. kaporral és az apróra kockázott ecetes uborkával.

Egy serpenyőt hevíteni kezdtem. Felkarikáztam az újhagymát, nagyobb darabokra vágtam a cukkinit, a spárga végeket lepattintottam, majd kb. 1 – 1,5 centis darabokra törtem. A fejüket félretettem. Olívaolajat öntöttem a serpenyőbe. Az újhagymát a forró serpenyőbe tettem, sóztam és 1 percig közepes lángon pároltam. Hozzáadtam a megmosott és megszárított nagyon apró parázskrumplikat, sóztam és fedő alatt főzni/sütni kezdtem. Időnként megrázogattam a serpenyőt. Nagyjából 8-10 perc után ez az apró krumpli fogkeményre puhult, így hozzáadtam a cukkinit és a spárgát is. Megszórtam egy jó nagy csipet aprított kaporral. Sóztam, borsoztam, meglocsoltam a citromlével. További 4-5 percig sütöttem az egészet, fedő alatt. Amikor elzártam a tüzet, megszórtam a maradék kaporral. A mustáros mascarponéval tálaltam és ettem.

Nekem most nem hiányzott hozzá semmi, de főzhetünk hozzá mondjuk kölest. Vagy rizst. Vagy ehetjük buggyantott tojással is.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Kapros-tormás sonkakrém

A maradékmentes – fenntartható háztartás címre megyek.

Elkészítés: 15 perc + hűtés felhasználásig

 

Hozzávalók:

15 dkg natúr krémsajt
1 ek. tejföl
1 nagy csokor friss kapor
1 kis csokor friss petrezselyem
1 nagy vastag szelet füstölt, főtt sonka
1-2 szál újhagyma a zöldjével együtt
néhány darab firss retek vékonyan felszeletelve
csipet só, frissen őrölt fekete bors
1 főtt kemény tojás
1 ek. tejföl
1 csapott ek. mustár
kb. 5 centis darab friss torma
1 ek. ecetes torma

A krémsajtot keverőtálba tettem. A megmosott kaprot és petrezselyemzöldet finomra aprítottam. Az újhagymát vékonyan felkarikáztam.

A sonkát vékony szálakra tépkedtem, de akár apró kockákra is vághatjuk. A tojásfehérjét apró kockákra vágtam, a sárgáját villával a krémsajthoz kevertem. Minden hozzávalót a krémsajthoz adtam, alaposan elkevertem. Kóstolás után ízesíthetjük még tormával, sóval, borssal, mustárral, ízlés szerint.

Hűtőbe tettem.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Tormakrémleves

Gyalázatosan szeszélyesnek éreztem a húsvéti időjárást. Minden évben így vagyok vele, mert szeszélyes, de ezt most visszavonom. Dupla zoknit vettem fel, sapkát, és téli kabátot. Rozira meg ráadtam a sígatyáját és a csizmáját is.

Húsvétkor végül nem csináltam meg ezt a levest, mert a.) harmatos halovány zsenge volt a torma, semennyire nem csípett; b.) Anyukám főzött csirkehúslevest, amit semmi sem köröz le; c.) volt mit tenni, nem hiányzott a tormakrémleves…

Előkészítés: 15 perc
Főzési idő: 15-20 perc

 

Hozzávalók (kb. 4 kis csészényi):

1,5 liter zöldségleves (vagy 1,3 liter leves + 2 dl sonkalé)
1 nagy krumpli
2 kisebb fehérrépa
3 szál újhagyma
6-7 centis friss torma lereszelve
2-3 ek. ecetes torma + kevés citromlé
1 dl tejszín vagy ugyanennyi sűrű kókusztej
só, fehér bors
1 jó nagy csokor kapor (tényleg nagy legyen, keveset félretettem a tálaláshoz)

A meghámozott krumplit és fehérrépát kisebb darabokra vágtam, az újhagymát felkarikáztam.

Egy kisebb fazekat felforrósítottam, olívaolajat öntöttem bele, majd 5 perc alatt kissé átpirítottam rajta a zöldségeket és a hagymát. Felöntöttem a zöldséglevessel. A finomra vágott kapor felét hozzáadtam. Puhára főztem a zöldségeket. Belereszeltem a friss tormát és botmixerrel összeturmixoltam. Hozzáadtam az ecetes tormát és egy kevés citromlevet.

Kótolás után még sóztam, borsoztam. Hozzáöntöttem a sűrű, kérmes kókusztejet és beleszórtam a maradék kaprot is.

Tálalhatjuk krutonnal, pirított sonkakockákkal, vagy füstölt sajttallérokkal.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Fahéjas diós-kakaós keksz aszalt meggyel

Amikor az ember öntelten magabiztos, az élet mindig gondoskodik róla, hogy az ego kapjon egyet péklapáttal, amitől az ember a taknyán csúszik tudja, hol a helye. A hála és az alázat eléggé fontos… A március karcos volt, rendesen meggyötört, meggyűrt, megrágott és kiköpött. Nagy meló volt önerőből állva maradnom, a saját talpamon. De az április már jóval simább és lágyabb.

Ez a keksz volt a Nyuszi ül a fűben… receptfüzetem záróakkordja. A Húsvét előtti egy hónapban 4x sütöttem meg, mindig máshogyan. Szaftos, ragacsos, belül puha kakaós keksz. Nagyon finom.

Előkészítés: kb. 5-10 perc

Sütési idő: 12-25 perc

 

Hozzávalók (25-30 darabhoz):

30 dkg darált dió

3 dkg holland kakaópor

2 jó nagy marék aszalt meggy kicsit felaprítva

2 tojás

1 kisebb kezeletlen citrom reszelt héja (elhagyható, de jót tesz)

5 dkg finomítatlan nádcukor

1 csomag vaníliás cukor

1 tk. őrölt fahéj

csipet só

A sütőt előmelegítettem 160 fokra (légkeverésen).

Minden hozzávalót egy keverőtálba tettem és egy fakanállal jól összekevertem. Ragacsos tésztát kell kapnunk. Nedves kézzel kisebb diónyi golyókat formáztam, amiket a sütőpapírral bélelt tepsire tettem. Nedves kézzel kissé ellapítottam őket, kb. fél centi vastagra. 12-15 perc alatt készre sütöttem.

Hagytam kihűlni, mielőtt dobozba tettem.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Nyuszi ül a fűben...

Kellemes Húsvéti ünnepeket kívánok!

Összeraktam egy Rizsázzunk! receptfüzetet, az elsőt, stílusosan húsvétit. 😉 Ha IDE kattintotok, elérhetitek, megnézhetitek és letölthetitek.

 

 

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!