Rizsázzunk!

Zöldbableves gazdagon

Rizsázzunk

2013. Jan. 29.

Hozzászólások (0)

Apámnak a főzéssel kapcsolatban egy fontos alapvetése van, ami gyakorlatilag mindenre érvényes, ami az ételek elkészítéséhez kötődik: ami bele való, azt bele kell rakni. Ezt szem előtt tartva egy „egyszerű” zöldbableves is lehet fantasztikusan finom étel, ami után mindenki megnyalja a tíz ujját.



Hozzávalók:

Fagyasztott zöld zöldbab (fél kilós zacskó)
Száraz kolbász (ízlés szerinti mennyiség)

Füstös-sós kenyérszalonna (szintén ízlés szerint)
Hagyma (2 közepes fej)

Répa, krumpli, petrezselyem, paradicsom, paprika, fehérrépa (ízlés szerint, változó mennyiségben)

Zöldségleves, erőleves kocka (vagy ha van rendes erőlevesünk, akkor az is jó)

 
Tejföl, liszt, pirospaprika, erőspista, ecet, cukor, só, bors, fokhagyma (a habaráshoz)

Napraforgó olaj


Első lépésként felkockázzuk apróra a szalonnát, felkarikázzuk a kolbászt, megtisztítjuk, és apróra vágjuk a hagymát. Szintén megtisztítjuk, hasábokra vágjuk a répát, a krumplit pedig karikázzuk-felezzük. Mosás után a paprikát négybe vágjuk (csumájával együtt), a paradicsomot pedig cikkekre.


Miután előkészítettük a hozzávalókat, felhevítünk egy kis olajat egy fazékban. Beleszórjuk a szalonnát és a kolbászt (plusz a szalonnabőrt). Mikor már kieresztette a zsírját-ízét az egyveleg, akkor rárakjuk az apróra vágott hagymát. Amikor üveges, rárakjuk a répát, krumplit. Rövid ideig pároljuk, majd a zöldbabot rászórjuk. Felöntjük vízzel (nincs konkrét mennyiség, szemmérték szerint kell), beledobjuk a leveskockát (ha víz helyett erőlevessel öntöttük fel, akkor nem kell kocka), a paprikát, paradicsomot.  A nagycsokor petrezselyem felét egészben belerakjuk, és elkezdjük főzni az egészet.


Eközben a tejfölt összekeverjük a liszttel, pirospaprikával, ecettel, cukorral, sóval, őrölt feketeborssal, zúzott fokhagymával (2-3 gerezd), erőspistával, majd a leves levéből kicsit hozzáöntünk, és kikeverjük.  Amikor már majdnem megfőtt a zöldség, akkor hozzáöntjük a leveshez a habarást, és kicsit tovább főzzük, hogy testes, sűrű legyen.  Bevállalósok csilit is rakhatnak ekkor hozzá (én a Manka-féle kenyai csiliből egy felet szoktam belerakni).

A végén a maradék aprított petrezselyemmel megszórjuk.


Tálalásnál a tányér levesbe egy kanálka tejföl és egy kis friss petrezselyem illik, mellé pedig egy friss karéj kenyér.

Innen is szemezgethettek

Tepsis csirke almával

Rizsázzunk

2013. Jan. 24.

Hozzászólások (0)

Mostanában egyre inkább eluralkodott rajtam az édes-sós keverésének őrülete. Persze csak finoman és diszkréten, nem túl harsány ízeket vegyítve. Egyik nagy kedvencem a tepsis csirkecomb, amit nagyjából 15 perc alatt össze lehet dobni. Két személy részére normál tepsiben (nekem IKEÁS-kétfüles tepsi) kell elképzelni a kreációt.
Step one: egyszerű pácot készítünk a csirkéknek.
3-4 gerezd fokhagymát átnyomunk a fokhagymanyomón (én kislyukú reszelőn szoktam lereszelni), összekeverjük a pépet olívaolajjal, sóval, borssal és egy nagy kanál mézzel, majd bekenjük vele a csirkecombokat (két alsó-felső egész combról beszélünk, jó sok bőrrel, ami alá betuszkoljuk a pác nagyját, a felszínén pedig szétkenjük a maradékot).
Step two: előkészítjük a köretet.
2-3 szem közepes krumplit jól megmosunk, héjjastul cikkekre vágunk, egy közepes fej hagymát megtisztítunk és felkarikázunk, egy nagyobb paradicsomot felkockázunk (kb nyolc kocka), egy közepes almát megmosunk, meghámozunk, felkockázunk (csak úgy mint a paradicsomnál, itt sem kell „elaprózni”), 5-6 megtisztított fokhagymagerezdet félbevágunk.
Step three: bele a tepsibe!
A csirkecombokat belerakjuk a tepsibe, és egyenletesen szétszórjuk körülöttük a köretnek valót, majd sóval-borssal enyhén megszórjuk, és egy kis olívaolajat is rakunk rá.
Step four: készre sütjük.
Alufóliával lefedjük a tepsit, és a hideg sütőbe berakjuk. Miután elérte a sütő a 200-220 fokot, további egy órán keresztül légkeveréssel sütjük. Ezt követően egy pillanatra kinyitjuk a sütő ajtaját, levesszük az alufóliát, és hagyjuk, hogy finom ropogós-aranybarnára piruljon az egész.
Ne aggódjunk, ha levet eresztenek a hozzávalók, a szaft könnyű, nyugodtan megöntözhetjük vele tálaláskor az ételt, nem nehezíti el a fogást! Egy pohár könnyű fehérborral az igazi. 

Innen is szemezgethettek

Padlizsánkrém, az ezerarcú

Rizsázzunk

2012. Jun. 12.

Hozzászólások (0)

Ma volt egy kis időm és munka után meglátogattam a Fővám téri piacot. Örömmel láttam, hogy a padlizsán olcsó is, ráadásul gyönyörű. Vettem még petrezselymet, mert arra mindig szükség van, lilahagymát, és még sok más mindent, de ezeket kifejezetten az eltervezett padlizsánkrémhez szereztem be.
A padlizsánkrém változatainak se szeri se száma, talán abból fakadóan, hogy sok mindennel összefér, és jól alakítható… Olyan mint azok a nők, akik smink nélkül kicsit jellegtelenek, viszont sminkkel szupermodelleké változnak. 🙂
Hozzávalók:

1 db szép nagy padlizsán
3 gerezd fokhagyma
1 kis-közepes fej lilahagyma
fél citrom leve
olivaolaj-tökmagolaj (a lilahagyma sütéséhez való mennyiség kell, de lehet bőven használni, mert jót tesz az egész krémnek)
majonéz, só, bors, cukor, petrezselyem ízlés szerint
A padlizsán szép termetes volt, valamivel több, mint fél kiló. Az igazság az, hogy bár elméletben tudom, hogy jó hosszan sütőben kellene sütni, alufóliával, de nekem van egy gyors és bejáratott, egyszerű módszerem. Miután megmostam a padlizsánt, levágom a szárát, félbe vágom, ráteszem egy tányérra, folpakkot húzok rá, és maximum fokozaton 10 percre berakom a mikróba. Miután kivettem és kihült, kikapartam a lényeget a héjjából, összeturmixoltam (de csak meg-meg nyomva a turmixgép gombját, mert úgy szeretem, hogy kicsit darabos-szálas marad). Olivaolajat egy kislábasban fölforrósítottam, kevertem bele tökmagolajat is, majd házi termesztésű szárított csilit raktam bele. Picit átsütöttem, hogy az olaj finom csípős legyen. Ez után egy kisebb fej apróra vágott lilahagymát suhintottam rá, s amikor már majdnem készre fonnyadt, két nagy csipet cukorral édesítettem meg. Ezután a só következett végül még ameddig forró volt, bele raktam az idei friss fokhagymát (3 kisebb gerezd), Hozzá aprítottam még egy kevés petrezselymet, frissen őrölt borssal ízesítettem, és hagytam az egészet kicsit hűlni. Az összemixelt padlizsánhoz hozzáadtam majonézt (nem spóroltam vele), egy kisebb citrom felének a levét, majd belekevertem a csilitől megszabadított hagymás-fokhagymás őrületet. Az egészet jól összedolgoztam. Pirítóssal, uborkával, paradicsommal könnyű és mennyei nyári lakoma!
Jó étvágyat kíván hozzá keresztapu, a Hébe-hóba házigazdája! 😀

Innen is szemezgethettek

Társszerzői prömier eper dzsemlekvárral

Rizsázzunk

2012. Jun. 06.

Hozzászólások (1)

Először is szeretném kifejezni hálámat és köszönetemet eme blog háziasszonyának, Mankának (illetve Mesinek), hogy gondolt rám, és létrehozta a Hébe-hóba rovatot, amely nélküle nem jöhetett volna létre (már csak azért sem, mert itt kizárólag ő garázdálkodik admin jogokkal 🙂 ).

Nem szeretném tovább fecsérelni az időt magasztos előszavakra, inkább a tárgyra térek, jelen esetben az eperdzsemlekvár főzésére. Bár sokáig úgy gondoltam, hogy a befőzés a nagyik dolga, mégis úgy hozta az élet, hogy 33 éves fejjel rákaptam a dzsem/lekvár főzés ízére. Persze ehhez nagyban hozzásegített, hogy a párommal hosszas keresgélés után sem találtunk boltban kapható finom, legalább 60%-os gyümölcstartalmú tisztességes dzsemlekvárt (még csillagászati összegekért sem igazán). Márpedig ez a hétvégi reggelik elengedhetetlen kelléke.

Első alkalommal nagyjából másfél kiló csumázott, mosott, ép, egészséges eperhez 600 gramm cukrot raktam, jó sokáig főztem, amíg a szörpszerű állagnál kicsit sűrűbb lett a szétfőtt eprektől. Ez még mindig nem kenhető ilyen formában pirítósra, mert lefolyna a szélén a szirup, ezért “megbolondítottam” egy kis étkezési zselatinnal (kb. három kávéskanálnyi). Kicsit összeturmixoltam botmixerrel, de azért maradt jónéhány egész szem eper is benne. A legnagyobb aggodalmam az eltarthatóság volt, ezért nagyjából másfél óra főzőcskézést követően, az üvegekbe öntögetés előtt beleszórtam egy csipet befőzési szalicilt a rotyogó matériába. Miután a kimosott üvegekbe töltöttem a dzsemlekvárt, a tetejére is szórtam egy csipetnyit, és a befőttes üvegek tetejét is bekentem szalicillel (für alle fälle). A forróvízzel fertőtlenített fedőket jól rácsavartam, az üvegeket fejjel lefelé fordítottam és egy napra szárazdunsztba raktam, hogy szép lassan hűljenek.
Második alkalommal dzsemfixet vettem, ami zselésít és tartósít is. Nagyjából követtem az utasítást: 2,8 kiló eperhez 1 kg cukrot és 2 zacskó Haas dzsemfixet  használtam. Másfél órányi főzés után botmixerrel kicsit összedolgoztam, beleraktam a dzsemfixeket, majd kb 20 percnyi főzés után beleöntöttem a cukrot és fél órán keresztül összeforraltam az egészet. forralás közben egy fél citrom levét is belelöttyintettem, mert azt írták a dzsemfix zacskóján, hogy akkor még sűrűbb lesz a misung. A Szalicilt itt a dzsemlekvárba nem tettem, csak az üvegek száját kentem be és a kitöltött dzsemlekvár tetejére szórtam picit.
Az első befőzésről tudom, hogy finom lett, a másodikat még nem kóstoltam (igazándiból még mindig a szárazdunsztban ülnek, lassan egy hete nincs időm/lelkierőm kivenni őket). Az eltarthatóságról meg majd a téli üvegnyitogatáskor tudok számot adni.
És nyilván mindenkiben felmerült, hogy miért dzsemlekvár… Hát azért. A dzsemben darabosan vannak a gyümölcsök, a lekvár homogén állagú (http://www.origo.hu/tafelspicc/alapanyag/20120604-mitol-lekvar-es-mitol-dzsem.html). Nálunk meg valahol félúton van az egész, mert így szeretjük 🙂
Keresztapu

Innen is szemezgethettek

Meghívott vendégművészek

Rizsázzunk

2012. Jun. 05.

Hozzászólások (0)

Apa főz és Hébe-hóba néven új rovatokkal bővülök. Remélhetőleg…

Innen is szemezgethettek

Frissebb bejegyzések »
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!