Nem vagyok egy sunshine Barbie. Nem szeretem a nagy meleget. Napallergiám is van, meg falfehér bőröm, lipántos pesti nőcske lettem, amióta hátat fordítottam a vidéknek.
Ami nagyon jó a nyárban, hogy nem győzzük venni és enni a friss zöldségeket és gyümölcsöket. Kovászos uborka minden mennyiségben jöhet jéghidegen. Ma megcsináltam az idei első adagot. Tavasztól őszig délutánonként járnak az utcánkba mozgó árusok, akik zöldséget, gyümölcsöt árulnak persze teljesen jogtisztán… Vettem tőlük még szerdán kovászolni való uborkát, meg kaprot, ma pedig teleraktam az egyik 5 literes befőttes üveget és már érik is kint az erkélyen a kovi ubi.
 |
| Kovászos uborka |
Hozzávalók:
2-3 kg kovászolni való uborka – lehetőleg minél kisebbek
3 fej fokhagyma
1 nagy csokor öregebb kapor
kenyér
4-6 ek. só
víz
steril géz
3liter vizet feltettem forrni. Annyi sót tettem bele, amitől jó sós lett. Amíg a víz felforrt, alaposan megmostam az uborkákat, a végeiket levágtam és mindegyiket bevagdostam hosszában 3 helyen. Megpucoltam a fokhagymákat. A kenyeret becsomagoltam a gézbe.
Kimostam a befőttes üveget. Az aljába szórtam a fokhagymából, majd egymás mellé állítgattam az uborkákat. Amikor az első réteg megvolt, megint tettem az üvegbe fokhagymát, majd erre jött egy újabb réteg uborka, aztán fokhagyma. Egészen addig rétegeztem, amíg megtelt az üveg. Arra kell csak figyelni, hogy maradjon a tetején hely a kapornak és a kenyérnek. Amikor ezek is az üvegbe kerültek, tányérba állítottam az üveget, hogy amikor érni kezd az uborka, abba folyjon a felesleges lé és ne szét és szana. Az egészre rámertem a forró sós vizet, és lefedtem egy másik tányérral. Kitettem az erkélyre, egy olyan helyre, ahol folyamatosan éri a nap. Innentől már önjáró a folyamat, a nap megteszi a dolgát. Ha marad ez a meleg és napos idő, vasárnap vagy hétfőn már ehetjük is.
Szerintetek