Nekiláttam lefényképezni a kaját: szorgosan-gondosan megfúdsztájlingoltam az egészet. Kizártam a kutyát a helységből, volt már olyan, hogy egy pillanat alatt bezabálta a demó darabot. Volt fotó, nincs fotó. Bár most olyan nagyon azért nem tolongott a köles “fasírtért”… Aztán bekapcsoltam a fényképezőgépemet, és egy hosszabb anyázás után feltettem tölteni az akksiját. A csecsén feldíszített főzelék viszont már ott volt stúdiómban (a hálószobában az ágyon… khmmm…), és hát bebőrösödve annyira már nem guszta még ez kaja sem. Aztán kipattant az isteni szikra: hát van nekem egy új nokia telefonom zeiss optikával, amiért én tisztességesen megszenvedtem, mire lett: a régi, kb. 6 éves samsungom akksija tavaly végleg feladta, úgyhogy került helyette egy ingyen telefon, aminek fél év használat után leesett a képernyőt aktiváló gombja, így azt csak a körmöm épsége árán tudtam bekapcsolni. Kicseréltük, egy ugyanolyan, szintén nulla ft-os darabra, mert mi tanulunk a hibáinkból és exponenciálisan fejlődünk általuk. Ja. Azzal viszont egyáltalán nem tudtam telefonálni, mert 1. nem igen tudta értelmezni a térerőt, mint olyat; 2. én hallottam mindenkit, ha véletlenül mégis talált egy kis pöcöknyit, de engem senki… Itt untuk meg, és kerítettünk végre egy TELEFONT. Szóval, elővettem az új, csillogó, csillivilli telefonomat és fényképeztem. Mire végeztem, a gép akksija is feltöltődött.

A bivalytejfölt meg, ami a főzelékbe került, a piacon lőttem, a Sajtangyalnál, pedig nem is akartam tejfölt venni…

A köles “fasírt” ötlete Főzelékes Feri húsmentes ámokfutásából jött, innen:

Hozzávalók (kb. 2 főre):

a kölesfasírthoz:

5 dkg köles átmosva

kb. 1,5 dl víz

2 szál újhagyma a zöldjével együtt

1 vékony szelet gyömbér

1 kicsi vékony zsenge sárgarépa

5 dkg jó minőségű edami sajt reszelve

1 kis marék fagyasztott zöldborsó

4 levél medvehagyma

1 ek. aprított friss petrezselyemzöld

só

3 ek. olívaolaj

1 mk. dijon-i mustár

a karalábéfőzelékhez:

2 nagyobb zsenge karalábé (a levelei és a levelek szára is)

1 közepes lila krumpli (a sima is jó, pl. balatoni rózsa)

3 vékonyabb szál újhagyma a zöldjével együtt

2 vékony szelet gyömbér

2 ek. citromlé (vagy ízlés szerint)

2-3 medvehagymalevél vékonyra vágva

kb. fél liter zöldségalaplé

2 ek. tejföl (most bivalytejből készültet használtam)

2 ek. zabpehelyliszt (lehet kukoricakeményítő is)

Először a zöldségalaplevet főztem meg. Az alaposan megmosott karalábét, sárgarépát és krumplit meghámoztam, a héjdarabokat lábasba tettem. Az újhagyma zöldjéből levágtam valamennyit, azt is a zöldségek héjához adtam. Felöntöttem annyi vízzel, hogy 2 ujjnyira ellepje, majd 15 perc alatt expressz alaplevet főztem. Hagytam hűlni.

Közben összeállítottam a köles “fasírtot”: a vizet felforraltam egy 1 mk. sóval. A kölest alaposan átmostam, majd a forrásban lévő vízbe tettem és kb. 10 perc alatt készre főztem. Kicsit szotyósra hagytam. Egy keverőtálba öntöttem. A finomra vágott újhagymát forró serpenyőben kevés olívaolajon megdinszteltem, belereszeltem a sárgarépát és hozzáadtam a zöldborsót is. Pár percig pároltam, amíg a borsó ressre puhult. A köleshez adtam. Hagytam picit hűlni, belereszeltem a sajtot, sóztam, beletettem a mustárt és alaposan összekevertem. 1-2 ek. zöldségalaplevet is adtam hozzá. Kb. 3 centi átmérőjű pogácsákat csináltam a köleses keverékből, vizes kézzel. Nagyjából 1 centi magas pogácsák készültek. Kicsit félretettem, amíg elkészítettem a főzeléket. Amikor a főzelék elkészült, forró serpenyőben kevés olívaolajon oldalanként kb. 5 perc alatt kisütöttem a köles “fasírtokat”. Ha túl száraznak találjuk sütés előtt a masszát és nem áll össze rendesen, adhatunk még hozzá kevés alaplevet.

A főzelékhez az újhagymákat vékonyan felkarikáztam, és közepesen forró serpenyőben kevés olívaolajon pár perc alatt megpároltam. A megpucolt karalábékat és a lila krumplit nagyjából egyforma, 2×2 centis kockákra vágtam és a megpárolt hagymához adtam. Meglocsoltam a citromlével, ment hozzá a 2 vékony szelet gyömbér és 4-5 percig így pároltam tovább. Ezután felöntöttem annyi zöldségalaplével, ami 1 ujjnyira ellepte. Sóztam, és fedő alatt közepes lángon ressre főztem. 1 merőkanálnyi levet és ugyanennyi karalábét kivettem, a bivalytejföllel és a zabpehelyliszttel botmixer segítségével krémesre turmixoltam. Visszaöntöttem a lábasba a karalábéhoz, belekevertem a medvehagymát, kóstolás után még kicsit sóztam. Amikor besűrűsödött, lehúztam a tűzről.

Tálaláskor felhasználtam a petrezselyemszárakat és a karalábélevelek szárát is felaprítva, így gyakorlatilag semmi sem ment kárba.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Tavaszi köles Karalábéfőzelék zöld spárgával Citromos brokkolifőzelék zabpelyhes ricottás lepénnyel Sültcékla-saláta citromos kakukkfüves sárgarépával, házi szezámmagkrémmel

Töltött karalábét akartam főzni a hétvégén, de Anyu keresztbe húzta a számításaimat, mert töltött kelkáposztát csinált és hozott is belőle. Most egy halom karalábén ülök, úgy érzem magam, mint egy lökött tyúk, aki a kotlik a tojásain és várja a csodát.

Főzelék már rég volt, zöld spárgát meg még pénteken vettem a piacon, ijedtemben, hogy vége a szezonnak, annyit, mintha soha többet nem teremne már.

Húsmentes Hétfő kipipálva!

Előkészítés: 10 perc

Főzési idő: 15-20 perc

Hozzávalók (1 főre, vagyis nekem):

2 közepes karalábé

6-8 szál zöld spárga

2 ek. olaj (repce vagy napraforgó, esetleg olíva)

1 kis fej vöröshagyma

1 kis gerezd fokhagyma

só

bors

kb. 0,5 dl sűrű zsíros kókusztej (ha kell, önthetünk még hozzá)

1-2 ek. limelé

víz vagy zöldségalaplé

1 csokor petrezselyemzöld

néhány szem mandula durvára vágva

Meghámoztam és kisebb kockákra (kb. 2×2 cm) vágtam a karalábékat. A megpucolt vörös és fokhagymákat finomra aprítottam. Megmostam a petrezselyemzöldet, hagytam száradni.

Egy kisebb fazekat hevíteni kezdtem, beleöntöttem az olajat, rádobtam a vöröshagymát és finomra pároltam. Kicsit sóztam. Beletettem a felkockázott karalábét és a finomra a aprított fokhagymát. Kicsit lepirítottam. Felöntöttem annyi vízzel, ami 1 ujjnyira ellepte. Sóztam, borsoztam, hozzáadtam a petrezselyem zöld felét finomra vágva. Fedő alatt, közepes tűzön főzni kezdtem. Közben lepattintottam a spárgák fás részét és 1 centis darabokra vágtam. Amikor a karalábé majdnem megfőtt, hozzáadtam a zöld spárgát. A kókusztejet a botmixer edényébe tettem, adtam hozzá 1 merőkanál levet, a 2 ek. lime levet és a karalábé 1/3-át. Krémesre turmixoltam és hozzáöntöttem a karalábéhoz, kóstoltam és kicsit még sóztam és borsoztam. Egyet rottyantottam rajta. Belekevertem a maradék  petrezselyemzöldet is.

Tálaláskor megszórtam még egy kevés petrezselyemmel és a durvára vágott mandulával.

Facebook: Rizsázzunk!

Instagram: rizsazzunk_blog

Tányérok: Eco-catering

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Kapros citromos cukkinifőzelék zöld spárgával Tavaszi zöldségleves zöldborsóval zöld spárgával újkrumplival Lazac zöld spárgával Citromos medvehagymás karalábéfőzelék mustáros köles “fasírttal”

Néhány hete, valamelyik vasárnap reggel kinyitottam az ablakot. Még február volt. Aztán csak álltam ott, lecövekelve, nem tudtam megmozdulni sem. Április illat volt. Á.P.R.I.L.I.S.! A fejemet majdnem letekerte a madárcsicsergés meg a tavaszillat. Ennek a napnak az emlékére áll itt most ez a karalábéfőzelék. A zabfasírt meg csak úgy. Vagyis mégsem csak úgy. Történt ugyanis, hogy a hosszú hétvégén kaptam egy receptes újságot Rozitól, amit kifejezetten nekem választott. Szigorúan szakmai alapon:  ajándékba egy kis csomag gumicukor volt hozzá.

Előkészítés: 15 perc

A főzelék főzési ideje: kb. 15 perc

Zabfasírt sütési ideje: kb. 30 perc

Hozzávalók (2 főre):

a karalábéfőzelékhez:

3 közepes karalábé

1 nagy krumpli

1 kis fej vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

2 vékony szelet gyömbér

1 kis csokor petrezselyem

1-2 ek. citromlé

só, fehérbors ízlés szerint

víz

1-2 ek. görög joghurt

1 ek. kukoricakeményítő – ha szükséges

a zabfasírthoz:

20 dkg apró szemű zabpehely

kb. 3 dl víz (ha van, zöldségalaplé)

só, fehérbors ízlés szerint

1 nagy csipet őrölt (római) kömény

2 szál újhagyma

1 ek. lenmag durvára őrölve

1 nagy marék tökmag pirítva

1 kis csokor petrezselyemzöld

néhány csipet őrölt füstölt fűszerpaprika

kevés olaj a sütéshez

A zabfasírttal kezdtem. A sütőt előmelegítettem 180 fokra, egy tepsit kibéleltem sütőpapírral. Mozsárban megőröltem a lenmagot. Száraz forró edényben kicsit megpörköltem a tökmagot. Megpucoltam és apróra vágtam az újhagymát és a fokhagymát. Kevés olajon kevés sóval megpároltam a hagymákat, hozzáadtam a zabpehely felét, a köményt és a borsot. Felaprítottam a megmosott petrezselyemzöldet, a fűszeres zabpehelyhez kevertem. Annyi vizet adtam hozzá, hogy sűrűbb zabkása állagot kapjak. 1 percig főztem, majd elzártam a tüzet. Hozzáadtam a lenmagot, a pirított tökmagot és a maradék zabpelyhet, alaposan elkevertem. Ha szükséges, adjunk még hozzá folyadékot. Lefedve állni hagytam, hogy a zabpehely felszívja a vizet. 10 perc pihentetés után nedves kézzel közepes pogácsákat formáztam a masszából, a sütőpapírral bélelt tepsire tettem, megkentem olajjal és 30 perc alatt megsütöttem. 15 perc után megfordítottam, a másik oldalát is lekentem olajjal és készre sütöttem.

Amíg a zabfasírt sült, megfőztem a karalábéfőzeléket. A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítottam és alacsony hőmérsékleten, kevés olajon, kevés sóval megpároltam. A megpucolt krumplit és karalábét kb. egyforma, 2×2-es kockákra vágtam, a megpárolt hagymákhoz adtam, meglocsoltam 1 ek. citromlével és pár percig így pároltam. Felöntöttem annyi vízzel, ami fél ujjnyira ellepte, beledobtam a 2 szelet gyömbért, sóztam, borsoztam és fedő alatt megfőztem. 1 merőkanálnyit kivettem és a joghurttal együtt botmixerrel krémesre turmixoltam (a gyömbérszeleteket is). Ha így nem elég sűrű, adjunk hozzá 1 ek. kukoricakeményítőt. Beleszórtam a megmosott, finomra vágott petrezselyemzöldet. Ha szükséges, sózhatjuk, borsozhatjuk és/vagy adhatunk hozzá még egy kevés citromlevet.

Tálaláskor adtam még hozzá egy kevés friss petrezselyemzöldet. Szerintem a zab”fasírt” langyosan igazán finom, vagyis az van, hogy én forrón egyáltalán nem szeretem. 🙂

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Vöröslencse leves baharattal és görög joghurttal Sültcékla-leves Tiganites – görög palacsinta Julia Child nyomában – fűszeres paradicsom és pirítós

Van az úgy, hogy olyan dolgot látunk, ami nem egyezik az ízlésünkkel, az értékrendünkkel, az elképzeléseinkkel. De vajon tökös-e az, aki lefikázza minősíti azt, ami neki nem tetszik, minősítve ezzel valamit, vagy valakit? Tökös-e az, aki azt gondolja, csak az ő igazsága létezik, az az egyetlen, a megdönthetetlen és egyetemes? Más valaki minősítése tulajdonképpen önmagunk minősítése, önmagunkról mondott ítélet, még akkor is, ha erről fingja sincs ezt nem tudatosan teszi. Az ítélkezés nagyon nem menő. Sokszor az az érzésem, mintha már csak olyan seprőket lehetne kapni, amik csak a másik portáján sepernek, a sajáton meg egyáltalán nem működnek…

A vélemények fontosak, kellenek is, mondjuk el bátran, de tartsuk tiszteletben a másikat és ne minősítgessünk. Attól, hogy valami nekem nem tetszik, valamivel nem értek egyet, az még nem biztos, hogy rossz.

Nem váltottam profilt, nem megyek át életmódtanácsolós, spirizős blogba, de a minap kaptam egy olyan hozzászólást, amitől egy pillanatra elszállt belőlem az úrinő és még cifrákat is mondtam. Hiszen ami az egyiknek normális vagy természetes, az lehet, hogy a másiknak nem az. És fordítva is így van. Különben is, mi az, hogy normális? Egy pillanatra elgondolkoztam azon, hogy letiltom a kommentálás lehetőségét a blogon, azért, mert nem vagyok kíváncsi a beszólós, minősítősítő stílusra. Továbbra is örülök minden visszajelzésnek, de a stílust és a hangnemet szűrni fogom. A világ így is eléggé agresszív és önző, nem az én blogom lesz az, ahol edzeni lehet. Itt nincs helye az alpári stílusnak.

Valahol olvastam, hogy a szabadság nem azt jelenti, hogy azt csinálhatok, amit csak akarok, hanem azt, amikor nem azt csinálom, amit mások elvárnak tőlem. Évek óta írom a blogomat, a szívem csücske, kéretik ezt tiszteletben tartani és nem itt kiereszteni a gőzt. Arra ott van a futópálya, vagy (ha valaki nagyon nem bír magával) a férjek/feleségek… Nem célom másoknak megfelelni, és sem bárkinek is megmondani a tutit. Ez nem egy szakácskönyv, ez az én blogom, ami engem tükröz, azt, ahogyan én érzem a főzést, a konyhán keresztül pedig a világot. Illatosnak, színesnek, ízesnek. Van, hogy egyszerűnek, van, hogy bonyolultnak. És a hangulatomnak megfelelően főzök, vagy sütök.

Előkészítés: kb. 5 perc

Főzési idő: kb. 15 perc

Hozzávalók (1 főre, azaz nekem):

1 közepes fej zsenge karalábé a leveleivel együtt

2 szál újhagyma

1 tk. vaj vagy 1 ek. olívaolaj

víz (amennyi 1 ujjnyira ellepi a karalábét a lábasban)

1 nagy csipet só

1 csipet őrölt fehér bors

1 nagy csipet őrölt kurkuma

1 tk. citromlé

2 púpozott ek. görög joghurt

1 púpozott ek. kölesliszt

Meghámoztam és felkockáztam (kb. 1,5 centi) a karalábét. A kisebb leveleket megmostam és vékonyan felcsíkoztam. Apróra vágtam az újhagymát, az zöldjéből félretettem egy keveset.

Egy közepes lábast hevíteni kezdtem, beletettem a vajat, és rádobtam a hagymát. Pár perc alatt üvegesre pároltam. Hozzáadtam a karalábét és pár percig erősebb lángon pirítottam. Jó nagy csipet sót adtam hozzá, borsoztam, hozzáadtam a felaprított karalábélevél felét, felöntöttem annyi vízzel, amennyi ellepte és fedő alat bő 10 perc alatt ressre főztem.

Az 1/3-át a botmixer edényébe tettem, leturmixoltam a kölesliszttel, a joghurttal, a citromlével és a kurkumával együtt. Visszaöntöttem a lábasba, egyet forraltam rajta, elzártam alatta a tüzet, belekevertem a maradék felvágott karalábélevelet és az újhagyma zöldjét is.

Facebook: Rizsázzunk!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Citromos medvehagymás karalábéfőzelék mustáros köles “fasírttal” Karalábéfőzelék joghurttal és citrommal Karalábéfőzelék zöld spárgával Úsztatott joghurtos amerikai (stílusú) palacsinta