Rizsázzunk!

Sárga! színű fejtett zöldbab

Ha egyszer zöldbab, akkor az legyen ZÖLD bab. A krumplileves meg krumplileves, de ez meg egy másik történet… Soha nem értettem, hogy a sárga színű babot miért hívják mégis zöldbabnak. Persze, sose kerestem a választ vérverejtékesen, csak amikor ilyet veszek, gondolkodóba esem. 
Na mindegy is. Szóval Rozi megette élete első sárga színű fejtett zöldbab főzelékét. Egyen ebédünk volt tegnap. Annyira, hogy még Rozi nagyanyja is ezt ebédelte, mert éppen itt volt. Így járt. 🙂
Hozzávalók:

50 dkg sárga fejtett zöldbab (de miért zöld, ha egyszer SÁÁÁÁRGA? 😀 )
1 közepes fej krupli
1 fej vöröshagyma
fél liter víz vagy ha van otthon, akkor húsleves (ha szükséges, a főzés során elpárolgott folyadék pótolható. Én úgy szeretem, ha van leve bőven)
1 kisebb csokor kapor
olívaolaj
1 evőkanál joghurt (most volt itthon görög joghurt, Rozi adagjába azt tettem, ettől jó sűrű és krémes lett)
2 evőkanál tejföl (nekem :D)
opcionális:
cukor ízlés szerint (a sajátomba most tettem)
ecet ízlés szerint (a sajátomba most tettem)
2 evőkanál liszt (most fele búzaliszt, fele zabpehely liszt volt)
Az olívaolajat egy kisebb fazékban hevíteni kezdtem. Közben a vöröshagymát megpucoltam, felaprítottam, majd az olívaolajon üvegesre pároltam. Közben enyhén sóztam. Ezalatt a krumplit megpucoltam és nagyobb kockákra vágtam. A babbal együtt a hagymára tettem és közepes lángon pár percig fedő alatt hagytam őket pirulni. Ezután megszórtam a kaporral, alaposan átkevertem és felöntöttem a vízzel. Fedő alatt hagytam megfőni. Ez nagyjából negyed óra volt.
Amikor a krumpli és a bab is megfőtt, kivettem Rozi adagját, amihez a babot botmixerrel, a krumplit villával áttörtem, majd elkevertem néhány evőkanálnyi főzőlével és a joghurttal. Megkóstoltam és egy csipet sóval még ízesítettem.
A felnőtt adaghoz a 2 evőkanál lisztet elkevertem a 2 evőkanál tejföllel és kevés főzőlével. Ezzel behabartam a főzeléket és egyet hagytam rottyanni, hogy a habarás besűrűsödjön. 
Csak a saját fejadagomhoz tettem egy kis cukrot és ecetet, mert most ezt az ízt kívántam a zöldbabhoz. Ahogyan néha a nagymamám is csinálta…

Lekváros bukta

A vasárnapi füstölt sonkás zöldbableves méltó párja volt a lekváros bukta. 
Lekváros bukta
Hozzávalók:
60 dkg fehér búzaliszt
3 dl tej
3 evőkanál cukor
2,5 dkg friss élesztő (jó az instant is, abból egy 7 grammos csomag kell)
1 tojás
2 tojássárgája
6 dkg vaj, olvasztva
csipet só
szilvalekvár + baracklekvár (vagy ki mivel szereti)
1 tojás a kenéshez
A tejet a cukorral meglangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt, ami 10-15 perc alatt szépen felfutott, habos lett. 
Amíg az élesztő hergelte magát, egy nagy tálba szitáltam a lisztet. Beleütöttem az egész tojást és a 2 tojássárgáját, beletettem a csipet sót. A liszt közepébe csináltam egy mélyedést, majd beleöntöttem a cukros, élesztős tejet és sima, lágy tésztát dagasztottam. Először a tálban, majd amikor kezdett összeállni a tészta, a lisztezett pulton dagasztottam tovább, majd a végén visszatettem a tálba és hozzáadtam az olvasztott vajat. Itt van egy pont, amikor az ember hajlamos feladni, hiszen a szépen megdagasztott, már együttműködő tészta a folyékony vajtól kirekesztővé és hisztissé válik és alaposan meg kell dolgozni, hogy befogadja a vajat. Az egész dagasztás kb. 10 perc volt, a karom már majd leszakadt, de hát muszáj, meg kell adni a tiszteletet a kelt tésztának. 
Miután visszatért az élet a karjaimba, egy szórásnyi liszttel meghintettem a tészta tetejét, tiszta konyharuhával letakartam és meleg helyen hagytam a duplájára kelni. Ez nagyjából 30-40 perc volt. 
Közben kizsíroztam egy nagy tűzálló tálat, most egy 20×30 centiset. A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez a 4-es fokozat lehet).
Amikor a tészta megkelt, a lisztezett pultra borítottam és ujjnyi vastagra nyújtottam. Igyekeztem viszonylag egyforma négyzeteket vágni, kb. 8 centiseket. Mindegyikre tettem bőven lekvárt, majd feltekertem mindet és a tálba tettem őket úgy, hogy teljesen kitöltsék azt. Letakartam a buktákat és 30 percig hagytam kelni őket. Mesésen megemelkedtek még egyszer. A tetejüket megkentem felvert tojással, majd kb. 30 perc alatt szép aranybarnára sültek a sütőben. 
Porcukorral és porcukor nélkül ehető. Ki hogyan szereti.

Lasagne

Fiús hétvége volt. A fiúk pedig unásig tudnának enni mindenféle tésztás kaját. Rozi még úgysem kóstolt semmi ilyet, úgyhogy lasagne-t csináltam.

Balatonfüreden voltunk tegnap anyósoméknál. Még ott, a helyi angol hiperláncban bevásároltunk, mert tudtuk, hogy közel 2 órányi autózás után itthon már nem lesz kedvünk boltba menni. De ma reggel sem tudtuk volna rávenni magunkat. Szóval amíg Rozi aludt, a fiúk  meg kirobbanthatatlanul psp-ztek, elmentünk boltba. Verhetetlenül romantikus program kettesben.:-)

A lasagne
Hozzávalók, ahogyan most készült:
50 dkg lasagne száraz tészta (lehet házi, mi most készet vettünk, durumból, tojás nélkül)
50 dkg darált hús
2 fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma
1 cukkini
1 nagyobb fehérrépa
1 nagyobb vagy 2 kisebb sárgarépa
2-3 evőkanál sűrített paradicsom
5 dl paradicsomlé
1 evőkanál cukor
só, bors
szárított zöld fűszerek – bazsalikom, kakukkfű, majoránna, oregánó
2-3 babérlevél
extra szűz olívaolaj
A besamelhez:
1 evőkanál vaj
3 evőkanál liszt
4-5 dl tej
só, bors
opcionálisan szerecsendió
parmezán és trappista sajt a tetejére
A vöröshagymát felaprítottam, majd olívaolajon fonnyasztani kezdtem. Sóztam. Közben megpucoltam és közepes darabokra vágtam a zöldségeket. Amikor a hagyma üveges lett (nagyjából 5 perc), hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát, rátettem a darált húst és közepesen erős tűzön fehéredésig sütöttem (nagyjából 5 perc). Hozzáadtam a sárga -és fehérrépát és már csak közepes tűzön főztem tovább nagyjából 10 percig. Ezután rátettem a 2 evőkanál sűrített paradicsomot, amivel 1 percig hagytam rotyogni. Ekkor beleöntöttem a paradicsom levet, megszórtam a zöld fűszerekkel és őröltem rá borsot. Alacsony tűzön 10 percig főztem. Kóstolás után még egy kicsit fűszereztem plusz sóval, borssal és zöld fűszerekkel. 
Amíg a ragu egy utolsót rottyant, megcsináltam a besamelt. A vajat felhevítettem, a tüzet közepesre mérsékeltem, majd rászórtam a lisztet és alaposan összedolgoztam a vajjal. Ezután apránként felöntöttem a tejjel és kézi habverővel csomómentesre kevertem. Sóztam, borsoztam és 1-2 perc alatt sűrűre főztem. 
A sütőt előmelegítettem 180 fokra. 
Egy tűzálló tálat kivajaztam, és elkezdtem rétegezni a hozzávalókat: tészta, besamel, ragu, tészta, besamel, ragu, tészta besamel, ragu, tészta, besamel, reszelt parmezán, reszelt trappista. A tésztát nem főztem elő, a besameltől megpuhult a sütőben. 
Rozinak pontosan ugyanúgy csináltam a ragut, mint magunknak, csak kevesebb sóval és sűrített paradicsom nélkül. Neki megfőztem a tésztát, az egészet durvára pépesítettem botmixerrel és szórtam bele reszelt trappistát. 

Almás lepény, ahogy a nagymamám (nem) csinálta

Elmenekülünk a városból a március 15-i őrjöngés elől. Fel a “hegyekbe”, egy rét kellős közepére, ahol sokszor még térerő sincs, nem, hogy ajtókat csapkodó szomszédok, meg kirakat magyarkodók. Mert azt nagyon tudják csinálni.
 
A menüt már kitaláltuk. Bográcsos paprikás krumpli, palóc leves, szalonnás tojás, csirkepaprikás. Norbiápdét rulez. Ezt ellensúlyozandó, sütöttem egy almás lepényt, kevés cukorral, savanykás almából, ahogyan a nagymamámtól tanultam.Na nem azt, hogy lustaságból nem kell lereszelni az almát. Soha többet ilyet. Ízre 10 pontos volt, de állagra… Bocs, Nagymami.

 
Hozzávalók:
A tésztához:
40 dkg fehér liszt
15 dkg zsír
10 dkg vaj (de lehet csak zsírral, akkor 25 dkg kell)
12 dkg kristálycukor
1 tojás sárgája
1 csomag sütőpor
1 csomag vaníliás cukor (vagy ennek megfelelő mennyiségű házi vaníliás cukor; 1 csomag 10 gr)
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
1-2 evőkanál tejföl
csipet só
Az töltelékhez:
2 kg savanykás, kemény alma
3 csomag vaníliás cukor (vagy ennek megfelelő mennyiségű házi vaníliás cukor; 1 csomag 10 gr)
fél – 1 citrom leve és héja
10-15 dkg darált dió
őrölt fahéj és szegfűszeg
kevés zsemlemorzsa az alma töltelék alá
1 tojás sárgája a kenéshez
A sütőt előmelegítettem 200 fokra. Ez gázsütőn általában a 4-es vagy 5-ös fokozat. Kizsíroztam és kiliszteztem egy nagyobb tepsit (most egy 20×30-as volt).
A lisztet a margarinnal (vagy zsírral) elmorzsoltam, majd a többi hozzávalóval együtt lágyabb tésztává gyúrtam. Érdemes először csak 1 evőkanál tejföllel lazítani, és ha még igényli a tészta, hozzá lehet adni a második kanállal is. Ha a nyújtáskor túl puhának, ragadósnak találjuk, gyors mozdulatokkal át kell gyúrni 1-2 szórásnyi liszttel.
A tésztát hűvös helyre tettem pihenni. Ez történetesen és jelen esetben a hűtő volt.
Amíg a tészta pihent, megpucoltam, kicsumáztam és feldaraboltam az almát. Van amikor lereszelem, de ma este már nem volt kedvem ezzel pepecselni, ezért most csak kisebb darabokra vágtam. Megszórtam a reszelt citromhéjjal, meglocsoltam a citrom levével, édesítettem a vaníliás cukorral, fűszereztem az őrölt fahéjjal és a szegfűszeggel.
A tésztát két részre osztottam. A nagyobb gombócot nyújtottam alulra, a kisebbet pedig a tetejére, mert szerintem úgy a legfinomabb, ha a felső tészta vékonyabb. Nem baj, ha elszakad, vagy nem pontosan tepsi alakú és méretű a kinyújtott tészta, hiszen könnyedén kozmetikázható egy kis szétnyomkodással, vagy egy kis darab tésztával. Az alsó tésztát megszórtam egy kevés zsemlemorzsával, hogy az alma leve a lehető legkevésbé áztassa el. Erre egyenletesen ráterítettem a darált diót, majd az almát, végül befedtem a vékonyabbra nyújtott tésztával. A tetejét megszurkáltam, hogy a sütés közben keletkező gőz távozni tudjon és a ne púposodjon fel a tészta. Megkentem a felvert tojássárgával és betettem a sütőbe 40 percre. Halvány aranybarnára sütöttem. Én nagyjából 5 perccel a sütési idő vége előtt meg szoktam nézni a lepényt, mert a mi sütőnkben általában 35 perc elég szokott lenni neki.
Porcukorral megszórva és/vagy baracklekvárral szoktam tálalni. Nyáron egy gombóc vanília fagylalt jár mellé, mert a hideg-meleg kontraszt zseniális. De akár egy kevés porcukorral kikevert tejföllel is isteni.

Megint az angolok. A vanília sodó

Az angol almatorta receptjénél már említettem, hogy legutóbb angol vanília sodót csináltam hozzá. Nem volt a mellettünk lévő kis boltban vanília fagyi, ezért lett a sodó.

Íme.

Hozzávalók:

fél liter tej
2 tojássárgája
5 dkg cukor
1 evőkanál kukoricaliszt – lehet sima fehér is
1 vanília rúd – ha nincs, vaníliás cukor is jó, csak akkor a csomag vaníliás cukor mennyiségével kevesebb sima cukrot mérek ki
1 evőkanál vaj

A tojássárgákat simára kevertem 1 dl tejjel, a cukorral és a liszttel. A maradék tejet felforraltam és hozzáadtam a lisztes, cukros tojássárgáját. Folyamatosan keverve felfőztem, de nagyon figyeltem rá, hogy ne forrjon, különben a tojássárgája csomós rántottává változott volna. Amikor kész lett, lehúztam a tűzről és belekevertem a vajat. Ettől szép fényes lett.

Onnan lehet tudni, hogy a krém készen van és megfelelő sűrűségű, hogy bevonja a kanalat, ha pedig egy csíkot húzunk rajta, a mártás nem folyik össze rajta.

Ez egy sokat használt, jól bevált recept. Univerzális. Ha vanília mártást szeretnék, csapott evőkanálnyi lisztet teszek hozzá, ha pudingot, akkor púposat.

Szúrós szórós túrós

Régóta szemeztem ezzel a recepttel. Több okból is. Egyrészt nagyon szeretjük a túrós sütiket, másrészt a leírás alapján egyszerűnek és gyorsan elkészíthetőnek tűnt. Ráadásul mindig is érdekelt, milyen is lehet ez a szúrós túrós. Leginkább arra gondoltam, hogy a lisztben lévő sütőpor miatt lehet ez a neve, bár gyanús volt, hiszen más sütihez is kell sütőpor, mégsem szúrt egyik sem.
Ma megsütöttem végre. Tegnap sétából hazafelé, Rozival bementünk a boltba, vettem túrót, de délután már nem volt kedvem nekilátni. 
Szóval ma rákészültem, aztán összeraktam a sütit. Nem viccelek, az egész nagyjából 5 perc volt, és ebben már benne volt az is, hogy megmelegítettem az ebéd utáni kávém maradékát.

Szórt túrós
Ebben a receptben az az érdekes, hogy deciliterben adja meg a mennyiségeket, úgyhogy fogtam egy mérőpoharat és megcsináltam. 🙂
Hozzávalók:
3 dl rétesliszt
0,5 kg túró
3 csomag vaníliás cukor
3 dl kristálycukor – én csak 2 deciliternyit mértem ki, így is megfelelően édes lett
1 csomag sütőpor 
4 egész tojás
3 dl tej
kevés vaj
A sütőt előmelegítettem 180C fokra, ami gázsütőn a 3-as fokozat lehet. Alaposan kikentem vajjal a tepsit (kb. 15×30-as). 
A lisztet összekevertem a sütőporral, majd az egyik felét a kivajazott tepsibe szórtam. Egy tálban összekevertem a túrót, a vaníliás cukrot, a kristálycukrot, majd a tepsibe szórt lisztre öntöttem. 
Felvertem a 4 tojást és lassan hozzáöntöttem a tejet. A tojásos tejet ezután a sütire öntöttem, kis vajdarabokat dobáltam a tetejére, egyenletesen elszórva. 
Nagyjából 45 perc alatt készre sült, de ez sütőnként változhat. A legbiztosabb módszer ennél a sütinél is a tűpróba.

És hogy miért is szúrós szórós? Azért, mert egészen addig, amíg ma össze nem állítottam, meg nem sütöttem, majd meg nem kínáltam vele az uramat, minden alkalommal szúrós túróst olvastam a recepten. És egyszer sem  szúrt szemet, hogy a süti neve valójában: SZÓRÓS TÚRÓS. 🙂

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!