Éljen a pite. Ennél több most nem jut eszembe. De ha egyszer mégis, elmesélem ugyanitt.
Előkészítés: 20 perc + kb. 1 óra hűtés a tésztának
Sütési idő: kb. 50 perc
Hozzávalók (kb. 22 cm-es piteformához):
a tésztához:
Éljen a pite. Ennél több most nem jut eszembe. De ha egyszer mégis, elmesélem ugyanitt.
Előkészítés: 20 perc + kb. 1 óra hűtés a tésztának
Sütési idő: kb. 50 perc
Hozzávalók (kb. 22 cm-es piteformához):
a tésztához:
Ülök a teraszon és nézem, ahogyan a szél fújja a leveleket. És ahogyan szépen sorban hullanak lefelé a fákról, egymás után. Vagy együtt. A gesztenyefa kezdi a sort, mindig ő kezdi. Egy-egy gumó is leesik már. Elmúlt a nyár. Rajtam meg reggel óta ül valami nehéz melankólia. Prézli vadászik a levelekre, a koppanó gesztenyegumókat pedig megugatja. Miután ásott egy akkora gödröt, amibe másfélszer belefér, leült mellém. Most meg befészkelte magát az ölembe. Ilyenkor rápihen a következő gaztettére. Pontosan tudom, mikor készül valamire. Előtte mindig szétnéz, hogy valaki figyeli-e.
Elképesztően szépek ma a színek. Még mindig nyár illata van az erdőnek, de már érezni lehet benne a közeledő őszt is. Azt is nagyon szeretem, valahogy most mégis szomorú, ahogyan elmúlik a nyár.
A sütit még akkor sütöttem, amikor pár napja elvittük a görög barátainkat Zoli szüleihez egy ebédre.
Előkészítés: kb. 15 perc
Sütési idő: 15 + 20-25 perc
Hozzávalók (kb. 25 centis piteformához):
a tésztához:
12 ek. puha vaj
1/3 csésze finomítatlan nádcukor
1,5 csésze fehér tönkölybúza liszt
1 csipet só
1 kezeletlen citrom héja
a krémhez:
3 egész tojás
3/4 csésze cukor
1 csomag vaníliás cukor
3 ek. liszt
3 ek. + 3 ek. citromlé
5 szem szilva
1 maréknyi szeder
1 maréknyi ribizli
1 tk. fahéj
3 ek. jó minőségű rum
A sütőt előmelegítettem 175 fokra. Kivajaztam, kiliszteztem egy kb. 25 centis piteformát.
Robotgéppel összeállítottam a tésztát. Alacsony fokozaton krémesre kevertem a vajat és a cukrot, majd hozzáadtam a többi a többi hozzávalót is. A tésztát egyenletesen elterítettem a formában és 15 percre a sütőbe tettem.
Közben összeállítottam a krémet. A gyümölcsöket megmostam. A szilvákat feleztem, kimagoztam, majd a feleket is feleztem. A szederrel és a ribizlivel együtt keverőtálba tettem, megszórtam a cukorral, a fahéjjal, meglocsoltam a citromlével és a rummal. Alaposan összekevertem. Ezután simára kevertem a tojást a cukorral, hozzáadtam a lisztet is. Végül a tojásos masszába forgattam a fűszeres gyümölcsöket és jól elkevertem az egészet.
15 perc után kivettem a tésztát a sütőből, ráöntöttem a gyümölcsös tojásos masszát és ezzel együtt még kb. 20 percig sütöttem. Hagytam teljesen kihűlni. Az a lényeg, hogy a krém már ne lötyögjön, de ne is legyen kőkemény.
Tálaláskor megszórhatjuk porcukorral, adhatunk mellé lágyan felvert tejszínhabot vagy vanília sodót.
Facebook: Rizsázzunk!
Háttér: fotohatterek.hu
Ötlet: innen
Semmit sem készítettem elő. Sikerült olyan káoszban megfőznöm a szombati ebédet, amilyet már régen nem produkáltam. Így lett kb. 1 óra helyett közel 2 és fél óra, az elejétől a végééig, plusz a mosogatás. Hálás vagyok, hogy ma nem főzünk, van annyi ilyen olyan maradék, hogy ne okozzak káoszt magamnak. Szóval, ma nem lesz vasárnapi rántott hús és krumplipüré. De tejfölös uborkasaláta igen.
Nem voltak túl érettek a szilvák, meg a körte sem, viszont ebbe a sütibe éppen ezért voltak tökéletesek. Mire az egész megsült, még mindig maradt tartásuk, de kellemesen meg is puhultak.
A tészta alapreceptje Fűszeres Eszteré, nyáron sokszor sütöttem, ilyen meg olyan gyümölcsökkel, darált magokkal. A 10 körmömről lekaptak minden alkalommal, akik ették, annyira ízlett nekik. Tényleg zseniális.
Előkészítés: kb. 15 perc
Sütési idő: 30 – 40 perc (tűpróbáig)
Hozzávalók (kb. 25 cm-es formához):
10 dkg puha vaj
13 dkg finomítatlan nádcukor
2 egész tojás
2 dl tejföl
7 dkg rétesliszt
6 dkg sima liszt
6 g sütőpor (fél csomag)
1 késhegynyi szódabikarbóna
1 csipet só
1 púpozott tk. őrölt gyömbér
6 db szilva
1 nagy körte fele
1 zöld citrom leve és reszelt héja
1 vanília rúd magjai
a pálinkás gyümölcsraguhoz:
4 db szilva
fél körte
1 ek. vaj
2 – 3 ek. finomítatlan nádcukor
fél citrom leve
egy nagy löttyintésnyi szilvapálinka
A sütőt előmelegítettem 170 fokra. A formát kivajaztam és kiliszteztem,
A gyümölcsöket megmostam, kimagoztam és felvágtam. A szilvákat negyedekre, a körtét vastagabb szeletekre. A két féle lisztet a sütőporral és a szódabikarbónával együtt egy tálba szitáltam. Adtam hozzá egy csipet sót.
A puha vajat habosra kevertem a cukorral, a zöld citrom héjával és a vanília magokkal. Egyenként hozzáadtam a tojásokat és azokkal is elkeverem. Belekevertem a tejfölt és addig kevertem, amíg már kellően habos volt. Beleöntöttem a zöld citrom levét is. Hozzákevertem a lisztes keveréket és gyorsan összeforgattam.
A tésztát a kivajazott, kilisztezett formába simítottam és kiraktam a negyedelt szilvákkal és körtével. A gyümölcsök tetejét megszórtam még egy kevés nádcukorral. 30 – 35 perc alatt aranybarnára sütöttem. sütöm. 25 perc környékén tűpróbával ellenőriztem. A tű nem tisztán jött ki a tésztából, tovább sütöttem.
Amíg a süti sült, elkészítettem a gyümölcsragut. 1 ek. vajat összeolvasztottam a nádcukorral. Amikor az egész világos karamell színű lett, hozzáadtam a cikkekre vágott gyümölcsöket és a citromlevet, végül a szilvapálinkát, és addig főztem, amíg a gyümölcsök megpuhultak, de még nem főttek péppé. Addigra a pálinka alkoholtartalma is elpárolgott.
Amikor a pite megsült, kivettem a sütőből és hagytam kihűlni. Kiszedtem a formából és a szilvapálinkás gyümölcsraguval tálaltam.
Facebook: Rizsázzunk!
És már megint a gyerek. Még a legelszántabbak tudata is beszűkül, valamennyire, ha gyereke születik. Én is így vagyok ezzel most már kicsit több, mint 4 éve. Elszánt voltam és vagyok, tudatosan is figyelek rá, hogy ne csak Rozi létezzen, és ne csak ő határozza meg az én létezésemet, hiszen rajta kívül is van élet. De ettől még megmásíthatatlanul szerves részem ez a kis csibe, és az életem egy nagyon vastag szeletét ő teszi ki. Fantasztikus kis lény.
Szóval, éppen akkor, amikor a gombát vettük, meglátta az áfonyát is. És persze jött szinte pontosan ugyanaz a monológ, csak a gombát áfonyával helyettesítette, valahogy így:
“Anya, én szeretem az áfonyát. Komolyan, hidd el, én már szeretem az áfonyát. Megszerettem. Nyugodtan vehetsz belőle, meg fogom enni.”
Zseniális.
Evett belőle nyersen, magában is, de a pitét is megkóstolta. A tészta a málnás – sárgabarackos cobbleré, csak most a sütőport szódabikarbónára cseréltem, amitől még könnyebb, levegősebb lett.
Előkészítés: 15 perc
Sütési idő: kb. 35 perc (tűpróbáig)
Hozzávalók (kb. 25 centis piteformához):
15 dkg áfonya
1 körte
2 alma
1 citrom leve
2 – 3 ek. finomítatlan nádcukor
1 tk. őrölt gyömbér
a tésztához:
15 dkg tönkölybúza fehérliszt
1 csapott tk. szódabikarbóna
1 csipet só
1 tk. őrült gyömbér
10 dkg hideg vaj vagy kókuszolaj
10 dkg darált mogyoró (pörkölt, sótlan)
5 dkg (2 ek. ) finomítatlan nádcukor
1 nagyobb tojás
1 citrom leve és héja (ha kezeletlen)
1,5 dl hideg tejszín vagy kókusztej(szín)
Hazafelé vonszoltam magam, a buszon kb. 1,4 fokkal volt hűvösebb, mint azon kívül. Pedig ment a klíma. Mondjuk az ablakok nyitva voltak, a lassan és hangosan tagolt (hogy a külföldi is meghallja, a magyar meg ne értse), megállónként leadott figyelmeztetés ellenére is. Egy nyugdíjas nő zsibongott is, amikor a sofőr az egyik megállóban végigment a buszon, hogy becsukogassa az ablakokat. “A számítógépet bezzeg képesek egész nap ütni, verni ezek a semmirekellők, de az ablakot csak kinyitják, de nem tudják becsukni.” Nem találtam meg a közvetlen összefüggést a két dolog között, de biztosan azt akarta mondani a néni, hogy a mai fiatalok haszontalanok. Meg suhancok. A mellette lévő elhúzott ablakot is a sofőr csukta be, mert a néni szerint az nem az ő dolga, mer’ ugyanis nem ő nyitotta ki.
Leszálltam egy megállóval előbb, Karcsinál, a zöldségesnél. Kint legalább a levegő járt egy kicsit. Volt málnája. Isteni. Az egyik doboznyit megettem hazafelé, a másikból meg ez lett. Lényegében egy sűrű, savanyú, a bazsalikomtól karakteres málnalekvárrá sült a végére a gyümölcs. A ropogós sült keksszel oltári jó lett. Nem tudom, milyen, ha teljesen kihűl, nem sikerült kivárnom, még langyosan kiettem a formából.
Előkészítés: 5 perc + 12 – 15 perc elősütés
Sütési idő: kb. 15 perc, amíg a málna megrottyan
Hozzávalók (kb. 6 – 8 centis kosárkához):
6 db zabkeksz vagy digestive keksz darálva
kb. 2 dkg vaj vagy kókuszolaj megolvasztva (ha kevésnek mutatkozik, mehet még bele egy kevés)
10 dkg málna/néhány szem félretéve a tálaláshoz
1 csapott tk. étkezési keményítő
1 ek. nádcukor (lehet sötétbarna lágy is)
1 tk. apróra vágott friss bazsalikom
4 -5 friss citromfűlevél
fél zöld citrom leve és héja
a tetejére:
lágyan felvert tejszínhab (akár kókusztejből)
vagy vanília fagylalt
vagy mézes görög joghurt
A málnát, a citromfüvet és a bazsalikomot megmostam és hagytam megszáradni. A sütőt előmelegítettem légkeverésen 200 fokra.
A kekszet ledaráltam, 1 evőkanálnyit félretettem. A vajat/kókuszolajat megolvasztottam. A kis kosárkaformába simítottam a vajas darált kekszet úgy, hogy a széleire is felhúztam, hogy pereme legyen a kosárkának. Alaposan a formába nyomkodtam, hogy jó tömör legyen a kekszes alap. Az előmelegített sütőben 10 – 12 percig elősütöttem.
Amíg a kekszes alap sült, előkészítettem a málnás tölteléket. Finomra aprítottam a citromfüvet és a bazsalikomot. Megmostam a zöld citromot, a héját lereszeltem, a levét kicsavartam. A megmosott, lecsepegtetett málnát összekevertem a keményítővel, a cukorral, a zöld citrom levével és héjával. Hozzáadtam a bazsalikomot és a citromfüvet. Óvatosan, de alaposan összeforgattam az egészet, majd a kekszes alapra öntöttem. A tetejét megszórtam a félretett darált keksszel és kb. 15 perc alatt készre sütöttem. Sütéskor a forma alá tettem egy kisebb tepsit arra az esetre, ha a málna leve kibugyogna. Így nem ég oda a sütő aljába, mint az esetek többségében, amikor elfelejtem ezt a trükköt.
Néhány szem friss málnával és sűrű, mézzel ízesített görög joghurttal ettem. Ha valaki idegenkedik a bazsalikom – málna kombinációtól, elhagyhatja a bazsalikomot, helyette használjon vaníliát. A citromfűlevél sem nélkülözhetetlen, hiszen a zöld citrom már ad egy pikáns ízt, de nem tesz neki rosszat.
Kicsit olyan, mint egy crumble megfordítva, a keksz/tésztamorzsa van alul, a gyümölcs meg felül.
Facebook: Rizsázzunk!
Hagyományőrzősre vettük a figurát, népi motívumokban most már nem szenvedünk hiányt. Nagyon piaci ár alatt vettünk egy sváb kalocsai mintás étkezőgarnitúrát, Anyósoméktól meg kaptunk egy több, mint 100 éves tálast, csetreszekkel együtt. Mi oda vagyunk érte, nagyon szép. Az apukám szerint elmegy, “de hát végül is, Ti nézitek gyerekem”. Igen, szerencsére, mi nézzük.
Kezdett erősen lincs közeli hangulat kialakulni, amiért napok óta nem csináltam desszertet, így ha menteni akartam a hátsó felemet, sütnöm kellett. Uszkve 3 hete nyitva volt egy weboldal egy almás süti receptjénél. Minden reggel újra megnéztem, oké, ma megsütöm… 3 hét után sikerült erőt vennem magamon, meg a tilitolizásomon, mert már én is remegtem valami édes cuccért. Hiába, az önzés remek motiváció. 😉
De az, hogy a custard powder-t (pudingpor) simán caster sugar-ként (porcukor) kódolta az agyam, azért okozott némi keveredést az előkészítésnél. Amikor ugyanis felfogtam, hogy amit hittem, az nem az, összerándult az arcom. Kissé pánikszerű keresgélés után, találtam a szekrényben egy csomag vaníliás pudingport, a főzős fajtát. Aztán, amikor arra is rájöttem, hogy most éppen nem szabad tartású tyúkok tojása van itthon…
Ja, és jelölték a blogomat a HVG éves blogversenyén, a Goldenblog 2014-en. Ez egy szavazós játék, tisztára mint a Big Brotherben, szóval, ha tetszik a blog, meg amit itt csinálok, nyomjatok egy szavazatot a Rizsázzunkra. Szavazni ezen az oldalon tudtok, értelemszerűen a Gasztro kategórián belül találtok meg. Hála és köszönet! 🙂
Előkészítés: kb. 20 perc
Sütés: 50 – 60 perc
Hozzávalók (kb. 20 centis tortaformához):
a tésztához:
20 dkg finomliszt
12,5 dkg hideg vaj felkockázva
1 cs. vaníliás cukor (eredetileg nincs benne)
1 nagy csipet só
2 ek. vaníliás pudingpor
1 közepes tojás felverve
2 ek. hideg víz (ha kell, lehet több is)
a töltelékhez:
1,6 dl teljes tej
1,6 dl tejszín
2 közepes tojás sárgája felverve
2 púpozott tk. kukoricaliszt
40 g porcukor
1 cs. vaníliás cukor
1 csapott tk. frissen reszelt szerecsendió
60 dkg alma (hámozott, csumázott mennyiség, cikkekre vágva)
1 citrom leve
4,5 dkg demerara cukor (kristálycukor is jó)
1 nagy maréknyi demerara cukor a szóráshoz
Először összeállítottam a tésztát. A lisztet egy nagy keverőtálba szitáltam, hozzáadtam a pudingport, a felkockázott hideg vajat, egy csipet sót és az ujjaimmal elmorzsoltam, durva kenyérmorzsa állagúra. Beletettem a felvert tojást, a vaníliás cukrot és 2 ek. hideg vizet, hogy szépen összeálljon a tészta. Ha kell, adhatunk hozzá még egy evőkanálnyi vizet. Ha nem áll össze a tészta, akkor pedig néhány szórásnyi liszttel korrigálhatjuk. Gyors mozdulatokkal, hogy a tészta ne melegedjen fel, összegyúrtam. Gombóccá formáztam és folpackba tekerve bő 30 percre a hűtőbe tettem.
A tejet és a tejszínt egy lábasba öntöttem, és addig melegítettem, amíg már majdnem felforrt. Közben egy kisebb edényben elkevertem a tojássárgáját a kukoricaliszttel és a porcukorral. A legalacsonyabbra állítottam a lábas alatt a lángot. A forró tejes tejszínes keverékből egy merőkanálnyit a tojásos keverékhez adtam, vékony sugárban csurgattam hozzá, miközben egy kézi habverővel folyamatosan kevertem. Ezután az egészet lassan a tejes, tejszínes keverékhez öntöttem, folyamatosan kevertem. Addig főztem takarék lángon, állandóan kevergetve, amíg besűrűsödött és egy evőkanál hátulján már nem folyt le. Húzzunk az ujjunkkal egy csíkot a kanál hátulján, és ha a krém már nem folyik össze, hanem megmarad a csík, még pár percig főzzük, és kész is. Belereszeltem a szerecsendiót, alaposan elkevertem és egy kisebb tálkába öntöttem. Szorosan lefedtem fóliával (nem lesz bőrös a teteje) és hagytam teljesen kihűlni.
Az almákat meghámoztam, kimagoztam és kb. fél centi vastag cikkekre vágtam. Meglocsoltam a citromlével, rászórtam a cukrot, alaposan összekevertem és félretettem.
A sütőt előmelegítettem 180 fokra. Egy kb. 20 centis kapcsos tortaforma aljára sütőpapírt tettem. A hideg tésztát enyhén lisztezett deszkán 3 mm vékonyra nyújtottam, nagyjából 35-40 centis kört kaptam. A tortaformába tettem, a széleit hagytam lelógni a forma pereméről. Beletettem az almát, szépen visszahajtogattam a tészta széleit, össze is csipkedtem a hajtásoknál, és beleöntöttem a vaníliapudingot. A tészta visszahajtott széleit lekentem a felvert tojással, végül az egészet megszórtam egy nagy maréknyi cukorral. Kb. 50 perc alatt készre sütöttem. Ahhoz, hogy szeletelhetőbb legyen és a puding kevésbé legyen folyós, hagyjuk teljesen kihűlni.
Vanília fagyival még sokkal jobb, egyetek hozzá bátran.
Van már rebarbara a piacon, amiről mellesleg néhány évvel ezelőttig azt sem tudtam, mi az. Lövésem nem volt, hogy zöldség vagy mondjuk gyümölcs. Valami olyasmi volt a fejemben, hogy: hehe, re-barbara, tehát Barbara újra… (eh, bocs).
Pár éve dolgoztam vele először a konyhában. Igaz, ezzel is úgy vagyok, mint a medvehagymával. Nagyon szeretem, de szezonban nem nyomja el a többi alapanyagot. Párszor sütök, főzök fele, aztán továbblépek. Ez a rebarbarás pite viszont isteni, még Mautner Zsófinál láttam anno a receptjét. Némi módosítással már többször elkészült.
Szerintem simán megállja a helyét Húsvétkor is. A sonkamérgezést elég jól semlegesítheti, hiszen savanykás, könnyű desszert, vékony tésztában.
Előkészítés: 15 perc
Összeállítás/sütési idő: 5 perc + 60 perc
Hozzávalók (kb. 18 centis tortaformához):
a tésztához:
22,5 dkg liszt
15 dkg nagyon hideg vaj (érdemes kb. 5 percre betenni a fagyasztóba)
csipet só
10 g vaníliás cukor (én házit használtam, de a zacskós VANÍLIÁS, nem vanilin cukor is jó)
0,75 dl jéghideg víz (érdemes kb. 5 percre betenni a fagyasztóba)
a töltelékhez:
4 nagyobb szál rebarbara
5 ek. házi szamóca lekvár
1 vanília rúd kikapart magjai
1 ek. citromlé
kb. 12 dkg nádcukor (ha savanyúbb a rebarbara, mehet rá több cukor)
1,75 dkg étkezési keményítő (ha nagyon sok levet ereszt a rebarbara, akkor lehet 2 dkg)
néhány levél citromfű, finomra aprítva
Összeállítottam a tésztát. A lisztet egy nagyobb keverőtálba tettem, hozzáadtam a csipet sót és a vaníliás cukrot. A vajat a sajtreszelő nagy lukú oldalán a lisztes keverékhez reszeltem, majd az ujjaim között gyors mozdulatokkal összemorzsoltam. Ne babráljunk vele sokat, nem szabad túlságosan eldolgozni, maradjanak benne kisebb vajdarabok. Ezután hozzáöntöttem a jéghideg vizet, és annyira összedolgoztam, hogy éppen összeálljon a tészta. Egy laposabb korongot csináltam belőle és folpackba csomagolva fél órára a hűtőbe tettem.
Amikor a tészta kellően megszilárdult, a sütőt előmelegítettem 200 fokra alsó – felső üzemmódban. Egy 18 centis tortaformát vékonyan kivajaztam. Elkészítettem a rebarbarás tölteléket is. A rebarbarákat meghámoztam, majd kb. 1,5 centis darabokra vágtam. Egy nagyobb tálba tettem, hozzáadtam a kikapart vanília magokat, a szamóca lekvárt, a cukrot és a finomra aprított citromfüvet. Meglocsoltam a citromlével, majd megszórtam a keményítővel és alaposan összeforgattam. A keményítő azért kell rá, hogy felszívja a sütés során keletkező levet.
A tésztából lecsíptem egy kis ökölnyit, a maradékot pedig két sütőpapír között kb. 3 mm vékonyra nyújtottam. Beletettem a tortaformába, egészen a forma pereméig. Az ujjaimmal elegyengettem, majd beleöntöttem a rebarbarát. Ha túl sok levet ereszt, nem öntsük bele mindet, mert a keményítő ellenére is eláztathatja a tésztát. Ezután a maradék kis ökölnyi tésztát is vékonyra nyújtottam, kb. 1 centis csíkokra vágtam és berácsoztam vele a sütemény tetejét.
Nagyjából 1 óra alatt készre sütöttem. Hagytam teljesen kihűlni. Vanília fagyival, nem túl keményre felvert tejszínhabbal, mascarnonéval, de akár enyhén cukrozott zsíros tejföllel is isteni.
A facebook-on is megtaláltok, ha ide kattintotok.
Forrás: Chili&Vanilia
A meggyet reggel kivettem a fagyasztóból kiolvadni. A szilvákat megmostam, kimagoztam, félbe vágtam, majd a feleket is feleztem. A meggy levét lecsepegtettem (jó kis meggylé lett belőle a gyereklánynak), hozzáraktam a szilvákat, az egészet megszórtam a 2 ek. cukorral, az 1 tk. vaníliás cukorral, az őrölt szegfűszeggel. Ráreszeltem a citrom héját és meglocsoltam fél citrom levével. Az egészet jól összekevertem. Hagytam állni.
Remoskában sült káposztás kacsa után ettük.
Szerintetek