Rizsázzunk!

Gyors narancsos-csokis tejkaramella (fudge) gyömbérrel

Házi csoki fudge? Akár ajándékba is? Mondjuk Karácsonyra. Angliában naponta kötelező program volt a fudge kurzus, valahányszor ott jártam. Megfordultam néhány műhelyben. “Menjetek csak, mindjárt jövök én is.” Aham, persze…;)

Egy ideje (úgy 3-4 éve) tervezem, hogy nekiállok és megcsinálom. Aztán mégsem. Mert vagy találtam valami más érdekeset, vagy nem kaptam sűrített tejet, vagy bármi. Akármi… Jellemző… Szóval, ideális gasztroajándék lehet belőle, ha megéri az átadás pillanatát. Bár jó minőségű csokiból érdemes elkészíteni, ami nem feltétlenül olcsó, ráadásul ebben a verzióban vanília is van (bár nélküle is tökéletes), ami meg kifejezetten nem olcsó, de több embernek is adható, amitől eloszlik az 1 főre jutó anyagköltség. Bocs Karácsony, de hát ugye nem az ajándék mérete és ára a lényeg. Remélem!

Előkészítés: 10 perc
Főzési idő: 5 perc
Hűtési idő: minimum 2 óra

ginger chocolate fudge (2)

 

Hozzávalók (kb. 40 darabhoz)

20 dkg csokoládé (lehet vegyesen fele ét, fele tej, csak tej, csak ét)
kb. 20 dkg cukrozott sűrített tej
8 dkg porcukor, átszitálva (használhatunk házi vaníliás porcukrot is)
1 vanília rúd kikapart magjai
1 bio vagy előkészített narancs héja
1 mk. őrölt gyömbér
5 dkg pirított dió
porcukor a díszítéshez (elhagyható, de jól mutat rajta)

Ha tejcsokit használunk, érdemes a porcukor mennyiségét kicsit csökkenteni.

Sütőpapírral kibéleltem egy kb. 20×20 centis téglalap/négyzet (kinek milyen van) alakú tepsit, a sütőpapírt szépen behajtogattam a sarkainál. A diót késsel felaprítottam, száraz serpenyőben megpirítottam. Lehúztam a tűzről és hagytam kihűlni.

Közben egy lábasban kb. 2 ujjnyi vizet melegítettem, gyöngyözésig. A csokoládét apró darabokra törtem és egy keverőtálba tettem, majd beleöntöttem a sűrített tejet is. A keverőtálat a gyöngyöző víz felé ültettem. Ügyeltem rá, hogy a keverőtál alja ne érjen a vízben, mert akkor a csokoládé megéghet. Az is fontos, hogy a víz ne forrjon, tényleg csak épp, hogy gyöngyözzön. A vízgőz felett olvasztani kezdtem a sűrített tejes csokit, kevergetve, amíg teljesen fel nem olvadt. Közben kiszedtem a vanília magokat a rúdból és lereszeltem a narancs héját.

Ezután a keverőtálat levettem a vízgőzről, belekevertem a diót, a gyömbért, a vanília kikapart magjait és a reszelt narancshéjat. Hozzáadtam a porcukrot. Jól elkevertem.

A csokis masszát a sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem és egy kanál hátával szépen elegyengettem. Hűtőbe tettem és legalább 2 órán át békén hagytam, hogy megszilárduljon. Ezután a csokis masszát sütőpapírral együtt kiemeltem a tepsiből, óvatosan lehúztam róla a papírt és egy éles késsel kis kockákra vágtam. Vékonyan porcukrozhatjuk a felvágás előtt. Én nem tettem, de az biztos, hogy még csinosabb lesz tőle.

Egyébként épp Csokiországban lézengtem, amikor arcon csapott ez a bitang jó recept. Jól jött, mert kicsit haboztam, hogy a WR verzió mennyire lesz jó a bolti sűrített tejjel, de amikor láttam itt is hozzávalóként, rászántam magam végre.

És az eredeti WR recept, amit kicsit megvariáltam:

fudge recept

ginger chocolate fudge

Kakaós sütőtökös süti

Anyukám receptjei között találtam egy kakaós gyümölcsös süti receptet. A szomszédasszonyától kapta, aki eléggé penge a sütikben. Ráadásul laktózmentesen süt, mert az unokája laktózérzékeny. Az egyeztető tárgyalások után megkaptam a kilövési engedélyt, és most megsütöttem. Eredetileg reszelt alma van a tésztájában, és sárgabaracklekvárral keni meg. Az almát sült sütőtökre cseréltem, és mivel mézédes volt a tök, kevesebb cukrot kellett beletenni. A baracklekvár helyett pedig házi szilvalekvárt használtam. Egy pohár tej hozzá, és jöhet a mozizós uzsonna.

És ezúton is köszönöm egy kedves olvasómnak, Lilinek, hogy szólt, ne zavarjalak össze Titeket, és ha már egyszer liszttel sütök, ugyan toldjam már meg vele a hozzávalók listáját. Szóval, javítva. Bocs Skacok. Szarvas hiba. 🙂

1kakaos sutotokos suti1 (1280x853)

 

Hozzávalók:

a tésztához:

20 dkg liszt
20 dkg margarin (szobahőmérsékletű)
15 dkg porcukor
3 tojássárgája
1 egész tojás
10 dkg porcukor (nádcukorból)
20 dkg sült sütőtök
1 cs. sütőpor
5 dkg cukrozatlan kakaópor
1 nagy marék dió durvára törve, pirítva
2 tk. őrölt fahéj
csipet só

a tetejére:

3 tojásfehérje
szilvalekvár
1 tk. őrölt fahéj
2 csapott ek. nádcukor
fél citrom leve
kevés durvára tört dió

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. Egy tepsit kibéleltem szilikonos sütőpapírral. A diót késsel durvára vágtam, majd száraz serpenyőben pár perc alatt enyhén megpirítottam. Hagytam kihűlni. A sült sütőtököt botmixerrel pépesítettem.

Ezalatt a lisztet elkevertem a sütőporral és egy csipet sóval, beleszórtam a kakaóport, és 2 tk. fahéjat. Beleraktam a kihűlt diót is. A margarint habosra kevertem a porcukorral. Egyenként hozzáadtam a 3 tojássárgáját, majd az egész tojást, a sütőtököt és homogénre kevertem. Ezután apránként összeforgattam a sütőporos, kakaós lisztes keverékkel és jól összedolgoztam.

A masszát a tepsibe öntöttem, elsimítottam a tetejét és bőkezűen megkentem a házi szilvalekvárral. Megszórtam 1 tk. fahéjjal. A tepsit betoltam a sütőbe és nagyjából 20 percig sütöttem. 15 perc után érdemes tűpróbával ellenőrizni, mivel ebben a verzióban nincs reszelt gyümölcs a tésztában, amitől nedvesebb lesz. Ha még nagyon ragacsos marad a tű, további 5 percig lehet sütni. A tészta egyébként sül még keveset (kb. 5 percet) a fehérjehabbal együtt is. Attól pedig nem kell tartani, hogy a szilvalekvár megég a tetején, cserébe a leve kicsit beszivárog a tésztába.

A sütési idő vége előtt pár perccel elkészítettem habot. A tojásfehérjéket kemény habbá vertem a cukorral, közben hozzácsorgattam fél citrom levét is. A sütit kivettem a sütőből és a tészta tetejére simítottam a habot. Megszórtam a dióval, visszatoltam a sütőbe és addig sütöttem, amíg a hab kapott egy kis halvány barna színt.

A szilvalekvárt a tésztába is keverhetjük. Reszelt almával, körtével, birsalmával is isteni.

22kakaos sutotokos suti3 (853x1280)

Fahéjas tekercs

Itt van a lusta vacsora édes párja, a lusta ember(lánya) csemegéje. 

A póréhagymás krémsajtos tekercshez csak a kiolvadt leveles tészta felét használtam fel. A másik fele viszont nem végezhette a kukában, ezért fahéjas tekercs lett belőle. A múltkori szilvás gombóc után még maradt saját gyártású fahéjas porcukor (a nádcukrot ledaráltam és összekevertem frissen őrölt fahéjjal. kérném a gasztro Nobel-díjat :-P).

A tekercsek, íme.
Fahéjas tekercs

Hozzávalók:

25 dkg leveles tészta
ízlés szerint fahéjas porcukor
1 tojás

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. 

A felengedett leveles tésztát lisztezett felülten 2-3 mm vékonyra kinyújtottam, majd bőkezűen és egyenletesen megszórtam a fahájas porcukorral. A szélein 1 centis csíkot szabadon hagytam, itt lekentem tojással. Ez azért kellett, hogy jobban összeragadjon a tészta a tekeréskor. A tekercset kb. 2 centi szélesen felszeleteltem és sütőpapírral kibélelt tepsire sorakoztattam mindet. Állva, nem fektetve.
23-30 perc alatt aranybarnára sütöttem.

Eperzselé és túrókrém

Két napja az utcánkban járt az a cigány asszony, akitől évek óta vásárolgatunk gyümölcsöt. Nem nagy tételben, és nem is rendszeresen, de szoktunk venni tőle mindenfélét. Tudjátok, az a hangosbemondós, lepukkant furgonos, huncut vigyorú, de annál kedvesebb cigány asszony. Az, akinek mindig szép és friss a portékája. Van egy másik kofa is, de ő sokszor eléggé viharvert gyümölcsöket hoz.
Most epret és meggyet árult, meg is beszéltem vele, hogy jövő héten nagyobb mennyiségben vennék epret lekvárnak.
A most szerzett mennyiségből ez lett. És mint mindig, kicsit most is variáltam a megadott hozzávalókkal és a mennyiséggel is. Egyrészt  csökkentettem a hozzávalók mennyiségét, mert csak hárman ettük. Még így is bőven jutott volna 4 embernek is… Persze volt, amiből az eredeti mennyiség került a desszertbe, mert például tejszínből soha nem lehet elég. 🙂

Másrészt az eredetileg megadott eperszörp helyett én a nemrég eltett saját bodzaszörppel dolgoztam. Az Expressz Tortazselé helyett pedig sima zselatint (por) használtam. Ebből kicsit többet a kelleténél, amitől közel flexelhető állagú lett a zselé… Legközelebb kimértebb leszek a zselatinnal.

Eperzselés túrókrém
Hozzávalók (4 személyre):

25 dkg eper
1 dl házi bodzaszörp
1.5 dl víz
2 tk. porzselatin
2-3 ek. finomítatlan nádcukor (vagy ízlés szerinti mennyiség)

25 dkg túró
1 dl natúr joghurt
2 dl hideg és zsíros habtejszín (legalább 30%-os)
ízlés szerint porcukor (én nagyjából 5-6 dkg-ot használtam)
ezekhez az arányokhoz 5-6 bazsalikomlevél

Az epret gyorsan, folyóvíz alatt megmostam, hogy ne törjön és ne szívja meg magát vízzel. Hagytam lecsöpögni. Ezután a felét felkockáztam, lábasba tettem. Ráöntöttem a bodzaszörpöt, a vizet és a cukrot is rászórtam. Forrásig melegítettem, majd mérsékelt tűzön hagytam rotyogni, hogy besűrűsödjön. Ezután megvártam, amíg langyosra (kéz melegre) hűl. A porzselatin zacskóján megadottak szerint elkészítettem a zselatint, majd az epermasszához öntöttem és a poharak aljába kanalaztam. Így hagytam kihűlni, megdermedni.

Amíg a zselatin tette a dolgát, elkészítettem a túrókrémet. Megmostam a bazsalikomleveleket. Egy botmixerrel simára turmixoltam a túrót a natúr joghurttal, a cukorral és a bazsalikommal. Ezután a hideg habtejszínt kemény habbá vertem, majd 2 részletben óvatosan a túrókrémhez kevertem. Nagy, alulról felfelé történő mozdulatokkal érdemes dolgozni, mert így nem törik össze a hab.

A már megdermedt eperzselére kanalaztam a túrókrémet, felezett eperrel és bazsalikomlevéllel díszítettem.

A pikáns bazsalikomos túrókrémet Rozi falta a leginkább. 🙂

U.i.: ha igazán biztosra akarunk menni a habtejszínnel és tényleg kemény, de rugalmas habot szeretnénk, mielőtt felverjük a tejszínt, érdemes nagyjából egy órára a hűtőbe tenni a robotgép keverőjét és a tálat is.

Gesztenye. Csokoládé. Tejszínhab.

Ez valami mennyeire sikeredett. Eléggé szeretem a gesztenyét, mégis ritkán sütök vagy főzök vele. Ez abból is kiderülhet, hogy a lenti képen látható süti még márciusban készült és azóta sem hagyta el a konyhát semmilyen más gesztenyés kaja vagy süti.
Süssétek meg. Könnyű, gyors és még liszt sincs benne. Igaz,  tejszínhab legalább bőven van a tetején.
Gesztenyetorta
Hozzávalók (22 cm-es tortaformához):
a tésztához:
3 egész tojás
25 dkg natúr gesztenyemassza
3 ek. porcukor
a krémhez:
25 dkg natúr gesztenyemassza
3 dl tejszín
porcukor ízlés szerint
reszelt étcsoki
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra (gázsütő esetén ez kb. a 4-es fokozat), légkeveréses üzemmódban. Egy 22 cm átmérőjű tortaformába sütőpapírt szabtam.
Szétválasztottam a tojásokat. A sárgáját összedolgoztam a cukorral és a gesztenyemasszával, a fehérjéből pedig csipet sóval kemény habot vertem. Robotgéppel egy nagyjából 5 perc alatt megvan, kézi habverővel kicsit több. A gesztenyés cukros krémet fellazítottam a tojásfehérje hab 1/3-val. Ennél a műveletnél még nem kell nagyon óvatosnak lenni a keveréssel. Ezután hozzáadtam a maradék tojáshabot.  Ezt már óvatosan csináltam, nagy, alulról felfelé történő keveréssel, hogy a hab ne törjön, levegős, könnyű maradjon. Így nem esik össze a tészta.
A masszát a már előkészített tortaformába simítottam, majd nagyjából 40 percig sütöttem. Sütőtől függ, mennyi idő kell a tésztának. 30 perc után tűpróbával ellenőriztem a sütit. Mivel a tű még ragacsos maradt, visszatoltam tésztát még kb. 10 percre. 
Amíg a torta sült, elkészítettem a krémet. A szobahőmérsékletű gesztenyemasszát alaposan kikevertem, hogy sima, homogén legyen. A hideg tejszínhabot kemény habbá vertem robotgéppel. Apránként, óvatos mozdulatokkal a gesztenyemasszához kevertem.
Amikor a süti megsült, kivettem a sütőből és a tortaformában hagytam kihűlni. Mielőtt szétnyitottam volna a karimáját, előtte hideg vizes késsel óvatosan körbevágtam a sütit a karima mentén, így tutira nem ragadt az oldalához. 
Már csak meg kellett kenni a sűrű gesztenyés tejszínhabbal. Biztos, ami biztos, a tetejére reszeltem még egy kis étcsokoládét. Osztatlan sikert aratott.
A mi non plus ultránk egy skót whisky-s narancsdzsem volt, amit a nővértől kaptunk húg-látogató skóciai útjáról. Így volt teljes a süti. 🙂

Találós kérdés: Egy igaz férfi (állítólag) ketté szedi és úgy eszi. Mi az? :-)

Felül kakaós, alul nem, közte kakaós krém. Igen. A pilóta keksz.
Szabadkozhatnék, hogy így bocsi, meg úgy sajnálom, hogy milyen régen volt utoljára bejegyzés, ezért és azért, de az meg már milyen béna magyarázkodás lenne. Szóval visszatértem. 🙂 A sütés-főzés természetesen nem állt le, van termés bőven, így szépen lassan érkeznek majd az új bejegyzések is.
Rákattantam a házi készítésű kekszekre. Nem is értem, eddig miért nem csináltam még, hiszen annyira egyszerű és lássuk be, mégiscsak a házi cuccok a legjobbak. Ráadásul mindenféle állományjavítótól meg adalékanyagtól mentes, ami külön jó. Nem vagyok bio-megszállott, de ha megoldható, miért ne legyen a kaja, na meg a nasi is egészségesebb. Jó, a pilóta keksz krémje épp full vaj, ami meg ugye jó zsíros. De akkor is… 🙂
Kapóra jött, hogy egy 4 éves kisfiú szülinapi zsúrjára voltunk hivatalosak, volt indok, hogy megsüssem a pilótákat. Oké, egészséges, zabpelyhes kekszet is csináltam. 🙂 Annak is érkezik majd a receptje.
Hozzávalók (kb. 30 db kekszhez)
12,5 dkg cukor (én finomítatlan barna nádcukrot használtam, mert sznob vagyok 🙂 )
12,5 dkg vaj – kicsit megolvasztva
1 tojás
fél cs vaníliás cukor
fél cs sütőpor
26,5 dkg liszt
2 ek tej+1 ek kakaópor (magyarázatot ld lentebb)
+ 1 ek liszt

A krémhez:
15 dkg vaj kissé megolvasztva, hogy könnyen keverhető legyen
25 – 30 gr kakaópor
100 – 120 gr porcukor
Elsőként a kekszeket csináltam meg. Az összes hozzávalót egy nagyobb tálba mértem, majd jó alaposan összegyúrtam. Ezután a tésztát két egyenlő részre osztottam. Az egyik feléhez hozzáadtam még egy evőkanál lisztet, a másikhoz hozzászitáltam az 1 evőkanálnyi kakaóport. Celofánba csomagoltam a két bucit és bő 1 órára a hűtőbe tettem pihenni.
Sütőpapírral kibéleltem egy tepsit. Én szeretek szilikonos sütőpapírt használni, mert soha nem ragad le a tepsibe, ráadásul mindkét oldalát felhasználhatom. A sütőt előmelegítettem 180 fokra.
Kivettem a tésztát a hűtőből és a belisztezett konyhapulton fél centi vékonyan kinyújtottam. Az sem baj ám, ha ennél is vékonyabb kicsivel, mert a sütőportól úgyis jól megemelkedik. Egy 4,5 centi átmérőjű pogácsaszaggatóval kis köröket szaggattam belőle és 10 perc alatt megsütöttem. Nem ördögtől való tett figyelni a tésztát és betartani a sütési időt, mert hamar túlpirulhat. Hagytam kihűlni a tésztát.
Kikevertem a krémet. Kissé megolvasztottam a vajat, épp csak annyira, hogy könnyen keverhető legyen. Elkezdtem hozzákeverni a porcukrot, de közben kóstolgattam, mert nem akartam túl édesre csinálni. Ezután egy kis szitán át, szintén részletekben, belekevertem a kakaóport is. Ezt is kóstolgattam, mert azt sem akartam, hogy túl keserű legyen. Alaposan kikevertem, majd nagyjából 5 percre a hűtőbe tettem, hogy kicsit szilárduljon a krém. Így könnyebb volt vele dolgozni. És ezután jött a móka: a ragasztgatás. Egy világos keksz, a krém (nem sajnáltam, vastagon megkentem 🙂 ), egy kakaós keksz. Világos keksz, krém, kakaós keksz. Világos keksz, krém, kakaós keksz…
Mondanom sem kell, hogy a felnőttek izgultak rá csak igazán. A kicsik inkább a csipszet, meg a fantát tolták. No meg a Villám McQueen-es csokitortát. Na ja, a pilóta keksz már old school cucc. Ehhhh, akkor én is…
Forrás: Csak a Puffin 

Sült túrótorta karamellizált cukorral

A Férj jó barátja hosszú évek után rászánta magát, hogy kipucolja a kertjét. Nagy kertje van, még kikukázandó felesleggel. Rendelt egy nagy konténert, összetrombitálta a cimborákat. Főzött egy nagy adag székely káposztát, laza 4 kiló savanyú káposztából és 3 kiló húsból. És persze, hogy éppen akkorra lett “tél”. Eső és utálatosan csípős szél.
Jó vagy rossz szokásom, de minden összejövetelre sütök valamit. Sósat vagy édeset, van, hogy ezt is és azt is. Erre az alkalomra sült túrótortát csináltam. Jó kis recept ez, mert egyszerű, de a végeredmény nagyon finom. 
A receptet és a képet is a Csak a puffin-ról csórtam, szigorúan a szerző engedélyével. 🙂 Az történt ugyanis, hogy mire észbe kaptam, nem maradt semmi abból, amit én sütöttem. Egy kajás blog pedig milyen már fénykép nélkül?! 🙂

Doctor Pepper sült túrótortája
Az eredeti recept 18 centis tortaformához adta meg a mennyiségeket. Én 22 centis formát használtam, mert sokan voltunk. Zárójelben lesznek 18 centis forma arányai ott, ahol én többet használtam valamiből.
Hozzávalók: 
20 dkg darált háztartási keksz
10 dkg vaj
1 citrom reszelt héja
20 dkg (15 dkg) túró
15 dkg (10 dkg) mascarpone
15 dkg (10 dkg) tejföl
5 dkg porcukor – egyedül ezt a mennyiséget nem növeltem, mivel a végén úgyis kerül még cukor a torta tetejére
1 ek liszt
1 vanília rúd kikapart magja 
1 citrom reszelt héja és leve
2 tojás – ezt sem növeltem, 3 tojás már sok lett volna. Inkább 2 nagyobb tojást használtam
csipet só
a tetejére világosbarna nádcukor (persze a fehér cukor is tökéletesen megteszi)
A citromokat 20 percre langyos vízbe tettem, így a viaszos réteg és a mindenféle szerek nagyjából le/kiáznak   a héjáról/héjából.
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra (gáz esetén ez 4-es fokozat). Ledaráltam a kekszet, megolvasztottam a vajat, majd a reszelt citromhéjjal együtt alaposan összekevertem. Egyenletesen belenyomkodtam a tortaforma aljába, majd 10 percre a sütőbe tettem. 
Ezalatt összeállítottam a krémet. Az összes hozzávalót egy nagyobb keverőtálba tettem, majd robotgéppel pár perc alatt egyneművé kevertem. Apróbb túrószemcsék maradtak még így is, de ez nem baj.
10 perc után kivettem a kekszes alapot a sütőből, ráöntöttem a túrós masszát és visszatettem a sütőbe további 30-35 percre. Tűpróbával ellenőriztem – nagyjából 25 perc környékén -, hogy mennyire szilárdult meg a massza. Ha már nem nem ragad a tűre a krém, a süti készen van. Sütőtől függ, hogy végül mennyi lesz a teljes sütési idő. Nekem most ennél a tortánál 30 perc elég volt. 
Az eredeti recept szerint a cukrot nagyjából 25 perc elteltével kell a torta tetejére szórni és még így visszatenni a sütőbe, ahol szépen a tetejére karamellizálódik. Mivel én már előző este megsütöttem a sütit, nem tettem rá a cukrot, nem akartam, hogy másnapra a karamell megszotyósodjon a tetején. Mivel az én drága uram vett egy remek zsebsárkányt, elvittük magunkkal és közvetlenül a fogyasztás előtt a torta tetejére karamellizálta a cukrot.

Epres joghurtkrém

Kaptunk epret. Nem keveset. Nagy, ízes epret vidékről. Először eperlekvárt akartam főzni belőle, mert azt nagyon szeretjük. Aztán addig vártam, hogy az eper elkezdett öregedni, lekvárnak már nem lett volna jó. Viszont valamilyen poharas, krémes desszertnek még tökéletes volt. Habos, joghurtos, savanykás réteges finomság lett belőle. A belga sörös poharak is üresen tátongtak már egy ideje, valami kellett beléjük, ha már belga sör nincs itthon, mert senki sem hoz…
Eperlekvárt majd Rozi keresztapja csinál, úgyis nyakig van a befőzésben. 🙂
Epres joghurtkrém
Hozzávalók:
10 dkg natúr joghurt – minél sűrűbb, annál jobb, akár pár órára fel is lehet lógatni, hogy lecsöpögjön a leve
1 dl hideg tejszín
1 ek. porcukor
8-10 nagyobb szem eper
3-4 darab babapiskóta
1 evőkanálnyi szeletelt mandula
Az epreket megmostam, lecsumáztam és feldaraboltam. Lábasban főzni kezdtem, kicsit szét is nyomkodtam, hogy levet eresszen. Tettem rá 1 evőkanálnyi cukrot is. Amikor felforrt, lekapcsoltam alatta a tüzet és hagytam kihűlni.
Amíg az eper hűlt, a porcukorral együtt felvertem a hideg tejszínt, aztán hozzákevertem a joghurtot. 
Rétegeztem a hozzávalókat. A kehely aljába tettem egy kanálnyi epret, amire krémet, majd kevés szeletelt mandulát és néhány babapiskóta darabot raktam. Ezt addig folytattam, amíg el nem fogytak a hozzávalók.
A tetejére szórtam kevés szeletelt mandulát és hűtőbe tettem tálalásig. Azaz mostanáig. 🙂

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!