Rizsázzunk!

Almás-körtés palacsinta - serpenyőben

Ha volna padlásunk, tele lenne palacsintás receptekkel. Ideje leporolni az archívumot. Ez az egyik, amit a sorsolási bizottság mára dobott (becsukott szemmel, ujjbeggyel rábök). Pontosabban az alapot, vagyis a tésztát és a serpenyős sütést. A többi a szokásos “mi van itthon” kör. Végtelenül jól variálható.

Anya, ezt is lefényképezeded? Segíthetek? – a gyereklány kattintott. Őt is beszippantotta a gépezet…

Előkészítés: kb. 10 perc
Sütési idő: kb. 20 perc

serpenyos gyumolcsos palacsinta3 (1280x853)

 

Hozzávalók:

a gyümölcsös raguhoz:

2 kisebb alma
1 kisebb körte
5 dkg vaj
2 ek. nádcukor
3 cl bodzaszörp (még maradt a nyár eleji befőzésből)
1 tk. citromlé
1 tk. őrölt fahéj

a tésztához:

1,2 dl tej
2 egész tojás
6 dkg liszt
1 mk. őrölt fahéj
csipet só

A gyümölcsöket meghámoztam, felkockáztam. A sütőt előmelegítettem 200 fokra.Mozsárban megőröltem a fahéjat, mert csak egész fahéjrudak voltak itthon.

Egy serpenyőben felolvasztottam a vajat, de vigyáztam, mert könnyen megéghet. Amikor a vaj buborékozni kezdett, beletettem a gyümölcsöket, rászórtam a cukrot. Pár percig pároltam, amíg a gyümölcs kissé megpuhult, a cukor pedig kissé megbarnult. Közben kikevertem a tésztát: a tejet, a tojást és a lisztet egy keverőtálba tettem és csak annyira kevertem el, hogy ne legyen túlságosan csomós. Nem kell túl homogénre keverni. Ezután megszórtam a gyümölcsöket a fahéjjal, rálocsoltam a citromlevet és a bodzaszörpöt. Hagytam egyet rottyanni, elzártam alatta a tüzet, ráöntöttem a tésztát és az előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt világos aranybarnára sütöttem. Szépen megemelkedett. Házi sárgabarack lekvárral tálaltam. Kevés porcukorral megszórtam a tetejét, de ez elhagyható.

A recept a gimis amerikai – anyanyelvi tanártól van. Még akkor mesélte, amikor szerencsétlen megpróbált baseballozni tanítani minket. Sejthetitek, mennyire sikerült… Egyszer csinált is nekünk, csak ő szőlővel és fahéj nélkül. Oh, my…. de rég volt az.

A palacsintareceptek leporolásának ötletét egy október végi, november eleji Chili&Vanilia MANCS-os cikk adta.

Körtés fűszeres palacsinta reggelire

A jó öreg amerikai palacsinta recept. Ezzel még nem lőttem mellé. Pikk-pakk megvoltam vele. Az összeállítással, sütéssel, fényképezéssel együtt is megvolt 20 perc alatt. A gyömbértől pikáns lett, a körtétől meg még finomabb.

Vigyázz Jamie, itt a konkurencia, jövök a 20 perces kajáimmal. 🙂

4kortes bananos amcsipalcsi (4) (1280x853)

 

Hozzávalók (3-4 főre):

11,5 dkg liszt
1 púpozott tk. sütőpor
2 tk. vaníliás porcukor (nekem még volt saját készítésű, de a bolti vaníliás cukor is ugyanúgy jó)
1 kicsi csipet só
1 tk. őrölt gyömbér
2-3 tk. citromlé
3 tojás szétválasztva (a tojások legyenek hidegek, a fehérjéből így lehet kemény habot verni)
1,4 dl tej
1 kisebb körte + néhány vékony szelet a tálaláshoz
1 kisebb banán + néhány vékony karika a tálaláshoz
méz
1-2 ek. olaj a sütéshez

A gyümölcsöket meghámoztam. A körtét lereszeltem, a banánt villával összetörtem.

A lisztet elkevertem a sütőporral, a gyömbérrel, a csipet sóval, a cukorral, majd hozzáadtam a tojások sárgáját, a tejet és a citromlevet. Kézi habverővel csomómentesre kevertem. Beletettem a reszelt körtét és a pépesített banánt, és ezzel is átkevertem. Sűrű, sima tészta lett.

Egy nagy vastagabb aljú serpenyőt a közepesnél kicsit erősebb lángon hevíteni kezdtem. Addig a tojásfehérjéket elektromos habverővel 2-3 perc alatt kemény habbá vertem. Két részletben a lisztes masszához kevertem, a második felét óvatos, nagy mozdulatokkal, alulról felfelé keverve.

A serpenyőt vékonyan kikentem az olajjal, közepesre mérsékeltem a hőt és púpozott evőkanálnyi adagokat halmoztam bele. 3-4 percig sütöttem az egyik oldalukat, majd miután világos aranybarnák lettek, megfordítottam és még 1-2 percig sütöttem a másik oldalukat is.

Tálaláskor meglocsoltam mézzel és friss gyümölcsöt adtam mellé.

Kakukkfüves őzlábgombás rántotta

Szóval, éve óta lopjuk a napot a Mátrában, amikor csak tehetjük, erre most kiderül, hogy tele van a kert őzlábgombával. Nesze nekünk, így jár, aki bambán ül és csak nézi, ahogy nő a fű. Na ez a ciki, nem a körömgomba… Megmutattuk a szomszédnak, egy két lábon járó gombaszakértő, és igen, őzlábgombák voltak. A fiúkat meg elkapta a gépszíj, hoztak egy hegynyit, még erdőszéli csiperkét is találtak. Oké, ez nem volt egy pilótavizsgás feladat, az erdő szélén voltunk…

1kakukkfuves ozgombas rantotta (1280x853)

 

Hozzávalók (4 főre):

6-8 db közepes, már kiterült őzlábgomba
4-5 tojás
1 dl tej
1 fej közepes vöröshagyma
2-3 ek. olívaolaj
1 kis csokor petrezselyemzöld
2 tk. szárított kakukkfű
1 tk. szárított majorána
só, bors
csipet piros paprika a tálaláshoz

A gombákat megpucoltuk, nagyon gyorsan megmostuk, hogy a víz ne áztassa el, majd egy konyharuhára fektettük száradni. Amíg a gombák száradtak, megpucoltuk és felaprítottuk a vöröshagymát. Egy nagyobb serpenyőt felhevítettünk, beleöntöttük az olajat, majd rádobtuk a vöröshagymát és a közepes lángon 5-6 perc alatt megdinszteltük.

Amíg a hagyma párolódott, kockára vágtuk az őzlábgombákat. Megmostuk és felaprítottuk a petrezselyemzöldet is. Amikor a hagyma üveges lett, rátettük a gombát, pár percig  hagytuk a hagymával pirulni. Ezután megszórtuk a majoránnával, és tovább pároltuk még 5 percig. Ekkor már elég levet eresztett a gomba ahhoz, hogy ne égjen oda. Megszórtuk a kakukkfűvel is, egyet hagytuk “rottyanni”, amíg felvertük a tojásokat, amit sóztunk, borsoztunk, beleszórtuk a petrezselyemzöld felé és hozzáöntöttük a teje is. A tojásos keveréket a hagymás gombára öntöttük és készre sütöttük, de csak annyira, hogy még szaftos maradjon.

Tálaláskor megszórtuk a maradék friss petrezselyemmel. Árpagyöngyös rozskenyérrel ettük.

Julia Child nyomában - fűszeres paradicsom és pirítós

Tegnap a kezembe nyomott egy dvd-t a keresztlányunk anyja, hogy nézzem meg. A Julie & Julia volt az. Mert hogy én ezt még nem láttam, mindig csak terveztem, hogy leülök és megnézem. No, ez aztán jó kis film. És Julia? Az a hang, az a mozgás, és a kaják… Tegnap, miközben moziztunk, végigszkenneltem a hűtőt és a kamrát. A reggelink ma tőle jött, olajban sült kenyér fűszeres paradicsommal. Nem pontosan úgy és ugyanúgy készült, de valami bitang jó lett.

1IMG_6581 (853x1280)

 

Hozzávalók (2 főre):

2-4 szelet rozskenyér
1 kis doboz koktélparadicsom
fél csokor friss petrezselyemzöld
1 gerezd fokhagyma
só, bors
olívaolaj (1 ek. a paradicsomhoz, 1 ujjnyi a sütéshez)
2-3 csipet cukor
1 löttyintésnyi (1tk.) balzsamecet
1 löttyintésnyi (1 tk.) bazsalikomos borecet
(Fekete-erdő sonka, de ez elhagyható, nekünk volt még itthon néhány szelet, azért tettem rá, nélküle is tökéletes)
rukkola

Tele vagyunk tokaji bor -és balzsamecetekkel, még az Apukámtól kaptunk vagy 10 félét, 4 cl-es kiszerelésben. Ez most jól jött ehhez a reggelihez.

A petrezselymet megmostam, felaprítottam. A paradicsomokat is megmostam, majd mindegyiket 4 részre vágtam. Egy tálba tettem, majd fűszereztem: sóztam, borsoztam, ráreszeltem a fokhagymát. Ezután meglocsoltam 1 ek. extra szűz olívaolajjal, a balzsam -és borecettel, végül  hozzáadtam a cukrot. Megszórtam a felaprított petrezselyemmel is, és jól összekevertem.

Egy serpenyőt felhevítettem, majd a közepesnél kicsivel erősebb lángon felforrósítottam benne az olívaolajat. Beletettem a kenyérszeleteket és oldalanként 2-3 perc alatt megsütöttem.

A pirítósra kevés rukkolát raktam, erre halmoztam 2 evőkanálnyit a paradicsomból, majd Jamie-s hanyagsággal ráművészkedtem a fekete-erdő sonkát, majd még egy kevés paradicsomot tettem rá. A paradicsom levéből keveset csurgattam rá, épp csak annyit, hogy szaftos legyen, de a pirítóst ne áztassa el teljesen.

Reggeli közben csak hümmögés volt, szó nem hagyta el a szánkat. És mindössze negyed óra kellett hozzá.

2IMG_6586 (853x1280)

 

A gyógytorna a kacsával meg eléggé vicces. 🙂

juliachild kacsa

 

Kukabúvár sorozat 3. rész: Un petit croissant

Találtam egy 2 évvel ezelőtti képet, életem első croissant-járól. És ha már péksüti, akkor croissant. Dobogós.

Ez is egy olyan változat, ami jóban van a hideggel, a hűtőben is keleszthető éjjel, amíg mindenki horpaszt. Reggel csak sütni kell, aztán megenni. Persze, kell vele matatni egy kicsit, de megéri. Meg is tölthetjük őket. Sajttal, lekvárral, krémsajttal. Visszaeső bűnözők (mint én) akár nutellával. 😛
Frissen sült croissant

Hozzávalók:

70 dkg liszt
1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
2 dl tej
1 kk só
4-5 ek. cukor
2 tojás
5 dkg élesztő
25 dkg hideg vaj

1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, mélyedést csináltam a közepébe. A langyos cukros tejben felfuttattam az élesztőt (kb. 10 perc alatt). A sót, a joghurtot, a tojásokat a liszthez adtam, majd a mélyedésbe öntöttem az élesztős tejet. Összegyúrtam és kb. 10 perc alatt tésztát dagasztottam belőle. Letakarva bő 1 órára hűtőbe tettem.
Nyolc egyforma darabra vágtam, majd gömbölyűre formáztam és jó vékonyra nyújtottam, úgy ahogy kör alakúra. Nekem soha nem sikerül szabályos kört nyújtanom, a rajztudományom csúcsa is a pálcikaember… Ezután a hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem, kb. 7 egyenlő részre osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam az első 1/7-ed részt, rátettem a következő vékony lapot, amire megint vaj jött. Aztán megint egy lap, megint vaj, egészen addig, amíg el nem fogyott. A legfelső, utolsó lap tetejére már nem kell a vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, nagyjából 2-3 mm vékonyan, 18 cikkre vágtam, így közepes croissant-ok lettek.
Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel mindegyiket megkentem a felvert tojással, reszelt sajttal megszórtam és 180 fokra állított hideg sütőben kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem.
Fagyasztható is.

Forrás: Limara péksége

Kukabúvár sorozat 1. rész: expressz magvas kenyér Rachel Allentől

Kukabúvár sorozatot indítok. Ez a kép és recept annak köszönhető, hogy rendet akartam tenni a dokumentumaim között. Egy időben szakmányban sütöttem ezt a kenyeret. Persze csak én ettem, mert a férj a kenyér színe fehér diétára esküszik.
Rachel Allen egy tündéri nő, kedves, bájos. Legalább is a képernyőn keresztül. Én megelőlegezem neki, hogy azon kívül is. 🙂 Ezt az expressz kenyeret is nála láttam valamelyik TV Paprikás sorozatában.
Hozzávalók:
3 dl langyos víz
1 teáskanál méz
2 dkg friss élesztő (vagy 7 g szárított – én eddig csak szárított élesztővel sütöttem)
20 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam 15 dkg volt)
7,5 dkg BL 80 liszt (nálam 12,5 dkg és a BL 55-ös liszt is ugyanúgy működik, ha épp nincs BL 80)
5 dkg magkeverék (lenmag, szezámmag, napraforgómag – én diót és tökmagot is tettem bele)
5 dkg zabpehely
1 teáskanál só
1 evőkanál olaj
Az élesztőt a langyos vízbe kevertem. Hagytam kicsit dolgozni, amíg a többi  hozzávalót egy tálba mértem. Ezután beleöntöttem az élesztős vizet is és jól összekevertem. No para, a tészta eléggé ragacsos lesz, de ez így van jól. Egyébként a lisztek arányaival bátran lehet kísérletezni, kinek mi jön be jobban.
A masszát egy sütőpapírral bélelt gyümölcskenyér formába simítottam, a tetejét megszórtam még kevés teljes kiőrlésű liszttel, a magkeverékkel, zabpehellyel, és letakarva hagytam pihenni nagyjából 30 percig. Közben a sütőt is előmelegítettem 200 fokra.
Sütés előtt egy éles késsel hosszában bevágtam a tetejét. Körülbelül 40-45 percig sült. Az előmelegítés után visszavettem a hőfokot 180 fokra és úgy sütöttem meg a kenyeret.
Testes, tartalmas kenyér, de legalább tudom, mi van benne. Keverjétek, süssétek, egyétek. Finom.

 

Lekváros péksüti egyenesen a hűtőből

Megint elkapott a home made péksüti láz. Reggel pedig az asztalon illatozott a szilva -és baracklekváros finomság, házi befőzésű lekvárokkal. Hogyan? A hűtős kelesztéssel barátságban lévő tésztából. Este bedagasztottam, egyet kelesztettem, lekvárral megkentem és ment a hűtőbe éjszakára. Reggel csak betoltam a hideg sütőbe és fél óra alatt megsültek. Így azért barátságosabb a történet.

Lekváros péksüti

Hozzávalók:

35 dkg búza finomliszt
kb. fél tk. só
fél ek. cukor
0, 25 dl olaj
1 dl tej
1 dl víz
1,5 dkg friss élesztő
1 tojás a kenéshez

szilvalekvár + 2 tk. őrölt fahéj
sárgabaracklekvár  + 1 marék szeletelt mandula

A tejet elkevertem a cukorral és meglangyosítottam. A kimért élesztőt a langyos cukros tejbe morzsoltam és hagytam felfutni. Ez kb. 10 perc volt.

Közben a lisztet egy nagy keverőtálba mértem, közepébe mélyedést csináltam. A liszt kupac peremére szórtam a sót, ráöntöttem a vizet és az olajat is. Az élesztős tejet a mélyedésbe öntöttem és egy jól nyújtható tésztát gyúrtam. Nagyjából 8-10 percig dagasztottam még, majd letakarva kb. 45 percig pihentettem, ezalatt szépen a duplájára kelt a tészta.

A tésztát lisztezett felületre borítottam, két egyforma részre szedtem, majd mindkettőt kb. fél centi vékonyra nyújtottam. Az egyiket megkentem a szilvalekvárral és megszórtam az őrölt fahéjjal. A másikat sárgabaracklekvárral és egy marék szeletelt mandulával ízesítettem. A tésztákat viszonylag szorosan feltekertem, majd 10 centis darabokra vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam mindet és azonnal betettem a hűtőbe. Reggelre megint szépen megkeltek. Felvert tojással megkentem a sütiket, a még hideg sütőbe toltam a tepsit, 190 fokon 30-35 perc alatt aranybarnára sültek.

Amikor kihűltek, vastagabb szeletekre vágtam őket és vaníliás porcukorral meghintve tálaltam.

Forrás: Limara péksége

 

Tükörtojás másképpen :-)

Legalább is itt, ma reggel nálunk így nézett ki. Van olyan, amikor kell egy kis firnyák, hogy beinduljanak a dolgok. A ma reggel ez a pont volt. A gyereklány orra meglevesedett, amivel egyenesen arányosan és drámaian elfogyott az éjszakai alvás mennyisége. Rozi étvágya is, érthetően… Két sovány éjszaka után (na jó, volt nettó 3.5 óra alvás/éj…) viszont inkább jó pofát vágtunk az egészhez. Az ocsmány idő sem érdekelt. 
A reggeli
Hozzávalók:
2 egész tojás
3 ek. olívaolaj
4 vékony szelet póréhagyma (tegnap este krémleves volt vacsorára, maradt fél szál)
1 kis szem piros paradicsom
4 db kicsi sárga paradicsom (villanykörte alakú :-P)
rozskenyér
1 kápia paprika
A paprikát és a paradicsomokat megmostam. A póréhagyma zöld végéből vágtam 4 vékony szeletet. Két sárga paradicsom alját levágtam, ez lett később a tükörtojás pofázmány orra. Felszeleteltem a kápiát, 2 szájat vágtam. Cikkekre vágtam a piros paradicsomot és a paprikákkal együtt egy kis tányérra tettem. 
Egy serpenyőben olívaolajat forrósítottam. Beleütöttem a két tojást, majd amikor már kapott az aljuk egy kis színt, egy pillanatra átfordítottam a másik oldalukra mindkettőt, hogy a sárgáján legyen egy védőburok. Tányérra tettem a tükörtojásokat és jött a sminkelés. A póréhagyma lett a szem, a sárga paradicsom az orr, a kápia a száj. Friss rozskenyérrel és kaukázusi kefirrel ettük.
Rozi az utolsó morzsát is kicsipegette a tányérjából. Well done Mammy! 😛

Újrahasznosítás - zöldségkrém

A tegnapi ebéd maradéka vacsoraként végezte, de nem ám akárhogyan. Rozi már flancol, már nem jó ugyanaz, ugyanolyan formában vacsorára, mint amit ebédre kapott. Nem eszi meg. A megmaradt rakott zöldségből zöldségkrém lett, amit kiflire kentem neki. És nem mellesleg magamnak is, mert finom volt. 🙂
Csak összeturmixoltam a botmixerrel, kicsit feljavítottam némi sajttal, egy kevés vajjal és felkockáztam hozzá egy paradicsomot. Szerette. Én meg őt.
Szerintetek kefirt is ivott hozzá?:-)
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!