Annak, aki elég idős már, biztosan szívet szorító és melengető érzés rátalálni ezekre. Feltéve, hogy valamilyen megmagyarázhatatlan vonzalmat érez a 100%-ig természetellenes ízek iránt. 🙂
Kinek van meg ez a két csoda? 🙂
Sós, karamellás csoki
Öregszem. A húg betöltötte a 30-at.
Először egy nagyon durva csokitortát akartam sütni neki, de mivel Anyutól a régi, gyerekkori diótortát kérte, nem sütöttem semmit. Valamit azért muszáj volt csinálnom, olyat, aminek köze van a csokihoz. Leginkább csak ahhoz. 🙂
Még tavaly találtam a Csak a puffin-on mindenféle csokis recepteket. Táblacsokik, bonbonok, forró csoki bonbonok, stb. Innen csórtam el a mandulás, karamellszilánkos csokoládét és a forró csoki bonbonokat. Vettem csokitábla és bonbon formát is, így csak az ízesítést kellett kiagyalnom. Az eredetileg megadott recepthez képest kicsit variáltam az arányokkal és a fűszerekkel.
Valami különlegesebbet szerettem volna adni, hiszen mégis csak kerek 30 lett a csaj. Először csilis csokit akartam csinálni. Meg is vettem hozzá a friss, méregerős csilit. Aztán mégsem az lett, hanem ez.
Hozzávalók:
7 dkg 70%-os étcsokoládé
3 dkg tejcsokoládé
2 evőkanál cukor a karamellszilánkokhoz
2-3 kis kanálnyi apróra vágott mandula
nagy szemű só (tengeri, hegyi, vagy amilyen van)
őrölt szegfűszeg
A karamellel kezdtem. A cukrot a serpenyőben közepes lángon melegíteni kezdtem. Pár perc alatt karamellizálódott, szép borostyán színe lett. A cukrot karamellizálás közben nem szabad piszkálni, kevergetni, mert csak összeáll tőle, nem lesz egyenletesen folyós. Amíg a cukor barnult, sütőpapírt tettem egy tepsibe, majd a kész karamellt gyorsan és egyenletesen elterítettem rajta. Tényleg igyekezni kell a kiöntéssel, mert pillanatok alatt elkezd megszilárdulni a karamell. Hagytam hűlni, majd pár perccel később apróra daraboltam. Kicsit piszkos munka, mert a karamellszilánkok bármerre képesek elrepülni.
Ezután felaprítottam a mandulát is. Őröltem szegfűszeget is. Még Anyukáméktól kaptunk néhány éve egy kis kézi őrlőt, ebben szoktam őrölni a fahéjat, a szegfűszeget, szegfűborsot.
A csokitábla formát egy tálra raktam, így később könnyebb volt betenni a hűtőbe. A nagy szemű sót mozsárban kicsit apróbbra törtem, de vigyáztam rá, hogy ne törjem össze nagyon, mindenképpen darabos maradjon. A forma mindegyik kockájába tettem néhány szemet belőle.
Vízgőz felett felolvasztottam az étcsokoládét, majd lehúztam a tűzről és beletördeltem a tejcsokit is. Addig kevertem, amíg teljesen felolvadt. Ekkor gyors mozdulatokkal hozzákevertem a mandulát, a karamellszilánkokat és a szegfűszeget is. A masszát azonnal a formába öntöttem, amit aztán betettem a hűtőbe nagyjából 3/4 órára. Amikor ez letelt, kivettem a formát, amiből egy egyszerű mozdulattal kipattintottam életem első, saját ízesítésű csokoládéját. 🙂
Alufóliába, majd sütőpapírba csomagoltam, átkötöttem egy szalaggal és kész is volt a szülinapi ajándék. 🙂
Tipp: mielőtt megkóstoljuk, várjunk kicsit, mert ha még hideg, nem csapnak arcon eléggé az ízek. A legjobb szobahőmérsékleten enni.
Ui.: a narancsos, szegfűszeges változat is mennyei!
Gombóc Artúr
Itt következik az, ami mindent borít. Nincs racionalitását, nincs józanság. Csak a KELL. 🙂
A CSOKOLÁDÉ.
“A kerek csokoládé, a szögletes csokoládé, a hosszú csokoládé, a rövid csokoládé, a gömbölyű csokoládé, lapos csokoládé, tömör csokoládé, lyukas csokoládé…”
Mindig is szerettem a csokit, de soha nem okozott függőséget. Aztán terhes lettem és azóta megállíthatatlanul követeli a szervezetem. Azt gondoltam, a szülés után majd biztosan ez is elmúlik, amikor rám unnak a hormonok. Nem így lett.
De ha már így alakult, hogy halmozottan hátrányos helyzetű csokifüggő lettem, legalább összegyűjtöm egy helyre a csokoládés recepteket.
Szerintetek