Minden tiszteletem a fenyőmagé, de aki ennyire drágán adja magát, azzal csak ritkán randizom. Pedig imádom. Egy ültő helyemben meg tudok enni egy zacskónyit. Itt jött képbe a dió. A másik szívfájdalmam, hogy a parmezánt is imádom (egy pofon a koleszterinemnek…), de az igazán jó minőségűeket heroin árban mérik.
A házi pesto eddig kimaradt a konyhámból, de most – egy kis csalással – ezen is túl vagyok. Fenyőmag helyett dió (oké, ez sem a legolcsóbb, de még mindig beljebb vagyok vele), drága parmezán helyett Grana Padano került bele. A peccorino nem volt pálya, mert sok kilométeres körzetben olyan nincs felénk. Ja, és az sem óccó.
Hozzávalók:
6 evőkanál extra szűz olívaolaj (Jamie effektus :-P)
5 dkg parmezán sajt
3 gerezd fokhagyma
2 csokor bazsalikom
1 csomag petrezselyem
1 evőkanál pirított dió
fél teáskanál só (óvatosan, a sajt önmagában is sós)
A bazsalikomot és a petrezselymet alaposan megmostam, a leveleit letépkedtem. A sajtot feldaraboltam, a fokhagymát felaprítottam. Az olaj kivételével az összes hozzávalót összemixeltem, majd végül fokozatosan hozzákevertem az olajat.
Szerintetek