Nehezen viselem a szelet. Összekuszálja a gondolataimat, ahogyan a Csokoládé-ban is mondják. És az, hogy közel egy hete éjjel – nappal fújt, kissé szétszórt engem.

Először 3 nappal ezelőtt futottam neki ennek a tortának. Az egész úgy kezdődött, hogy szerda reggel elkezdtem lecsöpögtetni hozzá a natúr joghurtot (150 gr), este pedig ezt a tortát akartam adni a leves után. A joghurt szépen le is csepegett, a savóját egy pohárba öntöttem, a joghurtot meg betettem egy fedeles dobozba. És ennyi, maradt továbbra is a hűtőben. A kicsöpögött savót felhasználtam, beletettem a karalábé krémlevesbe, amit aznap meg is ettünk. Azt a levest, ami után a tortát szántam.

Tegnap délután kinéztem a konyha ablakán, megláttam 3 gólyát elröpülni, éppen egy szivárvány alatt. Nem, nem toltam el előtte egy dzsengát, amitől ilyen giccset látok… Szóval ettől a szivárványos gólyás idilltől olyan rózsás kedvem támadt, hogy elővettem a sűrű joghurtot (is) a hűtőből és megsütöttem végre a mandulatortát. Csak fele mennyiséggel dolgoztam, a maradékot így is hazavisszük ma Anyukámékhoz, plusz egy cseppnek a tengerbe… Ja, mert hogy a héten virgonc szalmák voltunk, a gyereklány TAVASZI SZÜNETEZIK (!) a nagyanyjánál és a nagyapjánál.

Előkészítés: 20 perc

Sütési idő: kb. 25 – 30 perc, de főleg tűpróbáig

Hozzávalók (kb. 15 centi formához):

a tortához:

0,75 dl extra szűz olívaolaj

7,5 dkg nádcukor

2 tojás szétválasztva

1 tk. mandula esszencia vagy aroma

7,5 dkg fehér tönkölybúza liszt

1 tk. sütőpor

1 tk. őrölt fahéj

10 dkg darált mandula

csipet só

a joghurtos krémhez:

3 ek. sűrű, lecsepegtetett joghurt

2 ek. mascarpone

fél vanília rúd magjai

1 ek. méz

1 dl sűrű zsíros habtejszín

a citromos sziruphoz:

1 zöld citrom leve vagy egy sima citromé

csipet só

5 dkg méz

0,5 dl víz

a tetejére:

pirított mandula

valamilyen dzsem (meggy, szőlő, áfonya…)

A tortaformát kivajaztam és kiliszteztem. A sütőt előmelegítettem 170 fokon. Mindent kimértem és előkészítettem. A tojásokat szétválasztottam.

Elkészítettem a joghurtkrémet: a hozzávalókat egy tálba tettem, alaposan kikevertem és betettem a hűtőbe pihenni. Kissé meg is szilárdul a felhasználásig.

Egy keverőtálba tettem az olajat és a cukrot, és egy kézi habverővel simára kevertem. Hozzáadtam a tojássárgáját és a mandula esszenciát/aromát. Az egészet habosra kevertem. Egy másik keverőtálban elkevertem a lisztet, a darált mandulát, a sót, a fahéjat és a sütőport. A lisztes mandulás keveréket 3 részletben az olajos, cukros tojássárgájához kevertem.

Egy keverőtálban kemény habbá vertem a tojásfehérjét, amit 2 részletben a mandulás, olajos masszához forgattam. A második adag fehérjehabot nagyon óvatosan, finom mozdulatokkal kevertem bele, hogy ne törjön. Az egészet a kapcsos tortaformába öntöttem, elsimítottam és kb. 28 perc alatt, tűpróbáig, készre sütöttem.

Elkészítettem a szirupot: a hozzávalókat egy kis lábasba tettem és felforraltam. A még szinte forró tortára csurgattam, ami jól beszívta az egészet.

Joghurtkrémmel, szőlődzsemmel és pirított mandulával tálaltam.

Facebook: Rizsázzunk!

Ötlet innen: Nők Lapja 13. szám

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Zöld citrom – leves Bodzavirág szirupos meggyes sütemény Praktikusan és csinosan: zöld citromos – kókuszos keksz Sült füge vaníliás-mézes joghurttal

Egyszer, egy SEO-s (Search Engine Optimization) okításon azt mondták nekünk, hogy egy bejegyzés 500 szónál kezdődik, onnantól kezdi el látni a gugli a cikket. Jó, persze, van még néhány turpisság, amire figyelni kell… Szóval, ha azt szeretnénk, hogy jó sokan olvassanak, írjunk jó sokat. Oké, ahhoz is kell még néhány más (is)….

Ez a leves viszont annyira finom, hogy nem nagyon vannak rá szavak. Hacsak az nem, hogy ez itten kérem szépen már friss, zsenge új karalábé, darabja 100 ft-ért.

Isteni leves pár száz forintból. Mondom én, hogy nincsenek rá szavak, csak 355, recepttel együtt. 😉

Hozzávalók (2 – 3 főre):

2 fej karalábé

1 kicsi krumpli (elhagyható)

2 sonkahagyma vagy 1 kis fej vöröshagyma

3 ek. olívaolaj

2 gerezd fokhagyma

5 dl zöldségalaplé

só, frissen tekert bors ízlés szerint

szárított bazsalikom

0,5 dl tejszín vagy 0,5 dl natúr joghurt ha savanykásabb ízt szeretnénk

kevés zöld citromlé

1 tk. vaj

a tetejére:

sült hagyma

zsenge karalábélevél felaprítva

Megpucoltam a karalábékat, a krumplit és a hagymákat. A karalábé leveleiből a zsenge kicsiket félretettem a tálaláshoz. A zöldségek héjából, a karalábé zöldjéből, 1 fej vöröshagymából és 2 gerezd fokhagymából fűszerekkel (koriander, egész bors, só, köménymag) alaplevet főztem.

Amíg az alaplé főtt (kb. 20 perc), előkészítettem a levest. A karalábékat és a krumplit felkockáztam. Megpucoltam és felaprítottam a hagymákat. Egy magasabb falú lábast hevíteni kezdtem, olívaolajat öntöttem bele és rádobtam a felkockázott sonkahagymát. Sóztam és 4 – 5 percig pároltam. Ekkor hozzáadtam a zúzott fokhagymát, kb. 1 percig pároltam, amíg elindult az illata. Ezután a lábasba tettem a karalábét és a krumplit, sóztam, borsoztam és fedő alatt kb. 10 percig pároltam, kissé le is pirítottam. Sikerült ott felejtenem a tűzön, kicsit jobban lepirult, mint terveztem. Ezért sötétebb csöppet a leves színe a képen. 😉 Az egészet felöntöttem 6 dl alaplével, 2 tk. szárított bazsalikomot adtam hozzá és fedő alatt közepes lángon kb. 10 percig főztem. Ezután botmixerrel krémesre turmixoltam. Hígítottam még kb. 2 dl alaplével, kicsit sóztam, borsoztam, és hozzáöntöttem bő fél deci joghurt savót (sütihez joghurtot csepegtettem, felhasználtam a kicsöpögő folyadékot is), ami elhagyható. Bő fél dl tejszínnel selymesítettem. A tejszín helyett joghurtot is tehetünk bele, ettől frissítően savanykás lesz. Még egy kóstolás után kevés bazsalikomot, egy csipet sót és frissen őrölt borsot adtam hozzá. Elkevertem.

Tálaláskor megszórtam zsenge aprított karalábélevéllel és ropogós sült hagymával.

Facebook: Rizsázzunk!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Csicsóka krémleves Gyömbéres birs-körte krémleves Korianderes kukorica krémleves édesburgonya csipsszel Sültpadlizsán krémleves

Nagy pofával bevállaltam, hogy én állom a tortát és 2 féle kekszeket is a barátaink 3 éves kislányának a szülinapi zsúrjára, hiszen ebben penge vagyok, mit nekem 3 fajta süti/keksz. Aznap ennek megfelelően alakult a délelőtt, meg a konyha állapota is. És én is… Mire minden megsült, a pizsama is lekerült rólam, valamikor délután 1 óra körül… De így is csinos és vonzó voltam, hiszen a romantikus virágos kötényemet kötöttem a pizsire. A hajmosást (ennyi sütés után muszáj volt) elintéztem, amíg az embertelenül finom csokitorta sült. Csak mert praktikus nő vagyok. És mert más választásom nem volt. 😉

Mivel az időt még (!!!) nem tudom meghajlítani, indulás előtt csak egy hányaveti fényképezésre jutott idő, automata fókusszal, kapkodós “dizájnnal”. Rozi viszont készségesen pakolt a cuccait az asztalára, hogy még ezt is, meg ezt is. A piros kockás kupak meg adott volt, mivel egyébként is Rozi kis asztalán kallódott.

Az egyik keksz tehát ez a kókuszos-zöld citromos keksz volt. Jó savanyú. A másik a jól bevált tönkölykeksz, most aszalt meggyel és fahéjjal, belekevert szezámmaggal.

A cuki pöttyös papírzsacsi az eztettem: a bolt-ból van.

Hozzávalók (kb. 20 db):

3,5 dl tönkölybúza fehér liszt (20 dkg)
1 csapott teáskanál szódabikarbóna
½ teáskanál sütőpor
½ teáskanál só
1 bögre olvasztott kókuszolaj
1 bögre finomítatlan nádcukor (kicsit megőröltem a fűszerőrlőben)
1 vanília rúd kikapart magjai
1 zöld citrom lereszelt héja, de csak ha kaptok KEZELETLEN héjút!
fél zöld citrom leve
½ bögre kókuszreszelék
½ bögre nádcukor porítva a kekszek forgatásához – finomítatlan nádcukrot kicsit átdaráltam a fűszerőrlőben

A sütőt alsó – felső üzemmódban előmelegítettem 180 fokra. A sütő 2 tepsijét kibéleltem sütőpapírral. A kókuszreszeléket forró száraz serpenyőben pár perc alatt világos aranybarnára pirítottam. Félretettem.

Egy közepes keverőtálba szitáltam a tönkölylisztet, hozzáadtam a sót, a sütőport és a szódabikarbónát. Elkevertem a már megpirított kókuszreszelékkel és félretettem.

Megolvasztottam a kókuszolajat. Ne legyen forró. A cukorral együtt kikevertem, amíg fehér és habos lett. Hozzáadtam zöld citrom héját és levét, valamint a vanília magokat. Elkevertem. Ezt a zöld citromos, kókuszolajos keveréket több részletben a lisztes keverékhez adtam és homogén masszát kevertem belőle. Kisebb diónyi golyókat formáztam, beleforgattam a kissé porított nádcukorba és a sütőpapírral tettem őket, egymástól 4 – 5 centire.

10 perc alatt megsütöttem őket, amíg világos aranybarna lett a szélük. A sütőből kivéve hagytam kihűlni a kekszeket.

Facebook: Rizsázzunk!

Eredeti recept: KókuszVilág

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Mogyoróvajas keksz Skót vajas keksz. És a kiskorú… Rozmaringos skót vajas keksz (shortbread) Háztartás(bel)i keksz

Tegnap kilistáztam, mit akarok főzni a héten. Mostanában csak így működik, ha nem akarok valamit, de leginkább mindent elfelejteni. Két dolog stabil, a reggeli kávé és az, hogy délután elmegyek a gyerekért az oviba. A kettő között listát vezetek (a világtól elvonulni akkor fogok végleg, ha a listáról is emlékeztető kell majd).

Lent például, a kép alatt, ennek a sült sárgarépából készített krémlevesnek a hozzávalóit listáztam ki, nektek, ha Ti is elfelejtenétek mostanában mindent. Kóstolgassátok, és fűszerezzétek bátra menetközben, kinek mi a szája íze. Én imádom, ha tobzódnak az ízek, sokszor a határmezsgyén mozgok, néha át is billenek a túlzásba. Szóval, csak bátran, mindenki a saját kénye kedve szerint használja a fűszereket.

SÜT A NAP!

Előkészítés: 5 perc

Elkészítés: kb. 35 perc

Hozzávalók (2 – 3 főre):

3 szál nagyobb sárgarépa

1 kisebb szál fehérrépa

2 fej salottahagyma

3 kisebb gerezd fokhagyma

1 szál halványító zeller a zöldjével együtt

1 közepes krumpli

4 ek. olívaolaj

5 dl zöldségalaplé + víz

só, frissen tekert bors

1 tk. finomra aprított friss gyömbér

1 púposabb tk. currypor

2 nagy csipet baharat fűszerkeverék

1 ek. halszósz (elhagyható)

2 -3 tk. méz

fél zöld citrom leve

4 – 5 vékony karika friss chili

1 kis csokor friss koriander vagy friss petrezselyemzöld

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. A répákat, a krumplit és a hagymákat megpucoltam. A salottát negyedeltem, a sárga -és fehérrépát fél centi vastagon felszeleteltem. Tepsibe tettem mindet. Hozzáadtam egészben 2 gerezd fokhagymát, a szárzellert zöldjével együtt, meglocsoltam olajjal, egy nagy csipet sóval fűszereztem. Alaposan összeforgattam és kb. 20 perc alatt megsütöttem. A zöldségek széle kissé meg is barnult.

Megpucoltam és finomra aprítottam a gyömbért és a maradék 1 gerezd fokhagymát. Egy nagyobb lábast hevíteni kezdtem. Amikor már forró volt, beleöntöttem 2 ek. olívaolajat, beledobtam a gyömbért, a fokhagymát és a chilit. Megfuttattam az olajon, amíg érezni kezdtem a fokhagyma és a gyömbér illatát. Ekkor a lábasba öntöttem a sült sárgarépás keveréket. Rászórtam a curryport és a 1 nagy csipet baharat fűszerkeveréket. Az egészet kb. 1 percig pirítottam, folyamatosan kevergetve. Felöntöttem a zöldségalaplével, sóztam (1 nagyobb csipet), borsoztam. Lefedtem, hagytam felforrni. Ezután még 5 percig közepes lángon fedő alatt főztem.

Az egészet botmixerrel pürésítettem, majd adtam még hozzá néhány kb. 3 – 4 dl vizet. A mézzel, a zöld citrom levével és még egy kis friss gyömbérrel fűszereztem. Érdemes kóstolgatni, mert itt még ki lehet egyenlíteni az ízeket. Tálaláskor megszórtam friss petrezselyemmel és chilivel.

1 dl kókusztejjel vagy zsíros tejszínnel dúsítható, igény szerint.

Facebook: Rizsázzunk!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Bazsalikomos karalábé krémleves Fűszeres fokhagymakrémleves Fűszeres sült brokkoli Fűszeres diós keksz

…a védésed utáni buliba én viszem a sütit, valamilyen nagyon csokisat. – így én, nagyvonalúan, még február elején a húgomnak. Aztán persze épp a buli előtti napon sikerült lerobbannom, nem voltam ott: …oké, és bocs, hogy nem megyek, de a szülinapodra csinálok neked valami durván csokisat, mondjuk egy csokitortát. Február végén volt a szülinap. Pár napja végül, még a hét elején, megbeszéltük, hogy szombaton átjön hozzánk, én pedig megcsinálom azt a tortát.

Szombat reggel. Annak a szombatnak a reggele (azaz tegnap), aminek a délutánjára áthívtam a tesómat. A legnagyobb nyugalommal elmentem iskolába. Indulás előtt még a délutánt is leszerveztük Zolival és Rozival: suli után együtt elmegyünk valamilyen barkácsboltba valamilyen szerszámokat venni, utána meg benézünk a sógoromhoz fagyizni. Én balra el. Szorgosan jegyzeteltem a suliban, mégis csak vizsgára bocsátó modulzáróra (aka zh) készülünk. A tanárnő is bekeményített, meg befenyített, meg szigorút játszott. Tovább tartott a suli, mint eredetileg terveztük. Éhes voltam és tele volt a tipegőm a savfokkal és a zsírtartalommal. A bemagolandó kérdések száma meg valahogy több lett a nap végére, az ígért 150-nél éppen tízzel több…

…kicsivel később, szombat délután, már otthon a kanapén. Legyalult aggyal fetrengtem, mikrobák, enzimek meg a hülye zsírok nyomasztottak. Abba a pillanatban, hogy Zoli szólt, indulhatunk, beugrott, hogy délután 5 körül jön a húgom, hogy végre megkapja a szülinapi tortáját. Azt a tortát, amit 1 hónapja ígérgetek neki… 15.33-kor vágott belém a felismerés, és hirtelen pánikomban majdnem felhívtam, hogy ő, izé, szóval, ő, mi lenne, ha, izé, inkább fagyizni jönne velünk? 😉

Zoli és Rozi elmentek a praktikus barkácsboltba (mint utólag kiderült, oda), én meg eszemet vesztve elkezdtem összerakni a tortát. Aztán rájöttem, hogy nincs itthon sós mogyoró. Amióta letekeredtem róla és helyette áttekeredtem a sült hagymára és az étcsokira, nincs itthon sós mogyi. Mondjuk a sült hagyma is sós és ropogós, értelmezhettem volna nagyvonalúan is a receptet. Akár. De nem, helyette cipő fel, dzseki fel, telefon zsebre, ajtó becsap, homlok csattan: a kulcsom! BENT MARADT A PULTON! Na mindegy, most már lemegyek a boltba, nem ücsöröghetek a lábtörlőn. Felhívtam a férjet, hogy kicsit gyorsabban érjenek már haza és sebesebben vásároljanak és nézelődjenek a barkácsboltban, mint tervezte, mert helyzet van. Rozi akkurátusan megnéz, megfog mindent, amit elér és még kis kalapácsot is akart, szóval időben inkább erősen felültervezett az apja. De mivel épp indulóban voltak attól a barkácsbolttól, ami nemrég kivonult az országból, úton a másik felé, amelyik még itt van, hazakanyarodtak egy kulccsal. Így nem kellett Rozit hajtani, megnézhetett mindent, amit akart, bár kalapácsot nem kapott, de kifesthető húsvéti gipsztojást igen. Én meg visszajutottam a konyhába, és elkészült a torta, mielőtt a húgom megérkezett (késett, szerencsére).

Elkészítés: kb. 1 óra

Hűtési idő: min. 1 óra

Hozzávalók (kb. 15 centis formához):

a kekszes alaphoz:

13 dkg zabkeksz darálva

8 – 10 dkg vaj olvasztva (attól függően, mennyit vesz fel a keksz)

60 gr darált mandula

a karamellhez:

13 dkg nádcukor

5 dkg vaj

1 dl tejszín

1 nagy marék (kb. 5 dkg) sós mogyoró durvára aprítva

1 nagy csipet só

az étcsokoládékrémhez (ganache): 

20 dkg étcsokoládé (min. 55%-os)

3 dkg vaj

1,5 dl tejszín

néhány nagy csipet frissen reszelt szerecsendió

a sós grillázshoz:

10 dkg nádcukor

1 nagy marék durvára vágott sós mogyoró

a tetejére: sópehely (elhagyható)

Először összeállítottam a torta alapját. A kekszet késes aprítóban összeaprítottam, majd elkevertem a darált mandulával és az olvasztott vajjal. Egyenletesen elterítettem a kapcsos tortaforma aljában és úgy nyomkodtam bele, hogy legyen egy kis pereme (kb. 1,5 – 2 cm). Hűtőbe tettem megszilárdulni.

Elkészítettem a karamellt. A cukrot alacsony hőmérsékleten melegíteni kezdtem. Nem rázogattam, nem kevergettem, csak hagytam világos borostyán barnára karamellizálódni. Hozzáadtam a tejszínt és a vajat. Addig melegítettem tovább kevergetés mellett, amíg egynemű lett. Ekkor beleszórtam a mogyorót és a már kihűlt tortaalapra kentem. Hagytam kihűlni, amíg összeállítottam a ganache-t.

A krémhez (ganache) az étcsokoládét apróbb kockákra törtem és a vajjal együtt egy keverőtálba tettem. Egy kisebb lábasba bő 2 ujjnyi vizet öntöttem, a lábasra ültettem a keverőtálat és lassan melegítve, hogy a víz épp csak gyöngyözzön a tál alatt, összeolvasztottam a csokitat. Amikor a csoki és a vaj teljesen felolvadt, levettem a gőzről, reszeltem bele szerecsendiót (kb. fél mk.), végül hozzákevertem a tejszínt. Kézi habverővel simára, fényesre kevertem. Ezt is a tortára kentem és visszatettem a hűtőbe dermedni.

Megcsináltam a grillázst, a torta tetejére. A sütő tepsijét kibéleltem sütőpapírral. A cukrot alacsony lángon melegíteni kezdtem egy alacsonyabb falú serpenyőben, és borostyán színűre karamellizáltam. Ezután hozzáadtam a durvára vágott mogyorót, a sütőpapírral öntöttem és elterítettem. Amikor kihűlt, összetörtem (én egy koktélos zúzófával, de a sodrófa is tuti). Felvágás, tálalás előtt a torta tetejére szórtam belőle.

Eredetileg linzertésztával terveztem ezt a tortát, még amikor valamikor télen az egyik Good Food magazinban láttam James Martin karamellás csokiganache receptjét. A hárdkór csoki, a karamell és ehhez valami sós megvolt a fejemben, de a fenti körülmények beállása után módosítanom kellett (a Nők Lapja Konyha Desszert magazin kihúzott a …..ból a kekszes alap és a grillázs ötletével).

Facebook: Rizsázzunk!

(Ej, de siralmas állapotban van a háttérben az a petrezselyemzöld…)

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Narancsos túrógaluskák sós karamellel Francia sós lepény, avagy a quiche Sós, karamellás csoki Egyszerű mandulás torta krémsajttal

Amikor még aktíva(bba)n építettem a munkaalapú társadalmat, egy ideig vezettem, aztán csak erősítettem a volt munkahelyem esélyegyenlőségi csapatát. Most, hogy liberális lettem, és kevésbé építem a munkaalapot, meg a társadalmat, ez a bizonyos volt munkaadóm meghívott egy Nőnapi rendezvényére (Women At Work), kreatív nő minőségben, egy kerekasztal beszélgetésre. Kerekasztal mondjuk nem volt, így kerekasztal beszélgetés sem lett, de volt a csajokkal (hallgatóság) szemben egy széksor, oda kiültünk, és próbáltunk okosakat mondani, hogy kevésbé tűnjön fel, mennyire feszengünk (legalább is én)  😉 De nagyon izgalmas volt, és tényleg kreatív, meg olyan nőcis. Csicsergős, alkotó, nagyon finom energiák mozogtak. Mert ez a kis összejövetel nem a(z okkal rosszul hangzó) feminizmusról, meg a girl power-ről szólt, még csak nem is a(z elférfiasodott) nőkről, akik legyalulják még a férfiakat is, meg úgy általában mindenkit, hogy megmutassák, milyen tökösek tudnak lenni nőként. Én nem hiszek abban, hogy egy nő (csak) akkor érvényesülhet, ha férfiként viselkedik. Engem inkább elszomorít, amikor ilyet látok. A nő nem erre “való”, a nő nem ez, nem erre született. És nem, nem arra gondolok, hogy a nő kussoljon maradjon csendben, üljön otthon, szüljön rakásra gyerekeket és szolgálja ki a vadászatból hazaérkező férfit. Nem bizony. A nő nem (csak) ez. Ez is, de még annyi minden más, finomság, megérzés, ösztön, befogadás, elfogadás. Erő. Még, ha olykor ez nem is olyan könnyű és időnként el is fáradunk kicsit és úgy érezzük, nem megy tovább, mert felborult az egyensúly, mert kicsit reménytelen, felőrlő, meg sok. Aztán felállunk, megrázzuk magunkat és megyünk tovább. De ez már egy másik kerekasztal/széksor beszélgetés lehetne, talán egyszer majd erről is csicsergünk valahol…

Főzősként viszonylag korlátozottak voltak a lehetőségeim egy irodai környezetben. A konyhában kb. a turmixgép – hűtő  – kávéautomata háromszögben tervezhettem. Olyan recepteket és alapanyagokat kellett vinnem, amikkel gyorsan, sütés és főzés nélkül dolgozhattunk és akár sokan bekapcsolódhattak a folyamatba. Az egyik ilyen a hideg sajtgolyó volt, két fajtát készítettünk. Becsületes utóhűtésre nem volt időnk, de mivel előtte hűtőben voltak az alapanyagok, a végeredménynek így is sikere volt. Ügyesek voltak a lányok. 🙂

Vigyázat! Autentikus képsor következik egyenesen a rendezvényről a fotós külön engedélyével. 😉 Volt káosz, meg fröcsögés, és vihogás, meg komolykodás, szóval olyan kerek volt az egész. Köszönöm a meghívást és azt, hogy kreatívnak találtok!

Hozzávalók:

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Hideg paradicsomkrémleves karamellizált hagymával és kakukkfüves túrógombóccal 3 év és még egy torta Egy egér? (főztünk, só-liszt gyurmát) Egy falat boldogság okosan – megújult a TV Paprika Magazin

Kedden délelőtt simán elfelejtettem elmenni valahová, ahová egy hete alig vártam, hogy mehessek. Hiányoltak. És én is őket, onnantól, hogy délután jött a telefon, hogy vártak rám… Pontosabban hívtak a kezdés előtt, de nem tudtam felvenni, aztán visszahívtam az egyik főszervezőt (főkolompost 😉 ), akkor viszont ő nem vette fel a telefonját. És amikor visszahívott, már csak annyit tudott mondani, hogy vártak, vártak, de csak nem érkeztem meg, letudták a dolgot nélkülem is. Mindig gáz azzal szembesülni, hogy nélkülem is lezajlanak az események, bármilyen elvetemült is ez. Oké, szerencsére lesz a közeli jövőben valamikor pótlás, amire remélhetőleg oda is érek. Cserébe viszek majd valami finomat. Mondjuk ilyen kekszet (is), amit még Édesemnél találtam egyszer, régen, és először januárban az ovis farsangra sütöttem, hogy ha már teletömik a kölkök magukat, legalább tudjuk, mit esznek meg. És hogy ezek a gyerekek milyen kis gazok tudnak lenni. Megették azt a kekszet is, ami teljes kiőrlésű lisztből készült, nem volt túl édes és aszalt gyümölcsöt is tettem bele nekik. Még a zöldség csipszet is betúrták, amit bevittem nekik és egyik sem reklamált, hogy hol van a gumicukor, meg a bóti csoki. Döbbenet…. Valamelyik nap is sütöttem ilyen kekszet Rozi egyik óvónénijének, névnapra. Igen, igen, ez az: pedáloztam egy kis sk. keksszel, nem mintha kellene, Rozi már az elején mindent elintézett. 😉

Én most így variáltam át.

Előkészítés: 10 – 15 perc

Sütési idő: 10 perc

Hozzávalók (kb. 20 db-hoz):

12 dkg teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt

50 gr darált mandula

1/2 tk. szódabikarbóna

1/4 tk. só

80 ml szőlőmagolaj (lehet napraforgó, vagy repce is, a lényeg, hogy semleges ízű legyen)

80 ml méz

50 gr étcsokoládé

1/2 mk. őrölt gyömbér

szezámmag a forgatáshoz

A sütőt előmelegítettem 175 fokra alsó – felső üzemmódban. A sütőtepsit kibéleltem sütőpapírral. Az étcsokoládét kb. fél centis kockákra vágtam.

A lisztet egy nagy keverőtálba szitáltam, hozzáadtam a darált mandulát, a szódabikarbónát és a sót. A mézet simára kevertem az olajjal, majd a lisztes keverékhez öntöttem és simára kevertem a masszát. Belekevertem a felaprított étcsokoládét és elkevertem. Mielőtt formázzuk, kóstoljuk meg és ha szükséges, adhatunk hozzá még egy kis gyömbért. Diónyi gombócokat formáztam a masszából, szezámmagba forgattam mindet, majd a sütőpapírra sorakoztattam őket. Kicsit lenyomkodtam őket, kb. fél centis korongokká.

10 perc alatt készre sütöttem és hagytam kihűlni. Amikor kivesszük a sütőből, még puha, de ha kihűl, ropogós lesz a keksz.

Tehetünk bele aszalt meggyet (vagy más kedvünkre való aszalványt), kókuszreszeléket vagy kicsit összezúzott kókuszchipset, készíthetjük darált dióval vagy török mogyoróval, étcsoki nélkül, vagy instant kávéval. Fűszerezhetjük reszelt narancs – vagy citromhéjjal (fontos, hogy kezeletlen héjú gyümölcsöt használjunk!), frissen őrölt szerecsendióval, cayenne-i borssal, vagy őrölt szegfűszeggel. Simán elszállhat a fantáziánk, nagyon hálás keksz.

Facebook: Rizsázzunk!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Gyömbéres áfonyás pite Fügés gyömbéres brownie Aszalt gyümölcsös joghurt mézes pirított magokkal Gyömbéres birs-körte krémleves

Az előző hét tartalmából…

Békésen pang ez a hétfő is, nem történik semmi izgalmas. Igazából semmi sem történik. Szürke délelőtt, sokadik a sorban, remény sincs rá, hogy kisüthet a nap. Kinyitom a levelesládámat, levelem is alig jött. De egy azért mégis volt, ami feldobott. Egy érzelmileg felfokozottnak tűnő Edinától: “Te kaptál ilyet??? És mész???” A tárgy pedig: Gasztroblogger találkozó – METRO Gasztroakadémia. Nem kaptam, így nem is akartam menni. 😉 Aztán egyszer csak jött egy másik email is, ez már a TV2-től, hogy engem is várnak szeretettel a csatorna hamarosan adásba kerülő gasztro-reality műsora: A Konyha Ördöge apropóján, Bereznay Tamás vezényletével. Életemben nem jártam még televíziós “sajtótájékoztatón”. Egyszer, még valamikor tavaly, írtam egy megújuló gasztro magazin sajtórendezvényéről, ez volt újságírói pályafutásom eddigi csúcsa. 😉 A meghívóban az állt, hogy Bereznay Tamással együtt várnak engem egy kis beszélgetésre, közös falatozgatásra, illetve készülnek egy nagy meglepetéssel is. Elmentem, mert igazából szeretem a meglepetéseket. És milyen jól tettem, hogy ott voltam.

Fotó: Rizsázzunk!

Kezdésként Tamás (figyelitek! már csak így, lazán Tamásozok 😉 ) mesélt a forgatásokról, meg persze az éttermekről, néhány jelenetet le is játszottak nekünk az elkészült részekből. Igen, menő, prömier előtti vetítésen voltam. A vörös szőnyeg és a pezsgő mondjuk hiányzott, ezt kicsit fájlaltam. A műsor szerintem jó lesz, szerethető. Tamás pedig emberi, ezerszer emberibb, mint Ramsey barátunk valaha is. Mert ugye nagyon tuti lehet belekáromkodni a frankót a másik arcába, a show részeként (is), de ettől még nem menő. Már nem. Szerintem.

Fotó: TV2

És ezután jött az ígért meglepetés: irány a METRO Gasztroakadémia tankonyhája, főzés Tamással. Remek. Ha nem remegtem volna így is eléggé a kamerák és fotósok jelenlététől, akkor most tuti fogok. De aztán mégsem. Tamás egy nagyon szerethető, kedves, közvetlen, nagyon emberi figura. Olyan természetesen tette a dolgát közöttünk, hogy egy idő után el is felejtettem, hogy tv felvétel is készül az egészről. Halkan jegyzem meg, hogy nekem először nehezen állt össze a kép, nem tudtam Őt elképzelni ebben a szerepben. Valahogy a neve hallatán nem az artikulálatlan üvöltés, hanem a finom sütik, és a konyhai mesék ugrottak be. 😉 Szerencsére nem is akarja Ramsey-t másolni, és ez így van jól.

Kérés szerint főételes és desszertes csapatokra oszlottunk. Én a desszertesekhez mentem, mert édeset az utóbbi időben ritkábban készítettem. A főétel egy újragondolt fogás volt: göngyölt csirkecomb tarhonyarizottóval (!), a sütink pedig egy lisztmentes csokitorta. A főételt Tamás kifejezetten erre a találkozóra gondolta ki, még azt is megmutatta, hogyan filézhetjük ki a legegyszerűbben a csirkecombot.

Fotó: Rizsázzunk!

Desszertnek egy lisztmentes csokitorát sütöttünk, nagyon csokisat, nagyon vajasat. 🙂 A süti igazodott a csirkéhez: finom, egyszerű, egy kis újítással.

Fotó: TV2

Fotó: Rizsázzunk!

Szóval, mi főztünk, Tamás pedig közben körbe, körbe járkált. Határozottan, de emberien adott instrukciókat, ha kellett, igény szerint segített is és figyelte a csapatok munkáját. Pörögtünk, feszes volt a tempó. Valami ilyesmi zajlik egy igazi konyhán is műszakban, csak kb. még 1000x gyorsabban.

Fotó: TV2

Azt hiszem, nem véletlen, hogy nem vágyom és nem is török chef babérokra. Ez egy nagyon komoly feladat, összeszedettnek, fegyelmezettnek és nagyon előrelátónak kell lenni hozzá. És már-már betegesen rendmániásnak. Tamás, a saját elmondása alapján éppen ilyen, rendmániás. A dolgok legyenek rendben, a helyükön és lehetőleg minden álljon egymással párhuzamosan. 🙂

Fotó: Rizsázzunk!

A végén, mielőtt mindent megettünk, a hatékony, gyors tálaláshoz is kaptunk néhány szakmai tippet, amivel tömeg esetén elkerülhető a katasztrófa. Nyilván nem egy átlag vasárnapi ebédről beszélek, bár ha kellően nagy a család, ezek a tippek még jól jöhetnek. Nálunk biztosan. 🙂

Fotó: TV2

Fotó: TV2

Fotó: Rizsázzunk!

Nem mellesleg a METRO Gasztroakadémia konyhája nagyon tuti. Igényes, letisztult, átgondolt, és azt hiszem, a kurzusok is ilyenek lehetnek.

Fotó: TV2

Fotó: Rizsázzunk!

Ez a néhány óra Tamással adott pár egyszerű, de nagyon hasznos tippet, hogyan újíthatunk régi, hagyományos ételeinken úgy, hogy a lényeg megmaradjon, de legyen benne egy kis csavar. Megint bebizonyosodott, hogy a kevesebb mindig több, az egyszerű(bb) mindig jobb és sok emberre is lehet hatékonyan, nagyon finomat főzni.

Az pedig, hogy milyen az éttermi kínálat, mit nyújt a piac, gyakorlatilag rajtunk fogyasztókon múlik. Az éttermekben feltálalt ételek minősége erősen tükrözi a keresletet, nagyban függ tőlünk, vendégektől, milyen élményt kapunk egy éttermi vacsora során a pénzünkért. Itt az ideje a változásnak. Teremtsünk IGÉNYEKET! Merjünk igényesek lenni, mert ha vannak igényeink, a szolgáltatások is idomulni fognak. Kénytelenek lesznek, hiszen végül mégis csak a kereslet az úr. Szóval csak bátran, igenis legyünk igényesek. És ez nem egyenlő a luxussal, a méregdrága ételekkel, vaskos éttermi számlákkal. Az igény onnan indul, hogy nem mindegy mi, honnan és hogyan kerül a tányérunkra. Ez persze igaz a saját konyhánkra is, otthon is számít(son), mit eszünk.

A Konyha Ördöge hetente jelentkezik majd, pénteken esténként a TV2-n. Az első rész február 27-én, azaz e hét pénteken, 21.30-tól lesz látható. Én pedig köszönöm a lehetőséget, élmény volt ott lenni.

Facebook: Rizsázzunk!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Februári piaci körkép (receptekkel) Avokádóban sült tükörtojás reggelire Októberi piaci körkép receptekkel Citromos medvehagymás karalábéfőzelék mustáros köles “fasírttal”

Az utóbbi hetekben az a szokás alakult ki, hogy (általában) Zoli viszi Rozit reggel az oviba. A reggeli menetrendnek komoly szertartása is van. Amikor reggel a gyerek szemei kipattannak,, ő már abban a pillanatban 100%-on teker. Ő igen, de mi nem. És akkor jön a szeánsz. Apa, csinálsz nekem kakaót? Igen, csak hadd ébredjek fel, gyere, bújj ide még egy kicsit. Nem, csinálj nekem kakaót, na, gyere már… Apa, csinálj nekem kakaót, na, Apa, gyere máááááááááár!

Délután viszont (általában) én megyek Roziért. És valahogy mostanában nehezen jutunk ki az ovi épületéből, mert mindent meg kell mutatni, nézni, kérdezni, és persze közben ezzel párhuzamosan nem lehet felöltözni. Jó lesz már, ha végre nem kell eszkimónak öltözni. Tegnap rekordot döntött a gyerek, 33 percbe telt elhagyni az épületet. Meg kellett zsarolnom, hogy végre kijussunk a kapun. Igen, ilyen aljas módon oldottam meg a helyzetet. Mivel illedelmes, jó asszonyhoz méltóan megkérdeztem a férjemet, hogy mit szeretne enni vacsorára, a végeredmény az lett, hogy gombát kellett venni. Ő ugyanis gombát óhajtott. És itt jött a képbe a gyerek bezsarolása…

Az ötlet a Street Kitchen-től jött, kicsit egyszerűsítve.

Hozzávalók (4 főre):

kb. 50 dkg rozscipó

3 ek. olívaolaj

25 dkg barna csiperke

2 – 3 tk. szárított kakukkfű

fél szél póréhagyma

1 gerezd fokhagyma

2 – 3 ek. kakukkfüves fehérborecet

2 ek. nádcukor

10 dkg prosciutto vagy valamilyen más jobb minőségű sonka

5 dl tej

2 dl tejszín

6 egész tojás

só, frissen őrölt bors

frissen reszelt szerecsendió

5 nagy csipet zsemlemorzsa a tetejére

15 dkg cheddar sajt

kevés reszelt parmezán a tetejére

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Felkockáztam a rozscipót (kb. 2×2-es kockákra), és egy sütőpapíros tepsin betoltam a sütőbe. Kb. negyed óra alatt kissé megpirítottam. Kivettem a sütőből és félretettem. A gombafejeket nagyobb darabokra vágtam, vékonyan felszeleteltem a póréhagymát, a sonkát, finomra aprítottam a fokhagymát.

Egy serpenyőt felhevítettem, olívaolajat öntöttem bele, majd rádobtam a gombát és nagy lángon pirítani kezdtem. A serpenyőt sűrűn megráztam, átforgattam a gombát. Kb. 10 perc múlva, amikor a gombadarabok már szépen barnultak, hozzáadtam a póréhagymát és a fokhagymát. Sóztam, borsoztam, megszórtam a kakukkfűvel, Jól átkevertem és ráöntöttem a fehérborecetet. Hagytam elsisteregni, megszórtam a nádcukorral, hozzáadtam a felcsíkozott prosciuttot és kb. 5 percig sütöttem még így.

Amíg a póréhagymás gomba tovább pirult, egy nagy keverőtálba öntöttem a tejet, a tejszínt, egyesével beleütöttem a tojásokat, sóztam és borsoztam, végül belereszeltem a cheddar sajtot. Egy kézi habverővel alaposan elkevertem, frissen reszelt szerecsendióval fűszereztem.

Összeállítottam a kenyérpudingot. Egy nagyobb tepsit kikentem olívaolajjal. Egy nagy keverőtálban tettem a pirított kenyérkockákat a póréhagymás pirított gombával, ráöntöttem a tejes, tejszínes, sajtos keveréket, alaposan összeforgattam és a kiolajozott tepsibe borítottam az egészet. A tetejét megszórtam először a zsemlemorzsával, majd a reszelt parmezánnal és a 180 fokos sütőben 40 – 45 perc alatt készre sütöttem.

Egyetek hozzá friss zsenge rukkolát, isteni vele (is).

Facebook: Rizsázzunk!

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Pirított gombás krémsajtos lepény Póréhagymás köles kakukkfüves pirított gombával Gyömbéres tejszínes csirke, rozmaringgal, pirított krumplival (gyors és 1xű) Sajtos puffancs és gyerekmunka

Tavaly januárban vasárnapra esett a házassági évfordulónk (idén is). Én reggel elrohantam egy Cafeblog találkozóra (nagyon menő anyuka, hehehe), Zoli meg itthon maradt Rozival. Puszi, puszi, délután jövök. Egész délelőtt hiányérzetem volt… Aztán beugrott: a házassági évfordulónk. Aznap volt ugyanis. Az első. A LEGELSŐ! Lesült a bőr a képemről, telefon, ne haragudj édesem, sajnálom – így én. Erre: Én akkora gondban vagyok. Nálad van a kocsi, nem tudok elmenni sehova, vennél magadnak egy csokor virágot? – így Ő. Bang, nesze neked romantika. 😉

Sosem voltam az évfordulók bajnoka, valahogy nem tulajdonítok nekik túlzott jelentőséget, de azért az első házassági évfordulónak mégis kijárt volna egy lepke fingnyivel leheletnyivel több. 🙂 Idén nagy tervvel állt elő a férj, utazzunk el ketten, Rozit lepasszoljuk a nagyszülőknek, mi meg korrigáljuk a tavalyi bakit. Egészen Hollókőig jutottunk, évekkel ezelőtt hosszú hétvégéztünk ott, csíptük a helyet. Igen ám, de akkor épp szezon volt, most viszont nem. Annyira nem, hogy délután 4-kor bezárt az egyetlen egyébként nyitva lévő kisvendéglő is (a másik januárban szabadság miatt zárva volt). Sebaj, menjünk át Szécsénybe, ott biztosan találunk egy éttermet, fürdő úgyis van a városban, üzemelő vendéglő miért ne lenne. Na, fürdő nem volt. Később összeraktuk, honnan jött mindkettőnknek a fürdő gondolata: a Széchenyi fürdőre állt be az agyunk, ezért egyértelműnek gondoltuk, hogy Szécsényben is van fürdő… Nem volt. Étterem viszont igen, egészen tűrhető konyhával. Az egységgel szemben még egy szécsényi szobor is állt. Érted, szécsényi szobor, muhaha… Volt ott egy SZUPER kóp üzlet is, ott vettünk némi rosét estére, mert Hollókőn semmi sem volt nyitva péntek este 7-kor. Akkor vásároltuk meg ezt a remek, kis piros Berghoff tálat is, amiben ma spenótos kék sajtos nudlit sütöttem. Most már nekem is van menő Berghoff edényem. Nem, ez nem egy fizetett hirdetés, csak egy (egyelőre még 😉 ) nem jövedelmező élménybeszámoló.

A nokedlihez soha nem mérem ki a lisztet és a folyadékot sem, a mennyiségek gondolomformán lesznek megadva. Ha van jól bevált nokedli receptetek (nagymamától, szomszédasszonytól, Horváth Ilonától), használjátok nyugodtan azt.

Előkészítés: 15 – 20 perc

Sütési idő: 10 – 15 perc

Hozzávalók (3 – 4 főre):

30 dkg tönkölybúza fehérliszt

1 nagy tojás

kb. 1 dl víz

0,5 dl extra szűz olívaolaj (isteni lágy lesz tőle a tészta)

1 – 2 nagy csipet só

frissen tekert tarka bors

45 dkg fagyasztott, natúr spenót

kb. 5 dkg kéksajt

2 dl tejszín

só, bors

2 gerezd fokhagyma

diónyi vaj

frissen reszelt szerecsendió

4 – 5 marék reszelt sajt a tetejére (félkemény, reszelhető)

A spenótot egy közepes lábasban olvasztani kezdtem. Ezalatt kikevertem a nudli tésztáját. A liszthez adtam a tojást, a sót és a borsot. Beleöntöttem az olívaolajat és adagolni kezdtem hozzá a vizet. Annyi vizet adtam hozzá, amitől egy lágy, de nem folyós tésztát kaptam. Nem dolgoztam ki teljesen a tésztát, a nokedlinél az a jó, ha nem teljesen sima a tészta, a kis csomók kifejezetten jó tesznek neki. Ezután egy fazékban vizet forraltam a nudlinak.

A sütőt előmelegítettem 220 fokra, légkeverésen, felső grill fokozattal.

Amíg a víz felforrt, befejeztem a spenótos szószt. A már felolvadt spenóthoz adtam a finomra aprított fokhagymát. Beletördeltem a kéksajtot, alaposan elkevertem és hagytam elolvadni. Kóstolás után sóztam, borsoztam, és felöntöttem a tejszínnel, beletettem a vajat is. Egyszer összeforraltam, majd szerecsendiót reszeltem bele. Még egyszer megkóstoltam és még egy csipet sóval és borssal fűszereztem. Adtam hozzá egy löttyintésnyi citromlevet.

A forrásban lévő vízbe szaggattam a nokedlit és pár perc alatt (amíg feljöttek a víz tetejére) megfőztem őket. A főzőléből félretettem bő fel decinyit. A leszűrt nudlikat a spenótos keverékhez adtam, alaposan összeforgattam, majd a kivajazott jénaiba tettem. A tetejét megszórtam a reszelt sajttal (most Garabonciás natúr tehénsajttal) és bő 10 perc alatt aranybarnára sütöttem a forró sütőben.

Megosztom

Tweet

Oldal ajánlása emailben

X

Címzett: Feladó: Üzenet:

Innen is szemezgethettek

Spenótos rizottó 6 perces tojással Spenótos túrógaluska Käsespätzle – a hütte nudli Juhtúrós krémsajtos krumplis nudli