Évente egyszer tartunk egy bulit a kollégákkal a Mátrában, asszonyostól, gyerekestől. Mindenki hoz valamit, meg főz is valamit, és iszik is valamit. Kb. 40-en rohangáltak tegnap a kertben a bográcsok között, meg a poharaik után. Főtt némi marhapörkölt, meg egy kevés sörben pácolt csülök, a férj pedig lecsót csinált bográcsban. Amikor meg pattant a pálinkás üveg kupakja, mindenki eldobta a fakanalát. A kölkök is eléggé elvoltak, naná, legálisan lehetett szinte korlátlanul nassolni. A kert meg jól tele van cseresznyemagokkal (az egyik kolléga hozott egy ládányit a kertjéből), és szamóca csumákkal (mert egy másik kolléga azt hozott vagy 5 kilót). Rozi a láda mellett térdelve ette a szamócát, csumástól, ahogy volt. Este meg jött a klasszik lezárás, a szalonnasütés. Elmaradhatatlan giccs, mert az mindig kell.
Sütöttem én is, Nem terveztem, hogy bejegyzés készül erről a gyümölcsös morzsás sütiről, aztán mégis lett. Igazából nem is süti, inkább egy kis morzsa rengeteg gyümölccsel. Mivel eléggé bejött mindenkinek, mégis archiválom az utókornak, hátha egyszer bekerülök vele egy szakácskönyvbe. 😛
Előkészítés/összeállítás: 10 perc
Sütési idő: kb. 30 perc
Hozzávalók (2 dl-es pohár volt a mértékegység):
3 kis tálcányi málna
6 db sárgabarack
1 pohár liszt
3/4 pohár zabpehely
1 pohár barnacukor
csipet só
1 tk. őrölt fahéj
fél pohár felkockázott, hideg (!) vaj (ez kb. 8 – 10 dkg)
1 nagy marék dió durvára aprítva
Előmelegítettem a sütőt 175 fokra.
Megmostam a gyümölcsöket. A sárgabarackokat kettévágtam, kimagoztam és kisebb darabokra vágtam. A málnával együtt egy kb. 12 x 22 centis tepsibe terítettem.
A lisztet, a zabpelyhet, a sót és fahéjat egy keverőtálba tettem, alaposan összekevertem. A vajat kis kockákra vágtam, a lisztes zabpelyhes keverékhez adtam és az ujjaimmal összemorzsoltam. Addig kell morzsolni, amíg kicsi, zabpehely nagyságú golyókat nem kapunk. Ez nagyjából 3 – 4 perc alatt megvan.
A morzsából a gyümölcsökre szórtam egy jó nagy maréknyit és óvatosan összeforgattam. Ezután egyenletesen befedtem a maradék morzsával és megszórtam a tetejét a durvára vágott dióval. Bő félóra alatt megsütöttem. Akkor jó, amikor a teteje már ropogós a gyümölcsök pedig buborékolnak. Amikor elkészült, hagytam kihűlni.
A facebook-on is megtalálhattok, ha ide kattintotok.
Ihlet: Joy the Baker
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: