Rizsázzunk!

Junior vacsora

Ezer éve megírt, mentett bejegyzés, ami a piszkozatok között ragadt… Annyira, hogy a bizonyító erejű képet, miszerint tényleg megcsináltam, nem is találom…

Rozi jó ideje junior üzemmódba kapcsolt, sokszor ugyanazt eszi, amit mi is. Kenyeret, sajtot, túrót, paradicsomot, körözöttet és a többi. Általában könnyen jönnek az ötletek, hogy mit kajáljunk, azért néha törnöm kell a fejemet. Próbálok minél több ízt és állagot megismertetni vele, hogy aztán majd maga alakíthassa ki az ízlését. Nagyon nyitott az ízekre, újdonságokra, így nincs nehéz dolgom. 

Tegnap délután csináltam egy zöldségkrémet, mindenféle zöld fűszerrel, amit a “kertben” találtam. Egy kevés túróval és tojássárgájával tettem tartalmasabbá. Rozskenyérre kentem neki és paradicsomot kockáztam hozzá. De ebédre is kitűnő, tésztával is nagyon finom. Ma hasonlót készítettem, csak abban nem volt tojássárgája, cserébe zsenge zöldbab igen. 
Hozzávalók:
fél cukkini
fél fej vöröshagyma
1 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
olívaolaj
csipet só
3 nagyobb bazsalikom levél
1 szál friss oregánó
1 szál friss kakukkfű
1 ek. túró
1 főtt tojás sárgája
A zöldségeket megmostam. A hagymát apró kockákra vágtam, a fokhagymát lereszeltem, a cukkinit és a paradicsomot szintén felkockáztam. 
Serpenyőben felhevítettem az olívaolajat. Rádobtam a vöröshagymát és közepes lángon üvegesre pároltam.  Kicsit sóztam. Ezután hozzáadtam a fokhagymát és 1-2 percig a vöröshagymával együtt pároltam. Ekkor rátettem a cukkinit és a paradicsomot, lefedtem és nagyjából 10 perc alatt puhára pároltam. 
Amíg a zöldségek puhultak, megmostam és felaprítottam a zöld fűszereket. A párolás végén a serpenyőbe tettem ezeket is és pár percig még hagytam, hogy összeérjenek az ízek. Ezután a túróval és a főtt tojássárgájával az egészet krémessé turmixoltam a botmixerrel. Megkóstoltam és még egy csipet sóval összerántottam az ízeket. 
Friss zsemlére kentem és egy fél paradicsomot is felkockáztam hozzá. Persze az elengedhetetlen kefir is az asztalra került. No meg a házi, natúr paradicsomlé is, amiért a kisasszony él-hal.

Disznóság

Ez az egyik legjobb dolog, ami hússal történhet. Meg velünk, ha esszük. 4 órán át puhult lassú tűzön a sütőben, cserépedényben, fedő alatt, kevés fűszerrel.



Hozzávalók sok emberre:
1 kisebb csülök
kb. 1 kg tarja
1 – 1.5 kg oldalas
1 fej fokhagyma
1 nagyobb fej vöröshagyma
1 – 1.5 kg zsír
egész kömény
őrölt feketebors
kevés őrölt édes-nemes piros paprika
3 dl víz
3 dl száraz fehérbor
A csülök bőrét leszedtem, kettévágtam és csak az egyik felét használtam fel a sütéshez. Sóztam és borsoztam a húsokat. Megpucoltam a vörös -és fokhagymákat. A vöröshagymát kb. fél centi vastag karikákra vágtam. 
A zsír felét a cserépedény aljába tettem. Köménymagot szórtam bele, kb. 15-20 szemet. Beletettem a felszeletelt vöröshagyma felét és ezen a hagymaágyon szépen elrendeztem a húsokat. Újabb 15-20 szem köménymagot szórtam rá, beledobáltam a fokhagymát és vöröshagymát is. A zsír másik felét diónyi kupacokban a hús tetejére tettem, beleöntöttem a vizet és még egyszer óvatosan megsóztam. Lefedtem és az egészet a közepesnél kicsit alacsonyabb hőfokon sütni kezdtem. Szépen, lassan, komótosan. Nem siettem. Közel 4 órát sültek a húsok. 
Az egészet az edényben hagytam kihűlni, úgy ahogy volt: a fűszerezett zsírban. Másnap reggel meglocsoltam a fehérborral és fedő nélkül sütöttem még 20-25 percig. Figyeljünk oda, nehogy túlsüssük és kiszárítsuk ezt a mennyeien puha finomságot. 
Ezután a húsokat kivettem a zsírból, majd egy kés és villa, na meg az ujjaim segítségével felcafrangoltam. A visszamaradt köménymagos, vörös -és fokhagymás zsírt a húscafatokra öntöttem és alaposan összekevertem. Megszórtam őrölt piros paprikával, friss fehér kenyeret és rengeteg friss paradicsomot, paprikát, zöldhagymát pucoltam mellé. 
Nem volt ideje teljesen megdermedni…

Recycling. Maradéktalanítás.

Persze, hogy túllőttem a szombati csülök mennyiségével. Még a fagyasztóba is jutott egy nyers példány. 🙂 Finom lett, nagyon. Fogyott belőle szombaton. Ettünk belőle vasárnap is, de csak nem akart eltűnni. Kidobni viszont nem szerettem volna, mert hát mégiscsak válság van… 
Tegnap gombapörköltet főztem vacsorára, rizzsel. Ezekből is maradt egy-egy bő adag, a rizst fel is használtam ma.
Még tegnap este próbáltam kicsit előre gondolkozni a következő pár napra. Mára besamelmártásos, cukkinis, csülkös tésztát terveztem, de aztán megláttam a zöldségesnél egy szép fej kelkáposztát. Egy egész fej sok lett volna, ezért megalkudtunk a kofával egy fél fejben. Vettem egy csokor petrezselyemzöldet is, ha már ott voltunk. 

Hozzávalók:

maradék sült csülök 
(maradék) rizs
fél fej vöröshagyma
1 nagy gerezd fokhagyma
1 csokor petrezselyemzöld
3 kisebb ág borsikafű (egyenesen a “kertből” 🙂 )
fél fej kelkáposzta
frissel őrölt feketebors
6 púpozott evőkanál tejföl
reszelt füstölt sajt (kb. 5-8 dkg)
2-3 ek. olívaolaj
6 vékony szelet vaj
4 dl víz (ha van, leszűrt húsleves a legjobb)
Felvágtam a kelkáposztát, alaposan megmostam és hagytam lecsöpögni.
A serpenyőt felforrósítottam, majd közepes hőmérsékleten, olívaolajon megpároltam rajta az apróra vágott vöröshagymát. Kissé sóztam. 
Közben felkockáztam a csülköt, nagyjából 3 maréknyi lett. Apróra vágtam a fokhagymát is. Megmostam a petrezselyemzöldet és a borsikafüvet. Ezeket is felaprítottam. Amikor a hagyma megpuhult, rádobtam a csülköt és a fokhagymát, majd megint megsóztam kissé. Megszórtam frissen őrölt borssal is. Kicsit emeltem a hőfokon és átpirítottam a csülköt. Nagyjából 5 perc után visszavettem a hőfokot közepesre, a serpenyőbe öntöttem a víz felét, rádobtam a petrezselyemzöld és a borsikafű felét, majd pár percig hagytam főni a ragut. Ezután hozzáadtam a kelkáposztát, ismét sóztam kicsit, beleöntöttem a maradék vizet és lefedve nagyjából negyed órán át pároltam. 
A sütőt légkeverésen előmelegítettem 220 fokra. 
Lereszeltem a sajtot és elkevertem a tejföllel. Amikor a kelkáposzta is kellően puha lett, de még semmiképpen sem szotyós, elzártam a tüzet, megszórtam a maradék petrezselyemmel és borsikával. Egy kisebb tűzálló  tálba terítettem a csülkös, kelkáposztás ragut, a tetejére 3 szelet vajat raktam, majd elkentem rajta 3 evőkanálnyit a sajtos tejfölből. Egyenletesen ráterítettem a tegnapról megmaradt főtt rizst, enyhén sóztam, borsoztam, majd 3 szelet vajat tettem a tetejére. Elkentem rajta a maradék tejfölt. 20 percre betoltam a tálat a sütőbe.
A csülök és a rizs is újrahasznosult, a lelkiismeretem pedig nyugodt maradt, hogy nem kellett kidobni semmit.

Cserepes csirke

Mi történik akkor, ha az ember kap egy medence méretű cserépedényt? Mi, mi? Hát főzünk benne valamit. Még valamikor tavaly anyósom szanált a kamrájában. Megjelent a kezében egy hatalmas és nagyon zöld cserépedénnyel és nekünk szegezte a kérdést: Tudtok ezzel kezdeni valamit? 
Ez az.

:-). Igen, pontosan ilyen vigyor jelent meg mindkettőnk arcán. Még szép, hogy tudunk vele kezdeni valamit. 

És vajon mi történik akkor, ha az ember kap egy frissen vágott, vérbeli tanyasi csirkét? Mi, mi? Megeszi. 🙂
És benne a cserépedényes csirke
Hozzávalók:
1 egész csirke
1 kg édes krumpli
1 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
25 dkg gomba (most fagyasztott volt)
1 paradicsom
1 paprika

majoránna
borsikafű

A csirkét feldarabolta, majd megmosta az Férj. Megmosta, megpucolta a zöldségeket. Mindent felkarikázott.

A gombát vöröshagymával párolta meg, sózta, borsozta.

És jött a rétegezés. Édes krumpli, gomba, paradicsom, paprika, fokhagyma, só. Erre érkezett a feldarabolt csirke, és rá a fedő.

Nem tudom, milyen hőfokon sült, mert ott, ahol ezt elkövette, csak gondolom formán sütő van. Ami biztos, hogy kb. másfél órát volt a sütőben a cucc. 10 perccel a tervezett sütési idő vége előtt tejfölt tettünk rá és visszatoltuk kicsit pirulni. A tejföl mennyisége csak ízlés kérdése.

Isteni volt.

Csülök. Mi más...

A karamell pitét már megsütöttem a hét elején, hogy jól “megérjen” a férj születésnapjára. De! Szerettem volna valami finom ebédet is főzni. Fiús hétvégénk van, Rozi bátyái pedig igazi pasis étvággyal bírnak, ezért valami kiadósat akartam csinálni.
Sikerült beszervezni extra meglepetésként a lányokat is, de az van, hogy ők sem kisebb étvágyúak, mint a fiúk… 🙂
Csülök. Pékné módra. Kiadós is, pasis is, na meg finom is. Cserébe pedig nincs vele sok macera.
Előtte

Hozzávalók (a mi esetünkben ezúttal 6 és fél főre 🙂 )

3 db kisebb hátsó csülök
1,5 kg krumpli
5 nagy fej vöröshagyma
10 gerezd fokhagyma
10 babérlevél
10 szem egész feketebors
egy evőkanál mustármag (elhagyható, csak kísérleteztem)
majoranna
frissen őrölt feketebors
1 púpozott ek. zsír
füstölt szalonna
2 liter barnasör
víz
A csülköket lemostam és egy fazékba tettem őket. A sörbe beletettem 1 db nagyobb darabokra vágott vöröshagymát, 5 gerezd fokhagymát szintén nagyobb darabokra vágva, 5 babérlevelet, az egész borsokat és a mustármagokat, és a sót. Ezt a fűszeres sört a csülökre öntöttem. Akkor jó, ha ellepi a csülköket a páclé. Éjszakára benne hagytam a húst.
Másnap kuktába tettem a csülköket annyi vízben, ami ellepi őket. A sörös pácléből áttettem a fűszereket a főzőlébe és még egyszer alaposan sóztam is. Bő egy órán át főztem, majd hústűvel megnéztem, hogy megpuhultak-e. Ha kell, még tovább főzhetjük.
Amíg a csülkök főttek, megpucoltam a krumplit, a maradék vöröshagymát és a fokhagymát. Vékony szeletekre vágtam a szalonnát. A krumplit cikkelyekre vágtam. Egy nagy tepsire raktam mindet, eloszlattam rajta a zsírt, ráfektettem a szalonnákat is.
A már megfőtt csülköket lecsöpögtettem, sóztam, frissen őrölt borssal és morzsolt majoránnával bedörzsöltem és a krumpli tetejére raktam. Mellédobáltam a maradék feldarabolt fokhagymát is. Időnként óvatosan átkevertem a hagymás krumplit, a csülköket pedig meglocsolgattam a kisülő pecsenyelével.
180 fokon, alsó-felső sütéssel 1 órán át sütöttem, majd megemeltem a hőfokot 200 fokra és felső grillel nagyjából negyed óra alatt megpirítottam a csülköket.
Utána

Fokhagymás bazsalikomos focaccia

Na, ez tízpontos! Persze, hogy Jamie Oliver Vidéki konyhájában láttam. Naná, hogy volt benne citromlé és jó minőségű extra szűz olívaolaj. 🙂
Tökéletes vacsorára, grillezéskor, vagy csak úgy. Dagasszátok, süssétek, egyétek.
Fokhagymás bazsalikomos focaccia
Hozzávalók:
7 g száraz élesztő
10 g méz
1 dl-nél kicsit több langyos víz
1 dl sör (langyos)
330 g finomliszt
10 g só
10 nagy levél bazsalikom (mivel télen csináltam, épp nem volt friss bazsalikom, szárítottal
2-3 gerezd fokhagyma
1-2 ek olívaolaj
1 kk citromlé
só, bors, őrölt chili (a chilit Rozi miatt elhagytam)
A sört meglangyosítottam és feloldottam benne a mézet és az élesztőt.
Apróra vágtam a fokhagymát és a bazsalikommal együtt egy tálba tettem. Ráöntöttem az olívaolajat, kissé sóztam, borsoztam. Aki chilit is akar használni, az ezen a ponton azt is szórja bele. Adtam még hozzá 1 kávéskanálnyi citromlevet is és az egészet állni hagytam.
Nagy tálba mértem a lisztet és a sót, majd a közepébe mélyedést csináltam, amibe beleöntöttem az élesztős mézes sört. Kicsit összekevertem, természetesen kézzel. Pontosabban az ujjaimmal. Ekkor hozzáadtam a langyos vizet és jó alaposan összekevertem. Egy nedves massza lesz a végeredmény. No, éppen ez kellett nekem. Ezután jött a kedvenc részem, a dagasztás. Legalább 5 percig dagasztottam. Amikor összeállt a tészta, gombócot formáztam belőle, visszatettem a tálba, kevés liszttel meghintettem, késsel megkarcoltam a tetejét és meleg helyen hagytam a duplájára kelni. Ez nagyjából fél óra volt. Egyébként a sütőt szoktam kelesztésre használni. Az olvasztó fokozaton, 30-35 fokra állítva előmelegítem, majd elzárom és tálastól, letakarva beteszem a tésztát.
Miután a tészta gyönyörűen megkelt és a duplájára dagadt, finoman átgyúrtam, majd kettészedtem a gombócot. Sacc per kábé 20-25 centi átmérőjű sacc per kábé köralakot formáztam belőlük. Nagyjából 1,5 centi vastag volt mindkét tésztalap. Vékonyan meglisztezett tepsire tettem őket. És itt jött az olaszkodás: mind a tíz ujjammal megdöfködtem a tésztákat, amitől olyan fokaccsás lett. A kis gödrök teszik olyan jellegzetessé a focaccia-t. A tetejükre raktam a már korábban összeállított feltétet. Egyenletesen elkentem az olívás mázat, hogy mindenhol érje a tésztát. Így hagytam még 35-40 percig kelni. Közben az újrakelesztés vége előtt kb. 10 perccel bekapcsoltam a sütőt és 230 fokra előmelegítettem. 15 percig sütöttem, majd meglocsoltam még egy kevés olívaolajjal és megszórtam egy kevés durva szemű sóval is.

Nem, nem, extra citromlével nem kellett meglocsolni a végén. 😉 Egy kis fokhagymás kék sajtos és fokhagymás tejfölös mártogatót azért kutyultam mellé, csak hogy még áthatóbb fokhagyma szagunk legyen. 😉

Zöldséges csirkecomb remoska-ban

Kolbász, szalonna, disznósajt, paprikás krumpli, rakott krumpli, slambuc (öreglebbencs, öhön). Egy könnyű hétvégi menüsor. A maradék héjában főtt krumpliból meg majonézes, lila hagymás krumpli saláta lett… 
Valahogyan vissza kellett állítani a felborult egyen(túl)súlyt. Tegnap este például egy laza, könnyű juhtúrós sztrapacskával… 🙂 Itt már tényleg végem volt.

Elővettem a remoskát a kamrapolcról és nézni kezdtem. Zöldséges csirkecomb készült benne. Remek kis szerkezet. Csak beledobáljuk a hozzávalókat, fűszerezzünk, és hagyjuk, hogy a többit elintézze a remoska.

Remoskás csirkecomb
Hozzávalók:
3 egész csirkecomb vagy 6 felső comb
2 sárgarépa
6-8 fej gomba, attól függően, mekkorák
6 szem közepes krumpli
2 fej közepes vöröshagyma
6-8 gerezd fokhagyma, attól függően, ki mennyire van jóban a fokhagymával
fél liter víz
só, bors
natúr vegeta
majoránna
friss petrezselyemzöld
vaj
opcionális: tejszín, mustár, frissen reszelt szerecsendió
A krumplikat, a répákat, a vöröshagymákat megpucoltam és a remoska aljában vágtam. A fokhagymákat héjastól tettem bele. A gombákat nedves papírtörlővel áttöröltem, félbevágtam és hozzáadtam a többi zöldséghez. Sóztam, enyhén borsoztam és megszórtam a natúr vegetával. Ráöntöttem a vizet. 
A csirkecombokat alaposan megtisztítottam, megmostam. Sóval, borssal és majoránnával bedörzsöltem és a zöldségek tetejére fektettem őket a bőrös felükkel lefelé. A tetejükre vajat morzsoltam, majd rátettem a tetőt és hagytam őket békében főni a levükben. Nagyjából 40 perc után megnéztem a csirkecombokat, hústűvel megszúrtam mindegyiket és ha már nem jött belőlük rózsaszín lé, megfordítottam őket, hogy a bőrük is piruljon. 
Amikor a bőrük ropogósra sült, kikapcsoltam a remoskát. Megszórtam a csirkék tetejét apróra vágott friss petrezselyemmel. 
Mivel kicsit soknak ítéletem meg a szaftot, 3 evőkanálnyit átszedtem egy serpenyőbe. Elkezdtem beforralni, hogy kicsit sűrűbb legyen, majd tejszínt adtam hozzá, 1-1,5 dl-nyit. Ez ízlés dolga, én tejszín függő (is) vagyok. 1 percig forraltam, majd a végén beletettem 1 kávéskanálnyi mustárt. Reszeltem bele szerecsendiót, majd elzártam a serpenyő alatt a tüzet.

Muszaka Jr.

MUSZAKA. Erre vágytam már. Csak nem emlékeztem rá. 🙂
Nagyon szeretem. És most Rozi is nagyon meg fogja szeretni. Így született meg a muszaka junior. 🙂
Hozzávalók:
1 nagy padlizsán
25 dkg darált hús (most marhahúst használtam, mert már rég ettünk)
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 paradicsom
2 szem közepes krumpli
olívaolaj
majoránna
oregánó
kakukkfű
2 dl víz
3 evőkanál tejföl
reszelt sajt
Kivajaztam egy tűzálló tálat. 
Megmostam a krumplikat és héjában megfőztem. Hagytam kihűlni. Amíg a krumpli főtt, megpucoltam a többi hozzávalót. Egy serpenyőben olajat hevítettem, a vöröshagymát apróra vágtam és közepes lángon megfonnyasztottam. Közben kicsit sóztam. Felkockáztam a padlizsánt és a paradicsomot. Amikor a hagyma kapott egy kis színt, rátettem a darált marhahúst és megsütöttem. Ekkor rátettem az apróra vágott fokhagymát, pár percig sütöttem tovább így a húst, majd hozzáadtam a padlizsánt és a paradicsomot is. Megint sóztam egy kicsit. Rádobtam a zöld fűszereket is. Alaposan összekevertem, majd fedő alatt alig 10 percig főztem, szintén közepes lángon. Eresztett kevés levet, de azért öntöttem hozzá 2 dl vizet. Ezzel még pár percig hagytam rotyogni. 
Ekkora a krumplik kihűltek. Megpucoltam és nagyjából 1 centis szeletekre vágtam, majd a tál aljába fektettem a karikákat. Erre halmoztam a padlizsános, marhahúsos ragut, majd vékonyan megkentem a tetejét tejföllel és megszórtam reszelt sajttal. A tálat betoltam a sütőbe és 200 fokon 15-20 perc alatt összesütöttem. Csak addig, amíg a sajt kapott egy kis színt, világos aranybarnára sült.
Jól megettük.Szerette. 🙂

Padlizsánkrém, az ezerarcú

Ma volt egy kis időm és munka után meglátogattam a Fővám téri piacot. Örömmel láttam, hogy a padlizsán olcsó is, ráadásul gyönyörű. Vettem még petrezselymet, mert arra mindig szükség van, lilahagymát, és még sok más mindent, de ezeket kifejezetten az eltervezett padlizsánkrémhez szereztem be.
A padlizsánkrém változatainak se szeri se száma, talán abból fakadóan, hogy sok mindennel összefér, és jól alakítható… Olyan mint azok a nők, akik smink nélkül kicsit jellegtelenek, viszont sminkkel szupermodelleké változnak. 🙂
Hozzávalók:

1 db szép nagy padlizsán
3 gerezd fokhagyma
1 kis-közepes fej lilahagyma
fél citrom leve
olivaolaj-tökmagolaj (a lilahagyma sütéséhez való mennyiség kell, de lehet bőven használni, mert jót tesz az egész krémnek)
majonéz, só, bors, cukor, petrezselyem ízlés szerint
A padlizsán szép termetes volt, valamivel több, mint fél kiló. Az igazság az, hogy bár elméletben tudom, hogy jó hosszan sütőben kellene sütni, alufóliával, de nekem van egy gyors és bejáratott, egyszerű módszerem. Miután megmostam a padlizsánt, levágom a szárát, félbe vágom, ráteszem egy tányérra, folpakkot húzok rá, és maximum fokozaton 10 percre berakom a mikróba. Miután kivettem és kihült, kikapartam a lényeget a héjjából, összeturmixoltam (de csak meg-meg nyomva a turmixgép gombját, mert úgy szeretem, hogy kicsit darabos-szálas marad). Olivaolajat egy kislábasban fölforrósítottam, kevertem bele tökmagolajat is, majd házi termesztésű szárított csilit raktam bele. Picit átsütöttem, hogy az olaj finom csípős legyen. Ez után egy kisebb fej apróra vágott lilahagymát suhintottam rá, s amikor már majdnem készre fonnyadt, két nagy csipet cukorral édesítettem meg. Ezután a só következett végül még ameddig forró volt, bele raktam az idei friss fokhagymát (3 kisebb gerezd), Hozzá aprítottam még egy kevés petrezselymet, frissen őrölt borssal ízesítettem, és hagytam az egészet kicsit hűlni. Az összemixelt padlizsánhoz hozzáadtam majonézt (nem spóroltam vele), egy kisebb citrom felének a levét, majd belekevertem a csilitől megszabadított hagymás-fokhagymás őrületet. Az egészet jól összedolgoztam. Pirítóssal, uborkával, paradicsommal könnyű és mennyei nyári lakoma!
Jó étvágyat kíván hozzá keresztapu, a Hébe-hóba házigazdája! 😀

Kovi ubi

Nem vagyok egy sunshine Barbie. Nem szeretem a nagy meleget. Napallergiám is van, meg falfehér bőröm, lipántos pesti nőcske lettem, amióta hátat fordítottam a vidéknek.
Ami nagyon jó a nyárban, hogy nem győzzük  venni és enni a friss zöldségeket és gyümölcsöket. Kovászos uborka minden mennyiségben jöhet jéghidegen. Ma megcsináltam az idei első adagot. Tavasztól őszig délutánonként járnak az utcánkba mozgó árusok, akik zöldséget, gyümölcsöt árulnak persze teljesen jogtisztán… Vettem tőlük még szerdán kovászolni való uborkát, meg kaprot, ma pedig teleraktam az egyik 5 literes befőttes üveget és már érik is kint az erkélyen a kovi ubi.
Kovászos uborka
Hozzávalók:
2-3 kg kovászolni való uborka – lehetőleg minél kisebbek
3 fej fokhagyma
1 nagy csokor öregebb kapor
kenyér
4-6 ek. só
víz
steril géz
3liter vizet feltettem forrni. Annyi sót tettem bele, amitől jó sós lett. Amíg a víz felforrt, alaposan megmostam az uborkákat, a végeiket levágtam és mindegyiket bevagdostam hosszában 3 helyen. Megpucoltam a fokhagymákat. A kenyeret becsomagoltam a gézbe.
Kimostam a befőttes üveget. Az aljába szórtam a fokhagymából, majd egymás mellé állítgattam az uborkákat. Amikor az első réteg megvolt, megint tettem az üvegbe fokhagymát, majd erre jött egy újabb réteg uborka, aztán fokhagyma. Egészen addig rétegeztem, amíg megtelt az üveg. Arra kell csak figyelni, hogy maradjon a tetején hely a kapornak és a kenyérnek. Amikor ezek is az üvegbe kerültek, tányérba állítottam az üveget, hogy amikor érni kezd az uborka, abba folyjon a felesleges lé és ne szét és szana. Az egészre rámertem a forró sós vizet, és lefedtem egy másik tányérral. Kitettem az erkélyre, egy olyan helyre, ahol folyamatosan éri a nap. Innentől már önjáró a folyamat, a nap megteszi a dolgát. Ha marad ez a meleg és napos idő, vasárnap  vagy hétfőn már ehetjük is.
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!